Szaga prefektúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szaga (佐賀県)
Map of Japan with highlight on 41 Saga prefecture.svg
Szaga jelképe
Szaga jelképe
Szaga zászlaja
Szaga zászlaja
Egyéb jelképek
Fa Kámforfa  (Cinnamomum camphora)
Virág   (Cinnamomum camphora)
Madár  Szarka (Pica pica)
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKjúsú
Sziget Kjúsú
Székhely Szaga város
Kerületei 6
Önkormányzatok 20
Kormányzó Yoshinori Yamaguchi
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 821 879 fő (2018. márc. 1.)[1]
Népsűrűség2439,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,439.58 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Szaga (Japán)
Szaga
Szaga
Pozíció Japán térképén
é. sz. 33° 17′, k. h. 130° 10′Koordináták: é. sz. 33° 17′, k. h. 130° 10′
Szaga weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaga témájú médiaállományokat.
The seal of Saga Prefecture
The flag of Saga Prefecture

Szaga prefektúra (佐賀県HepburnSaga-ken?) Japán északnyugati szigetén, Kjúsún fekszik.[2] Partjaival egyaránt határos a Japán-tenger és az Ariake-tenger. A prefektúra nyugati részén fekvő városok, mint Arita és Imari híresek kerámiáikról és porcelánjaikról. Fővárosa Szaga.[2]

Történelem[szerkesztés]

Az ókorban a mai Nagaszaki prefektúra és Szaga prefektúra területe együttesen alkották a Hizen tartományt. A rizstermesztés jelen van már az ókor óta, ennek maradványai láthatóak Nabatake romjainál Karacuban és a Josinogari lelőhelyen.

Feudális időszak[szerkesztés]

A Kamakura-kortól a Muromacsi-korig kb. 100 hűbéri klán követhető nyomon. Nagy befolyással bírt egy szamuráj klán ebben az időben a Genkai-tenger mentén Macuratóban. A Szengoku-kor kezdetére a Rjúzódzsi klán (család) kiterjesztette hatalmát Hizen és Csikugo Tartományokra, Higo egy részére és Csikuzen Tartományra. Rjúzódzsi Takanabu daimjó halála után a kialakult politikai helyzeten Nabesima Naosige lett úrrá. 1607-re a Rjúzódzsi klán összes birtoka a Nabesima család ellenőrzése alá került.

Az Edo-korban a területe Szaga Tartománynak nevezték (佐賀藩 Szaga-han) és 3 altartományt foglalt magába: a Hasunoikét, Ogit és Kasimát. Ezenkívül Szaga prefektúrához tartozott az akkori Karacu tartomány (唐津藩 Karacu-han) és 2 körzete a Cusima-Fucsú tartománynak (対馬府中藩 Cusimafucsú-han). Szaga Tartomány területét továbbra is a Nabesima klán uralta, a Rjúzódzsi klán törvénytelen vérvonalának tagjaival. A politikai helyzet viszonylag stabil volt, habár Nagaszaki védelmének összege egyre csak növekedett. A pénzügyi helyzeten csak rontott a nagy kjóhói éhség és az 1828-as Siebold tájfun. Mégis az Ariake-tengerrel határos területek művelhető, jól termő talaja lehetővé tette a termény nagy mennyiségű előállítását és az 1840-es évekre az éves koku 670,000-el növekedett, a 200 évvel azelőtti kétszeresére.

A 19. század közepe táján Nabesima Naomasza törekedett a tartomány pénzügyeinek stabalizálására. Különböző intézkedéseket rendelt el ennek érdekében, többek között csökkentette a hivatalnokok számát és előmozdította a helyi iparágakat, mint az aritai porcelán készítését, zöld tea termelést és a kőszén bányászatot. Új technológiákkal ismerkedtek meg a tengerentúlról: a lángkemencével és a gőzmozdonnyal.

A bosin háború után sokan a tartományból a Meidzsi restaurációt támogatták. A Meidzsi-korban a kőszénbányák korszerűsítésére Kisima és Higasimacura közetekben nagy hangsúlyt fektettek, illetve elősegítették a vasútvonalak kiépítését.

Földrajz[szerkesztés]

Szaga prefektúra Kjúsú északnyugati részén fekszik. Északról határos a Genkai-tengerrel és a Cusima-szorossal, délről pedig az az Ariake-tengerrel. Szaga közelsége a Koreai-félszigethez lehetővé tette, hogy fontos közvetítő legyen a kultúrális tárgyak vagy iparcikkek megismerésében, illetve cseréjében a japán történelem során. A prefektúra területének 68%-át agrár és erdős területek alkotják.

Hegységek[szerkesztés]

  • Sefuri-hegység, Tara-hegység
  • Kjóga (1,076 m, Szaga legmagasabb pontja), Sefuri-hegy (1,056 m), Tenzan (1,046 m), Taradake (996 m ), Ihara-hegy (962 m), Kinzan (957 m), Raizan (955 m), Hagane-hegy (900 m)

Folyók[szerkesztés]

  • Csikugo (15.5 km hosszan Szagában), Kase (57.5 km), Macuura (45.3 km), Rokkaku (43.6 km)
  • Hokuzan-gát

Tengerek[szerkesztés]

Félszigetek[szerkesztés]

  • Higasimacuura-félsziget

Szigetek[szerkesztés]

  • Genkai-tenger: Takasima, Kasiwadzsima, Ogawadzsima, Kakaradzsima, Macusima, Madaradzsima, Kabesima, Mukusima, Iroha-szigetek[3]
  • Ariake-tenger: Okinosima

Erdők[szerkesztés]

  • Nidzsi no Macubara[3]

Barlangok[szerkesztés]

  • Nanacugama-barlang[3]

Híres parkok[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Szaga prefektúra térképe a községhatárokkal
Szaga
Karacu
Tara

Városok[szerkesztés]

10 város tartozik Szaga prefektúrához:

Körzetek[szerkesztés]

6 városrésze van. Városok körzetenként:

Gazdaság[szerkesztés]

Meghatározó szerepe a mezőgazdaságnak, erdészetnek és a tengerparti halászatnak van. Nagy számban termelnek hagymát, epret és jelentős marhahúst állítanak elő. A prefektúra a legnagyobb előállítója a mocsigoménak (ragacsos rizs) és a melegházas mandarinnak országszerte.

Bank[szerkesztés]

  • Szaga Bank
  • Szaga Kjoei Bank

Oktatás[szerkesztés]

Egyetem[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Arita, Imari és Karacu városok nevezetesek az ott készülő porcelánokról. Az ország legjobb porcelánműhelyei itt találhatóak: Imaemon, Genemon és Fukagawa.

Látványosságok[szerkesztés]

A karacui várkastély

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzet[szerkesztés]

  1. 推計人口(月報・年報) / さが統計情報館TOP / 佐賀県 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 25.)
  2. ^ a b Nussbaum & Roth (2005), "Saga prefecture", p. 804.
  3. ^ a b c The Saga Sightseeing Information: Nature. Saga Tourist Federation Information Center (Tourism Division). [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
  4. General overview of area figures for Natural Parks by prefecture (PDF). Ministry of the Environment (Japan), 2014. április 1. (Hozzáférés: 2012. február 4.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaga prefektúra témájú médiaállományokat.