Ugrás a tartalomhoz

Katolikus Karitász (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katolikus Karitász
(Caritas Hungarica)
Écsy Gábor és Spányi Antal 2013-ban
Écsy Gábor és Spányi Antal 2013-ban

Korábbi neve(i)Katolikus Karitász
Egyéb nevekKatolikus Szeretetszolgálat (1990–1991)
MottóA szeretet él
Alapítva1931 (újjáalakulás: 1991)
Típusegyházi karitatív szervezet
Tevékenységsegélyezés, szociális munka, katasztrófavédelem, idősgondozás, hajléktalanellátás, családtámogatás
Székhely1114 Budapest, Bartók Béla út 104.
TagságCaritas Internationalis (Róma), ICMC (Genf)
Nyelvekmagyar
országos igazgatóSpányi Antal[1]
KulcsemberekFekete Szabolcs Benedek püspök
Zagyva Richár igazgatóhelyettes
Működési régióMagyarország

A Katolikus Karitász
weboldala

A Katolikus Karitász (latinul: Caritas Hungarica) egy egyházi jogi személyiségű közcélú humanitárius szervezet.[2] A Karitatív Tanács tagja. Védőszentje Szent Erzsébet.[1]

Célja, hogy nemre, korra és felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül segítse a rászorulókat, bajba jutottakat, betegeket a különböző segélyakciók keretében és szociális, egészségügyi intézetek fenntartása útján. További célja, hogy a személyes szolgálatot végzők, az önkéntes és hivatásos munkatársak személyes szeretete jusson el a támogatott emberekhez.[2]

Jelenlegi elnöke Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök.

Története

[szerkesztés]

A Katolikus Karitászt 1931-ben alapította gróf Apponyi Albert és Ranschburg Lajos pápai kamarás, hogy a Magyar Katolikus Egyház szervezett formában nyújthasson segítséget a nélkülözőknek. A szervezet gyorsan országos hálózattá fejlődött, és jelentős szerepet játszott a két világháború közötti időszakban a szegénység enyhítésében és a katasztrófahelyzetek kezelésében.

A második világháború után, a szovjet megszállást követően a kommunista hatalom korlátozta, majd 1950-ben be is tiltotta a Karitász működését, ahogy számos más egyházi intézményét is. A szervezet hivatalosan csak a rendszerváltást követően, 1991-ben alakulhatott újjá. Az újraindulás kezdeményezője és első igazgatója dr. Frank Miklós volt, aki korábban is aktív szerepet vállalt az egyház szociális munkájában.

1991-ben az újjáalakult szervezet rövid ideig „Katolikus Szeretetszolgálat” néven működött, majd visszatért a történelmi elnevezéshez: Katolikus Karitász – Caritas Hungarica. Ugyanebben az évben tagja lett a Caritas Internationalis nemzetközi szövetségnek is, és bekapcsolódott az európai és globális segélyprogramokba.

Az újjászerveződött Karitász 1991 óta országos hálózattal rendelkezik, és a helyi plébániákhoz kapcsolódó csoportjai révén számos szociális, humanitárius és katasztrófa-elhárító tevékenységet végez. A szervezet jelenlegi országos igazgatója Écsy Gábor, a püspöki felügyeletet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök látja el.[1][2][3]

Szervezet

[szerkesztés]

A Karitász intézmény, mert a katolikus egyház hivatalos segélyszervezete. Mozgalom, mert mozgósít önkénteseket humanitárius célokra.[2]

Tevékenység

[szerkesztés]

Adományok, segélyek

[szerkesztés]
  • 2010-ben három katasztrófa sújtotta területre az Esztergomi Főegyházmegyében 138 millió magyar forint gyűlt össze. A Haiti földrengés, az ajkai vörösiszap és az észak-magyarországi árvíz területekre kerültek a segélyek.
  • Erdő Péter bíboros kidolgozott egy gyógyszertámogatási rendszert, ami azt jelenti, hogy havi ötezer forinttal támogatják az egyházmegyében élőket.
  • A Szent Erzsébet Karitász Központnak van egy bútorraktára, ahol bútorokat igényelnek a rászorulók. A ki-be szállítások száma 738 volt 2010-ben.[4]
  • Élelmiszersegélyek
  • Ápoló munkatársak képzése vagy továbbképzése, munkájuk megerősítései.

A Karitász tízparancsolata

[szerkesztés]

A Katolikus Karitász önkéntesei és munkatársai számára kialakított tíz irányelv, amely az önkéntes segítés lelkiségét és etikai alapelveit foglalja össze. Az alábbi pontok a Karitász belső szabályzatából származnak:

  1. Igazán segíteni csak szeretetből, szeretettel lehet.
  2. Kétszer segít, aki gyorsan segít. A bürokrácia a karitász halála.
  3. A bajbajutottat sohase alázd meg: érezze, hogy örömmel segítesz.
  4. Úgy segíts, hogy a rászoruló saját magán is segíthessen. Vezesd rá az öntevékenységre.
  5. Ne alamizsnát adj, hanem igyekezz a bajt gyökerében orvosolni.
  6. A bajbajutott nem „eset”, hanem személy. Vedd emberszámba, törődj vele, szánj rá időt, türelmet, őszinte érdeklődést.
  7. Vedd elejét a visszaéléseknek. Járj utána a fontosabb ügyeknek.
  8. Kínos pontossággal számolj el minden fillérről, és köszönj meg minden adományt.
  9. A segítség nem monopólium, de nem is konkurencia. Segíts annak, aki segíteni akar.
  10. Ne várj hálát. Ne sértődj meg. Ne légy kicsinyes. Imádkozz azokért, akiket Isten a szeretetedre bízott.

Gazdálkodás

[szerkesztés]

2010-ben a Katolikus Karitász összes bevétele 1080 millió Ft volt. Ez a következő fő tételekből állt össze:

  • Támogatások: 1006 millió Ft (93%)
    • Normatív támogatások: 11 millió Ft (1%)
    • Önkormányzati támogatások: 7 millió Ft (1%)
    • Adományok: 988 millió Ft (91%)
  • Pályázatok: 15 millió Ft (1%)
  • Térítési díjak: 31 millió Ft (3%)
  • Egyéb bevételek: 29 millió Ft (3%)

A kiadások összege 399 millió Ft-ot tett ki.

  • Adott támogatások: 221 millió Ft (55%)
    • Belföldre: 217 millió Ft (54%)
    • Külföldre: 4 millió Ft (1%)
  • Személyi jellegű ráfordítások: 66 millió Ft (17%)
  • Anyagi jellegű ráfordítások: 98 millió Ft (25%)
  • Egyéb kiadások: 14 millió Ft (4%)[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Budapestre látogatott a Caritas Europa küldöttsége (magyar nyelven). Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2012. március 22. [2012. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
  2. a b c d Küldetésünk (magyar nyelven). Katolikus Karitász. [2010. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
  3. A Katolikus Karitász története (magyar nyelven). Katolikus Karitász. (Hozzáférés: 2025. augusztus 8.)
  4. Dippold Pál: Karitász mérleg. Écsy Gábor beszámolója az Esztergom-Budapest című magazinban
  5. Beszámoló 2010, i. m. 29. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]