Jákópapagáj

Jákópapagáj
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Valódi papagájformák (Psittacinae);
Nemzetség:	Psittacini;
Nem:	Psittacus; Linnaeus, 1758
Faj:	P. erithacus;
Tudományos név
	Psittacus erithacus; Linnaeus, 1758
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Jákópapagáj témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Jákópapagáj témájú médiaállományokat és Jákópapagáj témájú kategóriát.

A jákópapagáj vagy más néven szürkepapagáj (Psittacus erithacus) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép- és Nyugat-Afrika sík részének szubtrópusi és trópusi erdőiben él. Az állatkereskedelem és az élőhely szűkülése miatt a madár állománya csökken.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 33 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 70 centiméter, míg testtömege legfeljebb 490 gramm. Tollazata a hátán és fején sötétszürke, a hasán és a szeme körül világosszürke. A farka élénkpiros. A felső csőrkávája egy ízület segítségével a fejtől függetlenül is mozgatható; alsó csőrkávája előre-hátra mozdítható, így széleit a csőr felső részének keresztbordáin élesítheti. Fára mászás közben a csőr „harmadik lábként” szolgál. A lábával kiválóan tud fára mászni és a táplálékot is a csőréhez tudja vinni vele. Mindkét külső ujja hátrafelé áll, a középsők pedig előre, így markoló szerszámként tudja használni őket (zygodactyl láb).

Életmódja[szerkesztés]

Párban él, csapatosan alszik és táplálkozik. Tápláléka magokból, diókból, gyümölcsökből, virágokból és levelekből tevődik össze. Fogságban 50-80 évet is élhet. Akár több száz szót is képes megtanulni.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 2-4 éves korban érik el. A költési időszak a helytől és az éghajlattól függ. A fészek általában egy magas fa hasadékában vagy odvában helyezkedik el. Egy fészekaljban rendszerint 3-4 fehér gömbölyded, fényes tojás van, ezeken a tojó 28-30 napig kotlik. A fiatal madarak legkésőbb 80 nap után repülnek ki.

Képek[szerkesztés]

Tojásai

Források[szerkesztés]

↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Egzotikus madarak.hu - magyar név, alfajok, információk.
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: 96.

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap