Emberi Jogok Európai Bírósága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 35′ 49″, k. h. 7° 46′ 29″

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről”, vagy röviden az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb egyezménynek a Tanács mind a 47 tagja részese. Az aláíró felekkel szembeni emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos kereseteket a többi aláíró állam és magánszemélyek nyújthatják be.[1] A bíróságnak egy magyar tagja van: Sajó András,[2] előtte 1991 és 2008 között Baka András volt tagja a testületnek [3]

A fentnevezett Egyezmény védi különösen: az élethez való jogot; a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntető ügyekben egyaránt; a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot; a véleménynyilvánítás szabadságát; a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát; a hatékony jogorvoslathoz való jogot; a javak háborítatlan élvezetéhez való jogot, a választójogot és a választhatósághoz való jogot is.

Eljárásrend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kérelmeket Strasbourgban lehet a nemzeti, magyar nyelven írásban, ingyenesen benyújtani, a szóbeli meghallgatás rendkívül ritka. Az eljárás során használt nyelv az angol vagy a francia. Az eljárás évekig eltarthat. Feleknek számítanak a kérelmező (aki általában természetes személy, de szűk körben jogi személy is lehet), míg másik oldalon az állam áll, akinek egyik szerve a vélt jogsértést elkövette és akit az ún. Kormányképviselő (agent) képvisel.

Minden kérelem (panasz) először iktatásra kerül, és különböző kiegészítő dokumentumokat vagy információkat kér a nemzeti bíró mellett előkészítést végző magyar nyelvű referens (befogadás). Ha a kérelmet befogadták, akkor az ügy egy három bíróból álló tanács elé kerül, amely az elfogadhatóság többnyire formai és eljárási jellegű feltételeit vizsgálja. A testület dönthet (de csak egyhangúlag) úgy, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a panaszt. Ez ellen nincs helye semmilyen jogorvoslatnak, fellebbezésnek. Az elfogadhatóságnak számos előfeltétele van, amelyek közül az egyik legfontosabb a hazai jogorvoslatok teljes kimerítése, ugyanis ez a bíróság nem a hazai bíróságok újabb fellebbezési fóruma,hanem az Egyezmény egyes cikkeiben foglalt emberi jogok érvényesülését vizsgálja.

Ha a kérelmet elfogadhatónak találják, akkor az egy 7 tagú Kamara elé kerül és érdemben a Kamara hoz döntést (ítéletet) vagy jóváhagyja a felek között létrejött egyezséget (ún. békés rendezés), amely utóbbi azonnal végleges és végrehajtható lesz.

A Kamara ítélete ellen bármely fél 3 hónapon belül a Nagykamarához fordulhat. A Nagykamara a fellebbezett ügyekben másodfokon dönt, de ha az Egyezményben foglalt kivételes esetben első fokon már hozzá fordultak, akkor csak az átfogó, elvi jellegű és az Egyezmény értelmezését befolyásoló kérdésekkel foglalkozik.

Az ítélet akkor lesz végleges, ha a Nagykamara döntést hoz vagy a három hónapos fellebbezési határidő eredménytelenül telik el. A véglegesség, amely lényegében a jogerőt jelenti, azt vonja maga után, hogy az államnak az ítéletet végre kell hajtania. Az ítélet nemcsak Egyezménysértést, de gyakran kártérítést (ún. igazságos elégtételt) is megállapít. Az elmarasztalt állam kormányának az euróban megállapított igazságos elégtétel összegét - nemzeti valutájában - az ítélet véglegessé (jogerőssé) válásától számított 3 hónapon belül ki kell fizetnie. A bíróság minden döntése kötelező és végrehajtandó a tagállamokra,[4] kivéve ha tanácsadói véleményből áll.[5]

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a feladata a Bírósági döntés végrehajtásának felügyelete. A Miniszteri Bizottság 6 hónapon belül napirendjére tűzi minden ítélet végrehajtásának ellenőrzését és mindegyikről rendszeres beszámolót kér a Kormányképviselőtől. Ha az államok nem teljesítik az ítéletekből származó kötelezettségeiket, annak elsősorban diplomácia és viszonylag szűk körű jogi, illetve nemzetközi jogi szankciói vannak, pl.végső szankciója lehet az Európa Tanácsból való kizárás.

Magyar vonatkozású ítéletei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2008. július: Magyarországot elmarasztalta az EJEB a szólásszabadság megsértése miatt, mert az Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 alelnöke ellen büntetőeljárást indított a vörös csillag viselése miatt.[6]
  • 2008. július: Daróczy Tibornénak 3000 euró kártérítést ítéltek meg, mert „elfogadhatatlan merevséggel” 50 éve viselt nevének megváltoztatására kényszerítették.[7]
  • 2009. május: Kenedi János nyert a magyar állam ellen az állampárti titkosszolgálati iratokhoz való szabad hozzáférés megtagadása miatt kezdeményezett perben.[8]
  • 2010. május: Kiss Alajos nyert a magyar állam ellen a 2006-os országgyűlési választásokkal kapcsolatos perben, amelyben sérelmezte, hogy (az Alkotmány alapján) őt szavazójogától megfosztották.[9]
  • 2010. május: 12 000 eurós erkölcsi kártérítést kell fizetnie Magyarországnak Engel Zoltán elítéltnek megalázó bánásmód miatt.[10]
  • 2011. február: 8500 euró kártérítést kell Magyarországnak fizetnie egy férfinak jogtalan fogvatartás miatt.[11]
  • 2011. június: Embertelen fogvatartási körülmények és megalázó bánásmód miatt 6000 eurót köteles a magyar állam fizetni Csüllög Zsigmond elítéltnek.[12]
  • 2011 június: Több mint tízezer euró jóvátételt és közel négyezer euró perköltséget kell fizetnie a magyar államnak annak a koccanásos balesetet okozó férfinak, akit 2006-ban Siófokon előállításakor bántalmaztak a rendőrök, az ügyészség pedig nem volt hajlandó vizsgálatot indítani.[13]
  • 2011. július: Uj Pétert, az Index főszerkesztőjét megalapozatlanul ítélték el Magyarországon becsületsértés miatt, amikor erősen negatív véleményt hangoztatott a Tokaj Kereskedőház egyik termékéről. A bíróság kötelezte a magyar államot, hogy fizessen Uj Péternek 3580 eurót az üggyel kapcsolatos költségei megtérítésére.[14]
  • 2011. július: Magyarország megszegte a gyerekek védelméről szóló kötelezettségét egy jogtalanul Magyarországra hozott kislány ügyében. A magyar állam 32.000 euró kártérítést köteles fizetni az elrabolt kislány Franciaországban élő apjának.[15]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Dictionary of Law, Elizabeth A. Martin (ed.), 6, Oxford University Press, USA, 202-203. o (2006). ISBN 019280698X 
  2. Composition of the Court. European Court of Human Rights. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  3. Dr. Baka András szakmai életrajza. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  4. Az Egyezmény 46. cikke – 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről, 1993. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  5. Az egyezmény 47. cikke – 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről, 1993. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  6. Csillagosok, katonák – zugugyved.blog.hu, 2008. július 8.
  7. Strasbourg felülírta a hazai szabályokatNépszabadság, 2008. július 1.
  8. Kenedi János pert nyert StrasbourgbanIndex, 2009. május 26.
  9. http://emberijog.eu/Alajos-Kiss-v--Hungary.php Kiss Alajos v. Hungary] – Emberijog.eu, 2010. május 21.
  10. Egy rendőrgyilkos miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróságOrigo, 2010. május 20.
  11. Pert nyert a magyar állam ellen egy jogtalanul fogva tartott férfi – Origo, 2011. február 3.
  12. Embertelen fogva tartásért kétmilliót kell fizetnie a magyar államnak – Origo, 2011. június 8.
  13. Rendőri bántalmazás miatt ítéltek Magyarország ellen Strasbourgban – Origo, 2011. június 29.
  14. Strasbourg: A szarozás nem becsületsértés – Index, 2011. július 19.
  15. Apja elől eldugott kislány miatt büntették milliókra Magyarországot – Origo, 2011. július 28.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a European Court of Human Rights című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Emberi Jogok Európai Bírósága témájú médiaállományokat.