Barát Béla
| Barát Béla | |
| Született | 1888. szeptember 27.[1][2] Temesvár |
| Elhunyt | 1945. január 20. (56 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Barát Ármin |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1910) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/8-1-954/955)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barát Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barát Béla (Temesvár, 1888. szeptember 27. – Budapest, 1945. január 20.) magyar építész, művészeti író.
Élete[szerkesztés]
1910-ben a budapesti Műegyetemen építészmérnöki és négy évvel később a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) művészettörténeti doktori oklevelet szerzett. 1912 és 1945 között Novák Ede építésszel társulva lakótelepeket, iskolákat (Kispest, Csongrád, Mohács), bérházakat tervezett. Legfőbb alkotásuk a Rákóczi út 4. szám alatt található Georgia-bérház, amelynek korszerű architektúráját Hültl Dezső a saroképületen is átvette. Jelentős művészettörténészi munkásságot is folytatott. A Technikai Lexikonnak és a Barát–Éber–Takács hármas által megjelentetett A művészet története című mű társszerkesztője volt. Munkatársa volt az Éber László által szerkesztett Művészeti lexikonnak is.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Családja[szerkesztés]
Barát Ármin (1860–1937)[6] újságíró, műfordító és Róth Julianna (1856–1939)[7] fia. Apai nagyszülei Freund Mór és Tedesco Paula, anyai nagyszülei Róth Albert és Wippler Erzsébet (Eliz)[8] voltak. Testvére Barát Irén (1890–1972) állami díjas orvos, tüdőgyógyász.
Művei[szerkesztés]
Épületei[szerkesztés]
- OTP albertfalvai lakótelepe (1929–1930)
- Rezeda utcai villa (1931)
- Georgia-bérház. Budapest, VII. kerület, Rákóczi u. 4. (1935)
Írásai[szerkesztés]
- Szerkezet és forma Dél-Franciaország román építészetében. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1914)
- Az ókor művészete (Budapest, 1926)
- A művészet története. Éber Lászlóval, Felvinczi Takács Zoltánnal. (Budapest, 1926; 2. bővített és javított kiadás: 1934; 3. bővített és javított kiadás: 1940; hasonmás kiadás: 1993. Utószó: Sík Csaba)
- Szépművészetek könyve. Szerk. Többekkel. (Budapest, 1940; hasonmás kiadás: 1999)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01001.htm, Barát Béla, 2017. október 9.
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Barát Ármin halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 102/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Barát Árminné Róth Julianna halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 163/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Róth Albertné Wippler Eliz gyászjelentése (1909, Temesvár). (Hozzáférés: 2020. február 5.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)
- Névpont
- Húsz fontos budapesti épület, amelyet magyar zsidó építész tervezett (mazsihisz.hu)