Ugrás a tartalomhoz

Társadalmi egyenlőtlenség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A társadalmi egyenlőtlenség a hatalom, a privilégiumok és az erőforrások egyenlőtlen elosztására utal az egyének és csoportok között a társadalomban.[1] Az egyének és családok, valamint a különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. [2]

Világtérkép, amely az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettségi indexet mutatja 2024-ben. Ez az index a társadalom átlagemberének emberi fejlettségét (HDI) mutatja, ami alacsonyabb, amikor egyenlőtlenség van az egészségügy, az oktatás és a jövedelmek eloszlásában.

A társadalmi egyenlőtlenség a hatalmi pozíciót betöltők és a marginalizált vagy hátrányos helyzetűek közötti különbségekben mutatkozik meg.[1]

Többek között a jövedelem, a tudás, az egészség, a társadalmi helyzet és a hatalom közötti különbségek erősíthetik a társadalmi egyenlőtlenséget. A társadalmi egyenlőtlenségnek van gazdasági és kapcsolati oldala is. A gazdasági rész főként a jövedelmet és a státuszt érinti, a kapcsolati tényező elsősorban a hatalmi és függőségi viszonyokat.

Az egyenlőtlenségek számos definícióját lehet megkülönböztetni. Ilyenek a jövedelem, a vagyon, a munkakörülmények, a lakásviszonyok, a műveltség, az egészségügyi állapot. A felsoroltak mind a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek. Lehet azonban a társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlőtlenségeiről beszélni. Ezt szokás esélyegyenlőtlenségnek nevezni.

Az egyenlőség fogalmának különböző aspektusai közötti különbség: az aktuális pozíciók egyenlősége azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, a vagyona, azonosak a lakásviszonyai stb. Az esélyek egyenlősége pedig azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának (legalábbis életpályája elején) egyenlő esélye van arra, hogy a jövedelem stb. szempontjából kedvező pozíciókat érjen el.

Formái

[szerkesztés]

A társadalmi egyenlőtlenségnek számos formája létezik, ilyen például:

  • Vagyonbeli egyenlőtlenség;
  • Egyenlőtlenségek a munkavállaláshoz való hozzáférésben (diszkrimináció);
  • Egyenlőtlenségek a kultúrához való hozzáférésben (beleértve a digitális szakadékot);
  • Szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló diszkrimináció
  • Nemek közötti egyenlőtlenség
  • Faji egyenlőtlenség
  • Egyenlőtlenségek a szabadidőhöz való hozzáférésben;
  • Társadalmi egyenlőtlenségek az egészségügyben;
  • Egyenlőtlenségek a lakhatáshoz való hozzáférésben;
  • Egyenlőtlenségek az egyetemi tandíjakban.

A mérése

[szerkesztés]

A társadalmi egyenlőtlenség különböző szinteken mérhető. Egy példa erre a Gini-együttható. A legegyszerűbb mérték a Hoover-egyenlőtlenségi index.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Social Inequality. Science Direct. (Hozzáférés: 2024)
  2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Spéder Zsolt. 2006. ISBN 963389848X Hozzáférés: 2021. január 14.  

További információk

[szerkesztés]
  • Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok; ford. Ádám Péter, Ferge Zsuzsa, Léderer Pál, vál. Ferge Zsuzsa, Léderer Pál, utószó Ferge Zsuzsa; General Press, Budapest, 2008
  • Anthony B. Atkinson: Egyenlőtlenség. Mit kellene tennünk?; ford. Felcsuti Péter; Kossuth, Budapest, 2017
  • Thomas Sowell: Diszkrimináció és egyenlőtlenségek; ford. Lukács Tibor; MCC Press, Budapest, 2022
  • Thomas Piketty: Az egyenlőség rövid története; ford. Fáber András; Corvina, Budapest, 2024