Népszavazás Magyarország EU-tagságáról

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Népszavazás Magyarország EU-tagságáról
Kezdeményező Magyar Köztársaság
Dátum 2003. április 12.
Helyszín Magyarország
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?
Eredmények
Választójogosult8 042 272 fő
Szavazatok3 669 252 db
érvényes szavazat3 648 717 db
érvénytelen szavazat17 998 db
Távol maradottak4 373 020 fő
Igen szavazat3 056 027 db
Nem szavazat592 690 db
  Igen   Nem
  Igen
  Nem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Népszavazás Magyarország EU-tagságáról témájú médiaállományokat.

A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést. A csatlakozásra végül 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában.

Háttér[szerkesztés]

Az 1989-1990-ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után az egykori szocialista országok célként tűzték maguk elé a nyugat-európai integrációs szervezetekbe (NATO, Európai Unió, OECD) való bejutást. A legtöbb várakozás az EU-csatlakozást előzte meg. Magyarország 1991 óta volt társult tag és az Unió 1998-as luxemburgi csúcstalálkozója óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat a szervezettel, melyek 2002-re a végükhöz érkeztek. A törvények szerint a csatlakozásról népszavazásnak kellett döntenie. A kormányzó MSZP kezdeményezte, hogy az ügydöntő referendumot még a 2003. április 12-i athéni EU-csúcs előtt tartsák meg.[1] Az Országgyűlés 2003. április 12-ére tűzte ki az ügydöntő népszavazást. A népszavazás olyan szempontból volt egyedülálló a legújabb kori magyarországi demokrácia történetében, hogy szombati napon tartották, holott a választásokat és népszavazásokat hagyományosan vasárnapi napokon tartják (bár ezt semmilyen jogszabály nem írja elő).

A kérdés[szerkesztés]

„Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”

A kampány[szerkesztés]

A csatlakozás melletti politikai kampányt fejtett ki

  • a magyar kormány
  • az összes parlamenti párt

A csatlakozással szembeni politikai kampányt fejtett ki

Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány[szerkesztés]

A népszavazás előtt a Medgyessy-kormány állami támogatásban részesítette a csatlakozást támogató szervezeteket, de az ellenzők nem kaptak támogatást. 2002. november 29-én létrehozták az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK), amely kuratóriumának elnöke Palánkai Tibor volt. AZ EUKK „tájékoztatás” címén különféle propaganda-rendezvényekkel és a 181-es hívószámú „EU-vonallal” igyekezett lakosság körében a belépés negatív hatásaitól való félelmet csökkenteni: például elterjedt volt az a rémhír, miszerint az EU bürokráciája be fogja tiltani Magyarországon a háztáji disznóvágást és a máktermesztést – s így nem lehet majd mákos tésztát sem készíteni többé.

Emlékezetes az EUKK-plakátkampány banális hangneme, amely a pénzügyi-gazdasági és politikai kérdések helyett a kulturális azonosulást tematizálta, például: „Nyithatok-e cukrászdát Bécsben? Igen!” Ezt sokan bírálták[2] illetve parodizálták[3] a kampány alatt és után. AZ EUKK működését utólag vizsgáló Állami Számvevőszék is több hiányosságot talált.[4]

A belépés mellett agitáló értelmiségiek, sportolók, művészek stb. elsősorban az utazási szabadság növekedését hangsúlyozták.

Noha 2003 januárjában még a lakosság több mint 60%-a jelezte részvételi szándékát[5][6] és a szavazásig a részt venni kívánók aránya is növekedett, végül alacsony lett a részvétel, 45,62%. Az érdektelenség egyik magyarázata lehet, hogy sokan eleve lefutottnak tartották a népszavazást, azaz nem látták érdemleges esélyét a csatlakozás elmaradásának.

Ellenkampány[szerkesztés]

A SZMM EU-ellenes plakátja

A csatlakozást ellenző szervezetek nem voltak képesek a támogatókéhoz hasonló szervezett kampány kifejtésére. A csatlakozást szinte kizárólag a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként írták le, többek között a Magyar Igazság és Élet Pártja. Tiltott önkényuralmi jelképek használatáért tartóztatták le a Szabad Magyarországért Mozgalom tagjait, akik az Unió 12 csillagát a vörös csillag és a horogkereszt társaságában ábrázolták.[7] Egyes közéleti szereplők is elzárkóztak az EU-csatlakozás támogatásától.[8] Az ellenkampány mindazonáltal sikeresnek mondható, hiszen 2003 januárjában a kutatások az EU-val kapcsolatos várakozások mérséklődését, illetve az ellenszavazók táborának növekedését jelezték[9]

Hivatalos tájékoztatás[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2003 elején indította el a lakosság uniós felkészülését segítő telefonos és internetes szolgáltatását. Az EUvonal call center a nagyközönségnek nyújt az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tudnivalókat telefonon és írásban, valamint nagy látogatottságú honlapot üzemeltet.

Eredmények[szerkesztés]

EU-Icon.svg
A Magyarország EU-csatlakozásáról
szóló népszavazás eredménye

(2003. április 12.)

A szavazásra jogosultak száma 8 042 272 fő 100%
A megjelentek száma 3 669 252 fő 45,62%
  • Ebből érvénytelen szavazat
17 998 a megjelentek
0,49%-a
  • Ebből érvényes szavazat
Válaszok száma százalék
Igen 3 056 027 83,76%
Nem 592 690 16,24%
Összesen 3 648 717 100%

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] A www.origo.hu cikke; Elérés: 2007. október 23.
  2. Reklám helyett tájékoztat az EUKK – Origó-cikk
  3. EUKK plakátparódiák gyűjteménye
  4. Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről
  5. A közvélemény az EU-csatlakozásról 2003 januárjában
  6. [2] Csaknem négyszer annyian vannak a támogatók, mint az ellenzők – A Galloup intézet felmérése a csatlakozás megítéléséről; 2003. február 18.; Elérés: 2007. október 25.
  7. [3]
  8. [4] – Jancsó az EU-csatlakozás ellen kampányol; a www.origo.hu cikke; Elérés: 2007: október 24.
  9. Csaknem négyszer annyian vannak a támogatók, mint az ellenzők – A Galloup intézet felmérése a csatlakozás megítéléséről; 2003. február 18.; Elérés: 2007. október 25.

Külső hivatkozások[szerkesztés]