Deák Dániel (politológus)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Deák Dániel
Született1992. március 21. (32 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitológus
TisztségeXXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon Központ tagja
Sablon • Wikidata • Segítség

Deák Dániel (Budapest, 1992. március 21. –)[1] magyar politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon Központ tagja és véleményvezére.[2] Korábban dolgozott a Nézőpont Intézetnél, a Médianéző Kft.-nél és a Figyelő című hetilapnál is.

Tanulmányai[szerkesztés]

Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte.[forrás?] 2013-ban politológia BA szakon szerzett diplomát, majd 2015-ben a politikatudomány MA szakot is elvégezte[forrás?].

Pályafutása[szerkesztés]

2011 és 2017 között a Nézőpont Intézet és a Médianéző Kft. munkatársa volt.[forrás?] Kezdetben gyakornokként, majd junior elemzőként, később elemzőként és projektigazgatóként dolgozott az intézetnél. Részt vett számos médiaelemzés elkészítésében, így többek között az évente megjelenő "Magyarország a világsajtóban"[3] és a negyedéves híradóelemzés is hozzá fűződött.[4] Szintén szerepet vállalt számos, aktuális magyar és EU belpolitikai témájú politikai elemzés elkészítésében.

2018 februárjában közös megegyezéssel távozott a Nézőpont Intézettől és a Figyelő című gazdasági és közéleti hetilapnál kezdett el dolgozni főmunkatársként.[5] 2019 márciusában – miután Lánczi Tamás főszerkesztő távozott a laptól – közös megegyezéssel otthagyta a Figyelőt és Lánczi Tamást követve a Schmidt Mária által létrehozott XXI. Század Intézetnél kezdett el dolgozni vezető elemzőként,[6] ahol a korábbi munkahelyeihez hasonlóan politikai elemzéssel és az aktuális politikai események kommentálásával foglalkozik[forrás?].

2019. augusztus 27-én Schmidt Mária bejelentette a XXI. Század Intézet Facebook-oldalán, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az Intézet igazgatója „váratlanul és puccsszerűen, azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta munkaviszonyát.”[7] A XXI. Század Intézet vezető elemzője később szerencsétlennek nevezte, hogy az önkormányzati választási kampányban felmondott az intézet több munkatársa[forrás?]. Ő azonban maradt az intézetnél.[8]

Rendszeresen megjelennek publikációi, elemzései és cikkei a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, illetve számos egyéb sajtótermékben[forrás?]. Fejezetet írt a Soros György a közép- és kelet-európai térségben folytatott befolyásszerzési tevékenységét bemutató Nagy Terv című könyvbe.[9][nincs a forrásban] Rendszeresen szerepel politikai háttér- és vitaműsorokban elemzőként, politikai véleményformálóként, így gyakori vendége többek között az MTVA, a TV2, a HírTV és az ATV politikai műsorainak.

2021 áprilisában csatlakozott a Megafon Központ csapatához. Véleményvezérként részt vesz a Megafon közösségi médiával kapcsolatos projektjeiben.[2]

Fő érdeklődési területe a magyar belpolitika, médiapolitika és az európai belpolitika.[10]

Személyét ért kritikák[szerkesztés]

A Megafonos pályafutásával összefüggésben vita bontakozott ki a közte és a Telex között, mivel utóbbi azt állította, közpénzből működik a Megafon és ebből finanszírozzák többmilliós Facebook hirdetéseiket.[11][12] Az első fokon eljáró bíróság nem jogerős ítéletében elutasította a Megafon Központ keresetét.[13]

Jelenlegi és korábbi munkahelyei miatt ellentmondásos, hogy a közmédiában számos esetben független szakértőként hivatkoztak rá, annak ellenére, hogy elemzéseiben és megszólalásaiban kivétel nélkül az Fidesz által magáénak tartott narratívát hangoztatja.[14][15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ [1]
  2. ↑ a b Deák Dániel elemző is csatlakozott a Megafonhoz (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  3. ↑ [2]
  4. ↑ [3]
  5. ↑ [4]
  6. ↑ [5]
  7. ↑ [6]
  8. ↑ [7]
  9. ↑ Szögi, László (2019. március 13.). „Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830–1880 között”. Gerundium 9 (2), 59–77. o. DOI:10.29116/gerundium/2018/2/4. ISSN 2061-7097.  
  10. ↑ [8]
  11. ↑ https://telex.hu/belfold/2021/10/16/az-koltotte-a-legtobbet-kozossegi-medias-hirdetesre-az-elovalasztasi-kampanyban-aki-nem-is-indul-rajta
  12. ↑ https://telex.hu/belfold/2021/11/25/kozpenz-milliardok-a-kormany-szakertoire-alapjogokert-kozpont-batthyany-lajos-alapitvany
  13. ↑ https://telex.hu/belfold/2022/01/28/megafon-per-telex-itelet-kozpenz
  14. ↑ https://444.hu/2020/02/18/valahogy-pont-fideszes-politikusok-bukkannak-fel-a-kozmediaban-hogy-szakertokent-bemutatva-beszeljenek-orban-evertekelojerol
  15. ↑ https://www.xxiszazadintezet.hu/tag/deak-daniel/

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Deák_Dániel_(politológus)&oldid=26921852”