Akita (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Akita (秋田市)
A Taihei-hegy, a Kubota kastély, az Akita–Araja Szélfarm, a Hitocumori-park, az Akita Skydome, az Akitai Művészeti Múzeum, az Akitai Akarengakan Múzeum és az Akita City Gymnasium
A Taihei-hegy, a Kubota kastély, az Akita–Araja Szélfarm, a Hitocumori-park, az Akita Skydome, az Akitai Művészeti Múzeum, az Akitai Akarengakan Múzeum és az Akita City Gymnasium
Akita jelképe
Akita jelképe
Akita zászlaja
Akita zászlaja
Egyéb jelképek
Fa Japán gyertyánszil
Virág Satsuki azalea
Közigazgatás
Ország Japán
RégióTókoku
PrefektúraAkita prefektúra
Polgármester Hozumi Motomu
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség306 178 fő (2019. okt. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület905,67 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Akita (Japán)
Akita
Akita
Pozíció Japán térképén
é. sz. 39° 43′ 12″, k. h. 140° 06′ 09″Koordináták: é. sz. 39° 43′ 12″, k. h. 140° 06′ 09″
Akita weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Akita témájú médiaállományokat.

Akita (秋田市; Hepburn: Akita-shi?) Akita prefektúra székhelye. Lakosság 2013. szeptemberi becslések szerint 320 232 fő, népsűrűsége 354 fő/km². A város teljes területe 905,67 km².

Történelme[szerkesztés]

A modern Akita helyén egykoron a Deva provincia volt, évezredek óta lakott terület. A város határain belül található Dzsizóden-romok jelentős régészeti lelőhely a paleolitikumi Japán és a Dzsómon- és a Jajoi-kor közötti leletekkel. A Nara-kor alatt, 733-ban a császári család felépítette az Akita kastélyt, hogy a helyi emisi törzseket az irányítása alá vonja. A területet a Szengoku-korban egymást követő helyi szamurájklánok vezették, amíg az Edo-korban a Szatake-klán irányítása alá nem vette a Kubota tartományt. A Tokugava-sógunátus alatt a várváros alakult ki a Kubota kastély körül.

A Meidzsi- és a Taisó-kor[szerkesztés]

A Meidzsi-kor kezdetén a Kubota tartományt feloszlatták, a várvárost Akita és Kubota városára osztották fel. Az Akita prefektúrát 1871-ben alapították, első polgármestere Jositake Sima volt. 1878-ban az Akita körzetet Kitaakita és Minamiakita körzetekre osztották fel. Akita városának jelentős része az 1886. április 30-i tűzvészben odaveszett.

Az önkormányzati rendszer 1889. április 1-i bevezetésével Akita városa hivatalosan is létrejött, Kubota és Akita bekebelezésével. A kikötői területekből Cucsizakiko városa lett, ami a Minamiakita körzet része lett. Az első városháza az egykori Minamiakita körzeti iroda volt. 1898 szeptemberében a Japán Császári Hadsereg 17. gyalogezredét Akitában alapították meg. A város első közkönyvtára 1898-ban nyílt meg, míg a város villamosítását 1901-ben kezdték meg. Az Akita állomást 1902-ben nyitották meg, a víz- és telefonhálózatot 1907-ben adták át.

A Taisó-kor alatt tovább fejlődött a város, amikor a Nippon Oil 1914-ben elkezdte kiaknázni a közeli Kurokava olajmezőket, illetve amikor 1917-ben megnyílt a Bank of Japan helyi irodája.

A Sóva-kor[szerkesztés]

1935-ben a Nippon Kogyo (a Jomo elődje) elkezdte kiaknázni a közeli Jacuhasi olajmezőket. 1941-ben megalapították az Akita Bankot.

A háború 1945. augusztus 14-én elpusztított a várost. Cucsizaki-légicsapás során több, mint 250 ember vesztette életét, amikor 134 amerikai B–29 Superfortress bombázó éjféltől kora hajnalig támadta a várost. Célpontjuk a Nippon Oil egyik olajfinomítója volt Cucsizakiban. A jelentések szerint ez volt a második világháború legtávolabbi és egyben utolsó bombázóbevetése, ami mindössze néhány órával Japán fegyverletétele előtt történt.[2]

A háború utáni időkben, 1961-ben Akitában tartották a 16. Japán nemzeti sportfesztivált. Az 1983-as Nihonkai–Csúbu földrengést követő cunamiban 3 akitai lakos életét vesztette.

A Heiszei-kor[szerkesztés]

Városháza

Akita 1997. április 1-jén nagyobb önállóságot kapott, az Akita Sinkanszen is ebben az évben kezdte meg a működést. 2001 augusztusában Akitában rendezték meg a Világjátékokat, a nyitóceremónia a Jabasze Atlétikai Stadionban volt. A város 2004-ben ünnepelte alapításának 400. évfordulóját.

2005. január 11-én a kavabe körzeti Kavabe és Júva városát beolvasztották Akitába, a Kavabe körzetet pedig feloszlatták. A városháza ugyanott maradt, Kavabe és Júva városházáit közigazgatási negyedként használják tovább. 2007-ben Akitában rendezték meg 62. Japán nemzeti sportfesztivált.

Földrajz[szerkesztés]

Akita városa Akita prefektúra központi részének tengerparti síkságain helyezkedik el, nyugatra a Japán-tenger határolja. Az Omono folyó keresztülszeli a várost.

Környező települések[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Akita a párás szubtrópusi (Köppen Cfa) éghajlati átmeneti zóna alá esik, Japán legnépesebb városa ezen éghajlati övezet legészakabbi végén, ami így nagyon közel van a párás kontinentális éghajlati (Köppen Dfa) zónához. Akitának hideg, nagyon csapadékos telei és nagyon meleg, száraz nyarai vannak. A havi átlaghőmérséklet 0,1 °C (32,2 °F) (januárban) és 24,9 °C (76,8 °F) (augusztusban) közé esik. A Japán-tenger partjaihoz való közeli elhelyezkedése végett erős havazások jellemzőek a területre, telenként az átlag valamivel 377 centiméter (148 in) fölött van, aminek nagy része december és március között hullik le. A csapadék jól eloszlik egész évben, azonban az év második felében valamivel nagyobb. A napok kétharmadán hullik valamilyen csapadék, legyen az eső vagy hó.

Akita (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,719,821,028,031,833,737,938,236,128,923,321,438,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,83,57,414,019,023,226,529,024,718,611,95,915,6
Átlaghőmérséklet (°C)0,10,53,69,614,619,222,924,920,414,07,92,911,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,5−2,3−0,15,110,515,519,821,316,59,84,10,08,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,8−24,6−19,5−7,2−1,44,18,99,03,1−1,4−5,4−18,7−24,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)11989971131231181881771601571861601687
Havi napsütéses órák száma406312517018217615019315414583451526
Forrás: Japan Meteorological Agency 観測史上1~10位の値(年間を通じての値)

Gazdaság[szerkesztés]

Naplemente Akita északi külterületén

Akita gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, abból is elsősorban a rizstermesztéstől, illetve az erdészettől és a nyersanyag-kitermeléstől. Akita területén található az ország egyik legfontosabb olajmezeje. Az olajfinomítás, a fa- és fémmegmunkálás, valamint a selyemtextíliák gyártása a város fő iparágai. Akita két regionális, az Akita prefektúrát és a nagyobb Tóhuku régiót ellátó bank, az Akita Bank és a Hokuto Bank székhelye is.

Oktatás[szerkesztés]

Egyetemek[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Repülőterek[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Autópályák[szerkesztés]

Busz[szerkesztés]

  • Akita Chūō Kōtsū

Kikötők[szerkesztés]

Tömegmédia[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Nádtetős házak a Dzsizóden Régészeti Parkban
Akita Szensu park

Rendezvények[szerkesztés]

Akita Kantó fesztivál[szerkesztés]

Az Akita Kantó nyári fesztivál körülbelül 350 évre vezethető vissza, és a Japán egyéb területein rendezett tanabata fesztiválokhoz hasonlítható. A fesztivál résztevői 15 méteres póznákat egyensúlyoznak, melyekre 230 lámpás van felaggatva. A főrendezvényt a délutáni és esti órákban tartják, minden év augusztus 3-a és 6-a között.

A fesztivál ideje során a nappali világosság alatt Kantó mutatványokat is rendeznek a Szensu parkban, melynek számos amatőr résztevője is szokott lenni. Ezt először 1931-ben rendezték meg, azóta az 1935 és 1946, illetve az 1953 és 1965 közötti évek kivételével minden évben megtartják.

Szűz Mária-jelenések[szerkesztés]

Akitai Miasszonyunk a neve annak a Szűz Mária-jelenés, melyet Szaszagava Ágnes Kacuko nővér jelenetett 1973-ban Juzavadai külterületén, Akita városától nem messze. A jelenést 1988-ban hitelesnek ítlélte az Apostoli Szentszék.[3] A hitelesítést Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa végezte.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Nemzetközi[szerkesztés]

Belföldi[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. 秋田県の人口と世帯(月報) | 美の国あきたネット (japán nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  2. Reyher, Charles. Memoirs of a B-29 Pilot, page 146 (Lulu.com 2008): "This superfortress strike unwittingly collapsed a coup in progress at the Japanese Imperial Palace and saved Tokyo from a nuclear strike and ended World War II."
  3. EWTN on Akita approval

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Akita, Akita
A Wikimédia Commons tartalmaz Akita (település) témájú médiaállományokat.