Ugrás a tartalomhoz

2022-es magyarországi népszavazás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2022-es magyarországi népszavazás
Népszavazási szavazólap
Népszavazási szavazólap
Kezdeményezőnegyedik Orbán-kormány
Dátum2022. április 3.
Helyszín Magyarország
lásd a kérdések fejezetet
Eredmények
Választójogosult8 215 304 fő
Szavazatok5 628 138 db
érvényes szavazat
  • 1. kérdés: 3 910 436 db
  • 2. kérdés: 3 880 381 db
  • 3. kérdés: 3 872 161 db
  • 4. kérdés: 3 870 042 db
db
érvénytelen szavazat
  • 1. kérdés: 1 717 702 db
  • 2. kérdés: 1 747 757 db
  • 3. kérdés: 1 755 977 db
  • 4. kérdés: 1 758 096 db
db
Távol maradók2 587 166 fő
Igen szavazat
  • 1. kérdés: 300 282 db
  • 2. kérdés: 158 447 db
  • 3. kérdés: 180 785 db
  • 4. kérdés: 186 938 db
db
Nem szavazat
  • 1. kérdés: 3 610 154 db
  • 2. kérdés: 3 721 934 db
  • 3. kérdés: 3 691 376 db
  • 4. kérdés: 3 683 104 db
db
A Wikimédia Commons tartalmaz 2022-es magyarországi népszavazás témájú médiaállományokat.
Magyarországi népszavazások
Sablon:Népszavazás

A 2022-es magyarországi népszavazás 2022. április 3-án, az országgyűlési választással egy napon megtartott országos népszavazás volt Magyarországon. A referendumot a negyedik Orbán-kormány kezdeményezte, és négy, gyermekvédelemmel, szülői hozzájárulással, iskolai szexuális felvilágosítással, médiatartalmakkal, valamint a nem megváltoztatásának és a szexuális irányultságoknak a kiskorúak előtti megjelenítésével kapcsolatos kérdésből állt.[1][2]

A kormányzati és kormánypárti kommunikáció a referendumot rendszerint gyermekvédelmi népszavazásként említette, arra hivatkozva, hogy a kérdések a gyermekek szexuális fejlődéséhez, a szülők nevelési jogához, valamint a kiskorúaknak szóló oktatási és médiatartalmakhoz kapcsolódtak.[1][3] A népszavazás bírálói, köztük több ellenzéki párt és civil szervezet, ezzel szemben úgy értelmezték a kezdeményezést, hogy az a 2021. évi LXXIX. törvény vitatott rendelkezéseinek politikai megerősítését szolgálta, és a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos társadalmi vitákat a gyermekvédelem keretébe helyezte.[4][5]

Ez volt Magyarországon az első országos népszavazás, amelyet országgyűlési választással azonos napon tartottak meg. A referendum mind a négy kérdésben érvénytelen lett, mert az érvényesen szavazók száma egyik kérdésben sem érte el az érvényességi küszöböt, vagyis a választópolgárok több mint felét.[2] Az érvényes szavazatokon belül ugyanakkor minden kérdésben a nem válaszok kerültek nagyon nagy többségbe: az érvényes voksok 92–95 százaléka a kormány által támogatott válaszra érkezett.[2]

A népszavazás politikai értelmezése megosztott maradt. A kormányoldal azt hangsúlyozta, hogy 3,6–3,7 millió választó az Orbán-kormány álláspontjával egyező választ adott, ami szerintük jelentős társadalmi támogatást mutatott a gyermekvédelmi szabályozás mellett. Az ellenzéki pártok és az érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetek viszont azt emelték ki, hogy az 1,7 millió körüli érvénytelen szavazat és az érvényességi küszöb elmaradása miatt a referendum jogilag nem járt kötelező következménnyel.[2][6]

A népszavazás előzményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2015-ös európai migrációs válságra felépített, majd 2019-re kifulladó intenzív idegengyűlölő kampányt[7][8] és a koronavírus járványt követően a kormány - a könyv körül mesterségesen gerjesztett botrányt ürügyként felhasználva - 2021 nyarára a populista politikai kommunikációja fő eszközévé tette az LMBTQ közösség tagjait, amikor egy eredetileg pedofil bűncselekmények szankcionálását célzó törvénycsomaghoz utólag a homoszexualitás bemutatását korlátozó passzusokat csatolt, majd az így vált jogszabállyá (2021. évi LXXIX. törvény). A népszavazás közvetlen előzménye ez a "gyermekvédelminek" nevezett törvény elfogadása volt.

Miután a magyar kormány 2020-ban elutasította az Isztambuli egyezmény 2014 óta ígért ratifikációját,[9][10] a nemzetközi ultrakonzervatív, keresztény-fundamentalista és szélsőjobboldali csoportokkal szövetkezve a gender (társadalmi nem) kifejezés jelentéstartalmát álságosan kiforgatva, a nők és a gyerekek érdekvédelmi törekvéseit az LMBTQ közösség szándékos jogfosztására használta fel.[11][12][13][14][15][16][17][18]

A korábbi időszak pedofil botrányaira reagálva a kormány úgy határozott, hogy szigorítja a pedofília magyarországi büntethetőségét.[19] A gyermekeket a pedofiloktól védő, illetve a pedofil cselekményeket megtorló intézkedések közé a törvényt beterjesztő Hende Csaba olyan intézkedéseket is megfogalmazott, amelyek a pedofil elkövetők mellett az LMBT-mozgalom Nyugat-Európában már kialakult gyakorlatát érintették. Ezek közé tartozott a gyermek születési nemének védelme és megváltoztatásának tilalma, illetve a biológiai nemtől való eltérés és homoszexualitás népszerűsítésének tilalma a 18 éven aluliak számára. A gyermekvédelmi törvényt az Országgyűlés elfogadta, ami felháborodást váltott ki mind az LMBT-mozgalom, mind a mozgalmat támogató nyugati politikusok felől.[20] A magyar kormánnyal más téren is szemben álló európai politikusok jelentős része rendkívül éles kritikákat fogalmazott meg az általuk kirekesztőnek és megbélyegzőnek tartott magyar politikával szemben, amelyet az Orbán-kormány az ország szuverenitásának megsértéseként, a magyar társadalom megtörésére tett külső kísérletként értelmezett és kommunikált. A kormány a külföldi politikai és morális nyomással szemben a hazai társadalom támogatását kívánta felmutatni, ezért az (ellenzői és egyes támogatói szerint homofóbbá eltérített[21][22]) gyermekvédelmi törvény intézkedéseinek védelmében öt kérdésben népszavazást kezdeményezett. 2022. január 14-én, a Kossuth rádióban elhangzott szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor utalást tett az LMBTQ emberek és a pedofília közötti állítólagos összefüggésekre[23] (A kettő összemosása hamis vád, amelyet korábban már többször megcáfoltak.[24][25][26])

A 2021. évi LXXIX. törvény

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás közvetlen jogi és politikai előzménye a 2021. évi propagandatörvény (2021. évi LXXIX. törvény) volt, amelynek hivatalos címe: „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról”.[27] A törvény több területet érintett: szigorította a pedofil bűnelkövetőkkel kapcsolatos szabályokat, gyermekvédelmi nyilvántartásokat és foglalkozási tilalmakat érintett, valamint módosította a gyermekvédelmi, reklám-, médiapiaci és köznevelési szabályozást is.[27]

A törvény egyik legtöbbet vitatott része a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-a lett. Ez a rendelkezés tiltotta tizennyolc éven aluliak számára pornográf, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalom elérhetővé tételét, továbbá olyan tartalmakét, amelyek a törvény szóhasználata szerint a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg.[28]

A kormányoldal szerint a törvény célja a gyermekek védelme, a szülői döntési jog elsődlegességének biztosítása és a kiskorúak életkoruknak megfelelő tájékoztatása volt. E nézet szerint a szexuális irányultsággal, nemi identitással, pornográf tartalommal vagy a nem megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekben a szülőknek kell meghatározó szerepet kapniuk, különösen az iskolai foglalkozások és médiatartalmak esetében.[29][30]

A törvény bírálói szerint a jogszabály a pedofil bűncselekményekkel szembeni fellépést összekapcsolta a homoszexualitás és a transzneműség nyilvános megjelenítésének korlátozásával. Több civil szervezet, ellenzéki politikus és nemzetközi szereplő úgy értékelte, hogy a törvény megbélyegző hatású, és indokolatlanul korlátozza a szexuális kisebbségekről szóló oktatási, médiabeli és kulturális tartalmakat.[31][32]

Közéleti viták a gyermekvédelemről és a szexuális nevelésről

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás hátterében nem kizárólag jogszabályi, hanem tágabb közéleti és kulturális vita is állt. A 2020-as évek elején Magyarországon is erősödtek a viták arról, hogy a közoktatásban, a gyermekirodalomban, a médiában és a közösségi terekben hogyan jelenjenek meg a szexuális irányultsággal, nemi identitással, családmodellekkel és nemi szerepekkel kapcsolatos kérdések. A viták egyik ismert előzménye volt a Meseország mindenkié című kötet körüli közéleti vita, majd a gyermekeknek szóló vagy gyermekek által is elérhető könyvek terjesztésével kapcsolatos fogyasztóvédelmi és kereskedelmi ügyek.[33][34]

A kormányzati és konzervatív értelmezésben ezek az ügyek azt jelezték, hogy a szülőknek erősebb beleszólást kell kapniuk abba, milyen tartalmakkal találkoznak gyermekeik az iskolában, a médiában és a kulturális fogyasztás során. E megközelítés szerint a gyermekek szexuális nevelése, a nemi identitással kapcsolatos kérdések, valamint a szexuális irányultságok bemutatása világnézeti és nevelési szempontból érzékeny terület, amelyben a szülői hozzájárulás és az életkori korlátozás különösen fontos.

A bírálók ezzel szemben azt állították, hogy az Orbán-kormány a gyermekvédelem fogalmát politikai konfliktusokban használta, és a szexuális kisebbségek megjelenítését tévesen vagy aránytalanul azonosította a gyermekek veszélyeztetésével. Civil szervezetek szerint az életkornak megfelelő szexuális nevelés és a családok sokféleségének bemutatása nem azonos a szexualizálással, és különösen fontos lehet azoknak a fiataloknak, akik a saját családi vagy identitásbeli helyzetükkel kapcsolatban keresnek információt.[35][36]

Nemzetközi összefüggések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi vita nemzetközi környezetben zajlott. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a 2010-es és 2020-as években több országban erős közéleti vita alakult ki a nemi identitásról, a kiskorúak nemi diszfóriájának kezeléséről, az iskolai szexuális nevelésről, a szülői tájékoztatásról, valamint a transznemű fiatalok egészségügyi és iskolai támogatásának határairól. A magyar kormányzati kommunikáció gyakran hivatkozott ezekre a külföldi példákra, amikor a népszavazás szükségességét indokolta.

A kérdéskörben nemcsak konzervatív, hanem liberális vagy feminista nézőpontból író szerzők között is megjelentek bírálatok. Seres László publicista 2021 augusztusában az Azonnali felületén eredetileg megjelent írásában azt állította, hogy bár szerinte a magyar népszavazási kezdeményezés politikailag problematikus és részben hazai viszonyokra nem illeszkedő kérdéseket vetett fel, a gyermekek nemi identitásával és a transzmozgalom egyes nyugati gyakorlataival kapcsolatos vita több országban valós társadalmi kérdés.[37] Seres írása a magyar közéleti megosztottságot is bírálta, mert szerinte a kormányellenes közeg gyakran a kormányzati kezdeményezés elutasításával együtt magát a felvetett problémát is elutasította.

A népszavazás bírálói ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyarországi kérdések olyan helyzeteket is valós lehetőségként jelenítettek meg, amelyek a magyar jogi és intézményi környezetben vagy nem léteztek, vagy más szabályok között voltak értelmezhetők. A civil szervezetek szerint a kérdések ezért alkalmasak voltak arra, hogy a választókban félelmet keltsenek, ahelyett hogy pontosan meghatározott szakpolitikai döntésekről kérdezték volna meg őket.[38][39]

A népszavazás kezdeményezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orbán Viktor miniszterelnök 2021. július 21-én jelentette be, hogy a kormány öt kérdésben országos népszavazást kezdeményez. A bejelentés szerint a referendum célja az volt, hogy a választók állást foglaljanak a gyermekek védelmét és a szülők nevelési jogát érintő kérdésekben.[1]

Az Orbán-kormány még aznap benyújtotta az öt kérdést a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az NVB mind az öt kérdést hitelesítette. A hitelesítő határozatokkal szemben magánszemélyek és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt felülvizsgálati kérelmeket nyújtottak be a Kúriához.[40]

A Kúria 2021 őszén négy kérdés esetében helybenhagyta a hitelesítést. Egy kérdés esetében — „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?” — a Kúria először megtagadta a hitelesítést, mert a kérdést az Alaptörvénybe ütközőnek találta.[41]

Az Orbán-kormány az Alkotmánybíróságnál támadta meg a Kúria döntését. Az Alkotmánybíróság a kúriai határozatot megsemmisítette, és az ügyben új eljárást rendelt el, arra hivatkozva, hogy a kérdés eredményétől függően az Országgyűlés elvileg alkothatna az Alaptörvénnyel összhangban álló jogszabályt.[42] Az új eljárásban a Kúria 2022 márciusában ismét megtagadta a kérdés hitelesítését, így végül négy kérdés került a szavazólapra.[43]

Az Országgyűlés 2021. november 30-án rendelte el a népszavazást a négy hitelesített kérdésben.[44] Az elrendelés ellen indítványok érkeztek az Alkotmánybírósághoz, amelyeket a testület egyesített, majd az Országgyűlés határozatát helybenhagyta.[45]

Más indítványozók, köztük a Társaság a Szabadságjogokért képviseletében eljáró kérelmezők, a négy kérdés hitelesítését helybenhagyó kúriai döntésekkel szemben nyújtottak be alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság három ügyben érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványokat, egy ügyben pedig érdemben elutasította a panaszt.[46][47][48][49]

A választással egy napon tartás jogi háttere

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2022-es népszavazás különlegessége volt, hogy az országgyűlési választással egy napon tartották meg. A korábbi szabályozás szerint országos népszavazást nem lehetett volna a választás előtti és utáni 40 napos időszakon belül tartani. A szabályozás módosításának gondolata már korábban felmerült: Szabó Tímea ellenzéki képviselő azzal érvelt, hogy a választási és népszavazási eljárás együttes lebonyolítása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

A részletes eljárási szabályokat végül Volner János javaslata alapján módosította az Országgyűlés. A módosítás lehetővé tette, hogy az országos népszavazást és az országgyűlési választást ugyanazon a napon tartsák.[50][51]

A támogatók szerint az egyidejű lebonyolítás csökkentette a költségeket és növelte a részvételi lehetőséget, mert a választópolgárok ugyanazon a napon adhatták le szavazataikat a parlamenti választásra és a népszavazásra. A bírálók szerint ugyanakkor az összevonás politikai előnyt jelenthetett a kormánypártoknak, mert a népszavazási kampány témái összekapcsolódhattak az országgyűlési választási kampánnyal.

Kérdések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szavazólapon a következő négy kérdés szerepelt:[2]

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A kérdések megfogalmazása a kampány egyik fő vitapontjává vált. A kormányzati értelmezés szerint a kérdések világosan arra vonatkoztak, hogy a szülők hozzájárulása nélkül ne tartsanak iskolai foglalkozásokat szexuális irányultságról, ne népszerűsítsenek kiskorúaknak nemi átalakító kezeléseket, és ne lehessen korlátlanul bemutatni olyan médiatartalmakat, amelyek a gyermekek fejlődését befolyásolhatják. A bírálók szerint a kérdések sugalmazóak voltak, és olyan lehetőségeket állítottak be reális veszélyként, amelyek Magyarországon nem vagy nem a kérdésekben sugallt módon léteztek.[38][52]

Kampány

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A kormány népszavazási oriásplakátja Szegeden
A kormány népszavazási óriásplakátja Szegeden

A szavazást kezdeményező kormánypártok kezdettől fogva a nem válaszra buzdították szavazóikat. A népszavazás utcai kampánya 50 nappal a szavazás előtt kezdődött, amikor kihelyezték az első szavazásra felhívó kormányzati óriásplakátokat.[53] A kormánypártok 3,7 milliárd forint közpénzből ismét rendkívül aránytalan túlerejű propagandát folytattak, ezúttal a nem szavazatok növelése érdekében.[54][55][56][57]

A Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország kezdeményezésére, a Budapest Pride, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Transvanilla Transznemű Egyesület – a feltett kérdésekkel kapcsolatban számos kritikát megfogalmazva – a közös felhívásukban és kampányukban az érvénytelen voksolásra buzdítottak, amelyet az egyesült ellenzék is támogatott.[58][59][60][61][62][63][64] Ezt úgy lehetett a legegyértelműbben megtenni, ha valaki az „igen” és „nem” karikát is beikszeli.

Az érdekképviseletek a kormány által kezdeményezett népszavazást a gyerekekre való hivatkozás miatt manipulatívnak tartották, mivel az érdemi kérdések tényszerű felvetése helyett (például: milyen jogosítvánnyal tarthasson egy szervezet szexuális ismeretterjesztést meghatározott életkorú fiataloknak[65]) Magyarországon szándékként sem létező opciókat[66] tüntetett fel valós lehetőségként. (Lásd: szalmabábérvelés,[67] főként „a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak” bemutatása mint opció tekintetében.) Álláspontjuk szerint ez szerint sértette az LMBTQ emberek méltóságát azáltal, hogy létezésük tabu alá került volna az iskolákban. A kérdések többsége a transzneműségre vonatkozott, holott a világ egyetlen országában sem lehetséges 18 éves kor alatt a nemi megerősítő műtétek végzése.[68][69]

Az Orbán-kormány és a kormánypártok kampánya

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazást kezdeményező kormány és a Fidesz–KDNP a nem válaszra buzdított. A kormányzati kampány központi üzenete az volt, hogy a gyermekek szexuális neveléséről és a nemi identitással kapcsolatos tájékoztatásról elsősorban a szülőknek kell dönteniük, és nem külső szervezeteknek, médiatartalmaknak vagy iskolai programoknak.[1]

A kormány népszavazási óriásplakátja Szegeden
A kormány népszavazási óriásplakátja Szegeden

A kampányidőszakban kormányzati óriásplakátok és társadalmi célú reklámok jelentek meg. A plakátkampány a gyermekvédelmi népszavazásként keretezett referendumra hívta fel a figyelmet, és a nem szavazatok leadását ösztönözte.[70] Kormánykritikus szervezetek és sajtóelemzések szerint a kormányzati kommunikáció jelentős közpénzfelhasználással és a médiapiaci erőforrások aszimmetriájával zajlott.[71][72]

A kormányzati kampány támogatói szerint a népszavazás lehetőséget adott arra, hogy a választók közvetlenül fejezzék ki álláspontjukat a szülői jogok, a gyermekek védelme és a kiskorúaknak szóló tartalmak szabályozása ügyében. A támogatók azt is hangsúlyozták, hogy a kérdésekben nem felnőtt emberek magánéletéről, hanem gyermekekhez eljutó oktatási és médiatartalmakról volt szó.

A kormányzati kampány bírálói szerint viszont a kérdések a szexuális kisebbségekről szóló társadalmi vitát félelemkeltő és leegyszerűsítő formában jelenítették meg. Szerintük a kampány összekapcsolta a gyermekvédelem legitim kérdését a homoszexualitás és a transzneműség társadalmi megjelenítésének korlátozásával, és ezzel politikai mozgósító eszközként használta a témát.[73]

Az érvénytelen szavazásra buzdító kampány

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás ellen több civil szervezet közös kampányt indított, amelyben az érvénytelen szavazásra buzdítottak. A kampányban részt vett vagy támogatóként megjelent többek között a Háttér Társaság, az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Transvanilla Transznemű Egyesület.[36][74]

A kampány logikája az volt, hogy a választók az „igen” és a „nem” válaszlehetőség egyidejű megjelölésével, vagy más érvénytelen jelöléssel járuljanak hozzá a referendum érvénytelenné válásához. A szervezők szerint azért nem valamelyik érvényes válasz támogatására buzdítottak, mert álláspontjuk szerint a kérdések megfogalmazása eleve nem tette lehetővé a pontos, érdemi állásfoglalást.[75][76]

A közös ellenzéki lista pártjai szintén az érvénytelen szavazást támogatták. Az ellenzéki és civil érvelés szerint a népszavazási kérdések nem valós szakpolitikai alternatívákról szóltak, hanem az Orbán-kormány politikai keretezését erősítették. A kormánypárti és konzervatív bírálók viszont úgy értékelték, hogy az érvénytelen szavazásra buzdítás a közvetlen népakarat kifejezésének megkerülését szolgálta, és nem adott világos választ a szülői jogokról és gyermekvédelmi szabályokról feltett kérdésekre.

A kampány központi vitapontjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kampány egyik fő vitapontja az volt, hogy a népszavazási kérdések valós veszélyekre vagy túlzó politikai állításokra reagáltak-e. A kormányzati álláspont szerint a nemzetközi példák és a magyarországi kulturális viták indokolták, hogy a szülők és választók állást foglaljanak arról, milyen tartalmak juthatnak el kiskorúakhoz. A támogatói érvelésben hangsúlyos volt, hogy a kérdések nem a felnőtt LMBT-emberek jogairól, hanem gyermekekről, köznevelési intézményekről és kiskorúaknak szóló tartalmakról szóltak.

A civil és ellenzéki bírálók szerint a kérdések olyan helyzeteket sugalltak, amelyek a magyar köznevelésben nem voltak intézményesített gyakorlatok. Példaként említették, hogy Magyarországon kiskorúakon nem végeznek nemi átalakító műtéteket, és a szexuális nevelés intézményi keretei nem az aktivista szervezetek korlátlan bejárásáról szólnak.[39]

A vita másik központi kérdése az volt, hogy a „szexuális irányultságokat bemutató foglalkozás” vagy a „nem megváltoztatását bemutató médiatartalom” puszta ismeretterjesztést, életkornak megfelelő tájékoztatást, világnézeti befolyásolást vagy népszerűsítést jelent-e. E fogalmak értelmezése később a könyvfóliázással és a Stop Pride törvény néven ismert 2025-ös gyülekezési jogi módosítással kapcsolatos vitákban is visszatért.

Eredmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a népszavazáson 8 215 304 választópolgár volt jogosult szavazni. A népszavazási szavazólapot 5 628 138 választó adta le; a kérdésekre adott érvényes szavazatok száma azonban egyik kérdésben sem érte el az érvényességhez szükséges küszöböt.[2]

Az érvényességi küszöb átlépéséhez a választópolgárok több mint felének, vagyis legalább 4 107 653 főnek kellett volna érvényesen szavaznia az adott kérdésben. A legtöbb érvényes szavazat az első kérdésre érkezett, 3 910 436, ami nem volt elegendő az érvényességhez.[2]

Kérdés Érvényesen szavazott Igennel szavazók Nemmel szavazók Érvénytelen szavazatok Nem szavazott Eredmény
1. 3 910 436 300 282 3 610 154 1 717 702 2 587 166 érvénytelen
2. 3 880 381 158 447 3 721 934 1 747 757 2 587 166 érvénytelen
3. 3 872 161 180 785 3 691 376 1 755 977 2 587 166 érvénytelen
4. 3 870 042 186 938 3 683 104 1 758 096 2 587 166 érvénytelen

Az érvényes szavazatokon belül a nem válaszok aránya minden kérdésben kiemelkedően magas volt: az első kérdésben 92,32%, a másodikban 95,92%, a harmadikban 95,33%, a negyedikben 95,17%.[2] Ez azt jelentette, hogy az érvényesen szavazók döntő többsége az Orbán-kormány által támogatott választ adta. Az érvénytelen szavazatok száma ugyanakkor minden kérdésben 1,7 millió körül alakult, ami a népszavazás érvénytelenségének döntő oka lett.[2]

A kormányoldal az eredmény politikai értékelésében azt emelte ki, hogy a nem válaszok száma meghaladta a 3,6 milliót, és minden kérdésben nagyobb volt, mint a 2016-os kvótanépszavazáson adott kormányzati álláspontot támogató érvényes szavazatok száma. Az ellenzéki és civil szervezetek ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a referendum jogilag érvénytelen lett, és az érvénytelen szavazatok magas száma az általuk indított kampány sikerét mutatta.[77]

Értelmezések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kormányzati értelmezés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orbán-kormány és a kormánypárti szereplők a népszavazást politikai értelemben sikeresnek minősítették, mert az érvényes szavazatok túlnyomó többsége a kormány által támogatott nem válasz volt. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a magyar választók jelentős része támogatja a kormány gyermekvédelmi szabályozását, valamint a szülői jogok és a kiskorúaknak szóló tartalmak szigorúbb védelmét.

A kormányzati értelmezés szerint a referendum jogi érvénytelensége nem változtat azon, hogy több millió választó azonos irányban nyilvánított véleményt. Ez a szempont később is megjelent a kormányzati kommunikációban, amikor a gyermekvédelmi törvény és az abból következő szabályozások politikai legitimációjáról volt szó.

Ellenzéki és civil értelmezés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ellenzéki pártok és az érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetek a népszavazás érvénytelenségét emelték ki. Álláspontjuk szerint a referendum nem adott jogi felhatalmazást újabb korlátozásokra, és az érvénytelen szavazatok magas száma azt mutatta, hogy sok választó elutasította a kérdések megfogalmazását vagy a népszavazás politikai célját.[78]

A civil szervezetek szerint az érvénytelen kampány arra szolgált, hogy a választók ne kényszerüljenek a szerintük félrevezető kérdésekre érvényes választ adni. A kormányoldali bírálók ezzel szemben úgy vélték, hogy az érvénytelenítés a népszavazás intézményének rendeltetésével ellentétes politikai taktika volt, mert nem válaszolt a feltett kérdésekre.

Köztes vagy kritikus, de nem kormányzati álláspontok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar közéletben megjelentek olyan álláspontok is, amelyek egyszerre bírálták az Orbán-kormány népszavazási kezdeményezését és elismerték, hogy a kiskorúak nemi identitásával, szexuális nevelésével, valamint az iskolai és médiabeli tartalmakkal kapcsolatos nyugati viták nem tekinthetők puszta kitalációnak. Seres László publicista például azt írta, hogy Orbán Viktor népszavazása szerinte irreleváns vagy politikailag káros formában tette fel a kérdéseket, de a gyermekek nemváltásával és a transzaktivizmus egyes nyugati gyakorlataival kapcsolatos probléma „pár országgal odébb” valós.[79]

A népszavazás után

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NVB-határozatok és bírságok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás után több kifogás érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz az érvénytelen szavazásra buzdító kampánnyal kapcsolatban. Az NVB több határozatban jogsértést állapított meg, és bírságokat szabott ki civil szervezetekre.[80]

A kisebb összegű bírságok egyenként 176 400 forintot tettek ki, és több civil szervezetet érintettek. Az NVB szerint a népszavazási kampány célja az érvényes választói akarat kifejezése, ezért az érvénytelen szavazásra buzdító kampány a bizottság értelmezésében sértette a népszavazás rendeltetését.[81]

Az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot külön határozatokban három-három millió forintos bírsággal sújtották, mivel az NVB őket a kampány fő szervezőinek tekintette.[82][83]

Kúriai és alkotmánybírósági jogorvoslatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megbírságolt szervezetek közül többen a Kúriához fordultak. A Kúria több ügyben megváltoztatta az NVB határozatait, és elutasította a kifogásokat, vagyis ezekben az esetekben a bírságokat nem kellett megfizetni.[84][85]

A Háttér Társaság egyik ügyében azonban a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, így a bírság fennmaradt. Az Alkotmánybíróság később az alkotmányjogi panaszt visszautasította.[86][87]

A jogorvoslati eljárások eredménye vegyes volt: az NVB által eredetileg kiszabott bírságok jelentős részét a Kúria megváltoztatta, de nem minden ügyben szűnt meg a bírságfizetési kötelezettség. Az ügyek azt is jelezték, hogy jogilag vitatott kérdés maradt, vajon a népszavazási kampány részeként jogszerű-e az érvénytelen szavazásra való nyilvános buzdítás.

Későbbi jogi és politikai összefüggések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népszavazás jogilag érvénytelen lett, de a gyermekvédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó szabályozási viták a későbbi években is folytatódtak. A 2021. évi LXXIX. törvény alapján született meg a könyvek elkülönített, zárt csomagolásban történő forgalmazásával kapcsolatos szabályozás, amelyet a közbeszédben könyvfóliázásként emlegettek.[88] 2025-ben a gyülekezési törvény módosítása, köznyelvi nevén a Stop Pride törvény néven ismert szabályozás szintén a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-ára hivatkozott.[89]

A 2021-es gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az ügy C-769/22. számon került az Európai Unió Bírósága elé. A Bíróság 2026. április 21-én hozott ítéletében megállapította, hogy Magyarország több ponton megsértette az uniós jogot.[90] Az ítélet nem magáról a 2022-es népszavazásról szólt, hanem arról a jogszabályi környezetről, amelynek politikai megerősítésére az Orbán-kormány a népszavazást kezdeményezte.

A népszavazás főbb vitapontjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2022-es népszavazás értékelésében több, egymástól elkülöníthető vita jelent meg.

Az első vita a gyermekvédelem és a szülői jogok körül zajlott. A kormányoldal szerint a gyermekek szexuális nevelésével, nemi identitásával és a szexualitást érintő médiatartalmakkal kapcsolatban a szülői döntésnek kell elsőbbséget élveznie. A bírálók szerint a gyerekek életkorának megfelelő tájékoztatása, az iskolai prevenció és a kisebbségi csoportok bemutatása nem azonos a szülői jogok megsértésével.

A második vita a kérdések megfogalmazásáról szólt. A támogatók szerint a kérdések egyszerűen és közérthetően tették fel a kiskorúakat érintő alapvető döntési helyzeteket. A bírálók szerint viszont a kérdések sugalmazóak voltak, és nem tettek különbséget tájékoztatás, bemutatás, népszerűsítés, egészségügyi kezelés, médiatartalom és iskolai foglalkozás között.

A harmadik vita az érvénytelenség politikai jelentését érintette. Jogilag a referendum eredménytelen volt, mert egyik kérdésben sem lett meg a szükséges számú érvényes szavazat. Politikailag azonban mindkét oldal saját értelmezést adott az eredménynek: a kormányoldal a több mint 3,6 millió nem szavazatot hangsúlyozta, míg az ellenzéki és civil oldal az 1,7 millió körüli érvénytelen szavazatot és az érvényességi küszöb elmaradását.

A negyedik vita a népszavazás és az országgyűlési választás egyidejűségéről szólt. A támogatók szerint az összevonás költséghatékony volt és megkönnyítette a részvételt. A bírálók szerint viszont a kormányzati kampány a népszavazási témákat a választási kampány politikai mozgósításának részévé tette.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 "Gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a kormány öt kérdésben" (magyar nyelven). kormany.hu. 2021. július 21. Hozzáférés: 2021. november 30..
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 "Országos népszavazás 2022". Nemzeti Választási Iroda. Hozzáférés: 2026. május 7..
  3. ↑ "Kiszámolták, mennyivel lenne olcsóbb 2022-ben egyszerre választani és gyermekvédelmi népszavazást tartani" (magyar nyelven). Origo. 2021. november 18. Hozzáférés: 2021. december 1..
  4. ↑ "Civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak a "gyermekvédelminek" nevezett népszavazáson". Telex. 2022. január 11. Hozzáférés: 2022. március 5..
  5. ↑ "A kiközösítő kérdések jóváhagyása sérti a népszavazáshoz való jogot, ezért Alkotmánybírósághoz fordultunk" (magyar nyelven). Társaság a Szabadságjogokért. 2022. január 20. Hozzáférés: 2022. április 12..
  6. ↑ "Megijedt a kormány: bírsággal hallgattatnák el a propaganda-népszavazás megbuktatóit". Háttér Társaság. 2022. április 9. Hozzáférés: 2026. május 7..
  7. ↑ "A gyűlölet évtizede – Partizán-dokumentumfilm a Fidesz kommunikációs stratégiájáról". 2025. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 27..
  8. ↑ Partizán (2025. május 11.). "10 ÉV GYŰLÖLET | Film az orbáni gyűlöletpolitikáról". Hozzáférés: 2025. szeptember 26.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  9. ↑ Horváth Bence - Megszavazta a parlament, hogy nem kérnek az Isztambuli Egyezményből (444.hu, 2020.05.05.)
  10. ↑ Dercsényi Dávid - Elfogadta a Parlament az Isztambuli Egyezmény elutasítását kérő KDNP-s nyilatkozatot (Pesti Hírlap, 2020.05.05.)
  11. ↑ "2023 Anti-Trans Bills: Trans Legislation Tracker". translegislation.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. április 1..
  12. ↑ Religious Extremist Funders Aagainst Human Rights for Sexuality and Reproductive Health in Europe 2009 - 2018 - Európai Parlament, 2018 ISBN 978 2 93102920 6
  13. ↑ EXPOSED: THE WORLD CONGRESS OF FAMILIES AN AMERICAN ORGANIZATION EXPORTING HATE — JUNE 2015 UPDATE - Human Rights Campaign, 2015
  14. ↑ Rutai Lili - Pár év alatt 58 milliárd forintot költött el genderellenes projektekre Magyarország egy brüsszeli szervezet jelentése szerint (444.hu, 2025.07.14)
  15. ↑ Alter Emese, Antoni Rita, Kutassy Dorottya - A „genderideológia” mint politikai svájci bicska (szabadnem.444.hu, 2025.08.05.)
  16. ↑ Zsirka Hella - A transzfób narratívák eredete és hatásuk a közösségre (444.hu, 2025.09.27.)
  17. ↑ Szőnyi Szilárd - Föltámadott a gender / Családbarát megfontolások a nemek forradalmáról (Heti Válasz Kiadó, 2017) ISBN 9789639461628
  18. ↑ Szilvay Gergely - A gender-elmélet kritikája / Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig (Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., 2021) ISBN 9786158146753
  19. ↑ Czinkóczi Sándor - A Fidesz és a Jobbik megszavazta a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényt (444.hu, 2026.06.15.)
  20. ↑ Laczó Balázs – Homoszexualitásból nem lesz pedofília, ilyet még nem láttam (Telex.hu, 2021.06.30.)
  21. ↑ Botos Tamás - Tizenhét uniós állam tiltakozik közös levélben a homofób magyar törvény ellen (444.hu, 2021.06.24.)
  22. ↑ Rácz Johanna - Ez a törvény vagy nagyon buta, vagy nagyon gonosz (qubit.hu, 2021.06.25.)
  23. ↑ Csengel Karina – Orbán szerint vitatják, hogy pedofíliához vezet a homoszexualitás, a „szexuális szokások” elfogadása pedig a szülő joga (Mérce.hu, 2022.01.14.)
  24. ↑ Öt kenyér meleg portál kislexikona
  25. ↑ "melegvagyok.hu: Tévhitek a melegségről". 2007. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. június 15..
  26. ↑ Antoni Rita - Amerikából ered a melegeket a pedofilokkal összemosó lejárató kampány (24.hu, 2019.10.26.)
  27. 1 2 "2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról". Országgyűlés. Hozzáférés: 2026. május 7..
  28. ↑ "1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról". Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Hozzáférés: 2026. május 7..
  29. ↑ "A gyermekvédelmi törvény nem irányul az LMBTQ-közösség tagjai ellen". Magyarország Kormánya. 2021. szeptember 15. Hozzáférés: 2026. május 7..
  30. ↑ "Az új magyar szabályozás gyermek- és szülővédelmi törvény". Miniszterelnok.hu. 2021. június 24. Hozzáférés: 2026. május 7..
  31. ↑ "A gyerekeket nem védi, a gyakorlatban nem tartható be, az EU-t felbőszíti a melegellenes törvénymódosítás". Telex. 2021. június 29. Hozzáférés: 2026. május 7..
  32. ↑ "A kormányfő hamis szövege perdöntőnek bizonyult egy mai perben". Magyar Helsinki Bizottság. 2022. február 1. Hozzáférés: 2026. május 7..
  33. ↑ "Labrisz - Meseország mindenkié". Labrisz Leszbikus Egyesület. 2025. május 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. május 7..
  34. ↑ "Vigyázat, a könyvesboltokban hagyományostól eltérő tartalmú könyvek vannak". Telex. 2021. július 7. Hozzáférés: 2026. május 7..
  35. ↑ "Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 1. kérdés". Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. 2022. február 18. Hozzáférés: 2026. május 7..
  36. 1 2 "A szavazóik szerint az ellenzéknek a népszavazáson az érvénytelen mellett kell kiállnia". Háttér Társaság. 2022. március 22. Hozzáférés: 2026. május 7..
  37. ↑ Seres László (2021. augusztus 18.). "Transz őrületexpressz". Mandiner. Hozzáférés: 2026. május 7..
  38. 1 2 "Megpróbáltuk megfejteni, mi az értelme az Orbán által bejelentett gyereknépszavazás kérdéseinek". Telex. 2021. július 22. Hozzáférés: 2026. május 7..
  39. 1 2 Laky Zoltán (2021. július 26.). "Nyugaton átoperálják a gyerekeket? 18 kérdés és válasz a nemváltó kiskorúakról". Válasz Online. Hozzáférés: 2026. május 7..
  40. ↑ "15/2021. NVB határozat". Nemzeti Választási Bizottság. Hozzáférés: 2026. május 7..
  41. ↑ "A Kúria Knk.II.40.646/2021/9. számú határozata" (magyar nyelven). 2021. október 22. Hozzáférés: 2022. február 13..
  42. ↑ "33/2021. (XII. 22.) AB határozat" (magyar nyelven). 2021. december 14. Hozzáférés: 2022. április 12..
  43. ↑ "A Kúria Knk.II.39.058/2022/8. számú határozata" (magyar nyelven). 2022. március 23. Hozzáférés: 2022. április 12..
  44. ↑ "A 32/2021. (XI. 30.) OGY határozat a Magyar Közlönyben" (magyar nyelven). 2021. november 30. Hozzáférés: 2022. április 12..
  45. ↑ "1/2022. (I. 7.) AB határozat". Nemzeti Jogszabálytár. 2022. január 7. Hozzáférés: 2026. május 7..
  46. ↑ "3107/2022. (III. 10.) AB végzés" (magyar nyelven). 2022. február 22. Hozzáférés: 2022. április 12..
  47. ↑ "3108/2022. (III. 10.) AB végzés" (magyar nyelven). 2022. február 22. Hozzáférés: 2022. április 12..
  48. ↑ "3109/2022. (III. 10.) AB végzés" (magyar nyelven). 2022. február 22. Hozzáférés: 2022. április 12..
  49. ↑ "3/2022. (III. 10.) AB határozat" (magyar nyelven). 2022. február 22. Hozzáférés: 2022. április 12..
  50. ↑ Németh Márton Sándor (2021. november 9.). "Döntött a parlament: egy napon is lehet az országgyűlési választás és a népszavazás" (magyar nyelven). Index.hu. Hozzáférés: 2021. december 1..
  51. ↑ "Volner János lehet a Fidesz kulcsa ahhoz, hogy egy napon legyen az országgyűlési választás a népszavazásokkal" (magyar nyelven). HVG. 2021. november 12. Hozzáférés: 2021. december 1..
  52. ↑ "Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 2. kérdés". Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. 2022. február 24. Hozzáférés: 2026. május 7..
  53. ↑ "Megjelentek a kormány népszavazási plakátjai" (magyar nyelven). ATV. 2022. február 12. Hozzáférés: 2022. február 13..
  54. ↑ Tenczer Gábor – Civil szervezetek: Nyolcszor annyit költött a kormányoldal plakátkampányra, mint az ellenzék (Telex.hu, 2022.03.30.)
  55. ↑ Rényi Pál Dániel, Herczeg Márk - Legyőzhetetlen Orbán Viktor pártállami kampánygépezete (444.hu, 2022.04.25.)
  56. ↑ Magyar abszurd: 3,7 milliárd ment el a népszavazásra, a Fidesz alig költött a médiakampányára - K-Monitor blog, 2022.05.06.
  57. ↑ Segesvári Csaba - Tavaly 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként (Átlátszó.hu, 2023.02.28.)
  58. ↑ Demeter Áron – Útmutató a kiközösítő népszavazáshoz (amnesty.444.hu, 2022.01.16.)
  59. ↑ A szavazóik szerint az ellenzéknek a népszavazáson az érvénytelen mellett kell kiállnia (Háttér Társaság sajtóközlemény, 2022.03.22.)
  60. ↑ Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 1. kérdés – Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, 2022.02.18.)
  61. ↑ Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 2. kérdés – Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, 2022.02.24.)
  62. ↑ Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 3. kérdés – Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, 2022.03.04.)
  63. ↑ Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 4. kérdés – Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, 2022.03.12.)
  64. ↑ "Civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak a "gyermekvédelminek" nevezett népszavazáson". telex. 2022. január 11. Hozzáférés: 2022. március 5..
  65. ↑ Milanovich Domi – Mit csinálnak az LMBTQ aktivisták az iskolákban? Megkérdeztük! (Divany.hu, 2021.07.29.)
  66. ↑ Megpróbáltuk megfejteni, mi az értelme az Orbán által bejelentett gyereknépszavazás kérdéseinek (Telex, 2021. július 22.)
  67. ↑ Transznemű gyerekek a Pegazus szárnyán (24.hu, Antoni Rita, 2021.07.22.
  68. ↑ Nyugaton átoperálják a gyerekeket? Laky Zoltán - 18 kérdés és válasz a nemváltó kiskorúakról (Válasz Online, 2021.07.26.)
  69. ↑ Szabó A. Zsófia - Jóindulatú transzfóbia a Válasz.hu-n - és az igazság a „nemváltó" kiskorúakról (szabadnem.444.hu, 2021.07.29.)
  70. ↑ "Megjelentek a kormány népszavazási plakátjai" (magyar nyelven). ATV. 2022. február 12. Hozzáférés: 2022. február 13..
  71. ↑ Tenczer Gábor (2022. március 30.). "Civil szervezetek: Nyolcszor annyit költött a kormányoldal plakátkampányra, mint az ellenzék". Telex. Hozzáférés: 2026. május 7..
  72. ↑ "Magyar abszurd: 3,7 milliárd ment el a népszavazásra, a Fidesz alig költött a médiakampányára". K-Monitor blog. 2022. május 6. Hozzáférés: 2026. május 7..
  73. ↑ Neuberger Eszter; Teczár Szilárd (2023. július 14.). "Félremagyarázott statisztikák és gyűlöletkeltő plakátok – Így támadják dezinformációval az LMBTQ-közösséget". Lakmusz. Hozzáférés: 2026. május 7..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  74. ↑ Demeter Áron (2022. január 16.). "Útmutató a kiközösítő népszavazáshoz". Amnesty International Magyarország / 444.hu. Hozzáférés: 2026. május 7..
  75. ↑ "Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 3. kérdés". Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. 2022. március 4. Hozzáférés: 2026. május 7..
  76. ↑ "Kérdések és válaszok a "gyermekvédelmi" népszavazásról 4. kérdés". Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. 2022. március 12. Hozzáférés: 2026. május 7..
  77. ↑ Joób Sándor (2022. április 4.). "Ilyen még nem volt hazai népszavazáson: legalább 1,5 millió érvénytelen szavazat született". Telex. Hozzáférés: 2026. május 7..
  78. ↑ "Megijedt a kormány: bírsággal hallgattatnák el a propaganda-népszavazás megbuktatóit". Amnesty International Magyarország. 2022. április 9. Hozzáférés: 2026. május 7..
  79. ↑ Seres László (2021. augusztus 18.). "Transz őrületexpressz". Azonnali. Hozzáférés: 2026. május 7..
  80. ↑ "327/2022. NVB határozat". Nemzeti Választási Bizottság. Hozzáférés: 2026. május 7..
  81. ↑ Bakró-Nagy Ferenc (2022. április 8.). "Megbírságolják az érvénytelen népszavazásra buzdító civil szervezeteket". Telex. Hozzáférés: 2026. május 7..
  82. ↑ "324/2022. NVB határozat". Nemzeti Választási Bizottság. Hozzáférés: 2026. május 7..
  83. ↑ "325/2022. NVB határozat". Nemzeti Választási Bizottság. Hozzáférés: 2026. május 7..
  84. ↑ "A Kúria Kvk.V.39.422/2022/3. számú végzése". Hozzáférés: 2026. május 7..
  85. ↑ "A Kúria Kvk.V.39.421/2022/5. számú végzése". Hozzáférés: 2026. május 7..
  86. ↑ "A Kúria Kvk.IV.39.419/2022/4. számú végzése". Hozzáférés: 2026. május 7..
  87. ↑ "3216/2022. (V. 11.) AB végzés". Hozzáférés: 2026. május 7..
  88. ↑ "473/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet". Nemzeti Jogszabálytár. Hozzáférés: 2026. május 7..
  89. ↑ "2025. évi III. törvény a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról". Országgyűlés. Hozzáférés: 2026. május 7..
  90. ↑ "Judgment: C-769/22 Commission v Hungary" (angol nyelven). Európai Unió Bírósága. 2026. április 21. Hozzáférés: 2026. május 7..

Lásd még =

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:2022 Hungarian referendum
A Wikimédia Commons tartalmaz 2022-es népszavazás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2022-es_magyarországi_népszavazás&oldid=29118203”