Barát Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barát Béla
Született1888. szeptember 27.[1][2]
Temesvár
Elhunyt1945. január 20. (56 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
SzüleiBarát Ármin
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1910)
SírhelyeFarkasréti temető (7/8-1-954/955)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Barát Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barát Béla (Temesvár, 1888. szeptember 27.Budapest, 1945. január 20.) magyar építész, művészeti író.

Élete[szerkesztés]

1910-ben a budapesti Műegyetemen építészmérnöki és négy évvel később a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) művészettörténeti doktori oklevelet szerzett. 1912 és 1945 között Novák Ede építésszel társulva lakótelepeket, iskolákat (Kispest, Csongrád, Mohács), bérházakat tervezett. Legfőbb alkotásuk a Rákóczi út 4. szám alatt található Georgia-bérház, amelynek korszerű architektúráját Hültl Dezső a saroképületen is átvette. Jelentős művészettörténészi munkásságot is folytatott. A Technikai Lexikonnak és a Barát–Éber–Takács hármas által megjelentetett A művészet története című mű társszerkesztője volt. Munkatársa volt az Éber László által szerkesztett Művészeti lexikonnak is.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Családja[szerkesztés]

Barát Ármin (1860–1937)[6] újságíró, műfordító és Róth Julianna (1856–1939)[7] fia. Apai nagyszülei Freund Mór és Tedesco Paula, anyai nagyszülei Róth Albert és Wippler Erzsébet (Eliz)[8] voltak. Testvére Barát Irén (1890–1972) állami díjas orvos, tüdőgyógyász.

Művei[szerkesztés]

Épületei[szerkesztés]

  • OTP albertfalvai lakótelepe (1929–1930)
  • Rezeda utcai villa (1931)
  • Georgia-bérház. Budapest, VII. kerület, Rákóczi u. 4. (1935)

Írásai[szerkesztés]

  • Szerkezet és forma Dél-Franciaország román építészetében. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1914)
  • Az ókor művészete (Budapest, 1926)
  • A művészet története. Éber Lászlóval, Felvinczi Takács Zoltánnal. (Budapest, 1926; 2. bővített és javított kiadás: 1934; 3. bővített és javított kiadás: 1940; hasonmás kiadás: 1993. Utószó: Sík Csaba)
  • Szépművészetek könyve. Szerk. Többekkel. (Budapest, 1940; hasonmás kiadás: 1999)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]