Tottori prefektúra

Tottori prefektúra (鳥取県)
Tottori prefektúra címere Tottori prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fa	japán tiszafa Taxus cuspidata
Virág	japán körte virága
Madár	mandarinréce
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Csúgoku
Sziget	Honsú
Prefektúra	Japán
Székhely	Tottori
Körzetek	5
Önkormányzatok	19
Alapítás éve	1871. július 14.
Kormányzó	Hirai Sindzsi
Testvérvárosok	Lista Kangvon Tengermelléki határterület Hopej Csilin Központi tartomány Kócsi prefektúra
Népesség
Teljes népesség	549 925 fő (2021. márc. 1.)
Népsűrűség	163 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	3517,19 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 30′ 14″, k. h. 134° 14′ 15″35.503888888889, 134.2375
Elhelyezkedése Japán térképén
Tottori prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tottori prefektúra témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tottori homokdűnék

Tottori prefektúra (japánul: 鳥取県, Tottori-ken) közigazgatási egység, Japán prefektúráinak egyike. Lakosainak száma 549 925 fő (2021. március 1.).

Honsú szigetén, a Csúgoku régióban található. Székhelye Tottori. Ez Japán leggyérebben lakott prefektúrája.

Etimológia

A „Tottori” szó a japán nyelvben két kandzsiból tevődik össze. Az első (鳥) azt jelenti „madár” , a második (取) pedig azt, hogy „kap”. Ugyanis, a korábban ezen a területen élő lakosság a régióban található hatalmas vízi madár állományból tartotta fenn magát. A név először a Nihonsokiban jelenik meg.

Történelem

Korai történelem

Már a japán őskorban éltek emberek a mai Tottori prefektúra területén, ahogy azt a Dzsómon-kori (i. e. 14000–300) leletek, a Mukibanda Jajoi maradványok, is bizonyítják. Ebben a prefektúrában találhatók a Jajoi-kor (i. e. 300–i. sz. 250) legnagyobb településének maradványai Daiszen és Jonago városban, a Daiszen-hegy lábánál. Ezen felül számos kofun-kori (i. sz. 250–538) sír is felfedezhető a prefektúra egész területén. 645-ben, a Taika-reform idején a mai Tottori prefektúra területét ketté osztották, így létrejött Hóki és Ikebana tartomány.

Kései történelem

A Taira–Minamoto-háború (1180–1185) idején Tottori a Taira-ellenes erők bázisává vált; ezek közül is mindinkább a prefektúra két temploma, a Daiszen-dzsi és a Szanbucu-dzsi. Később, a Kamakura-kor (1185–1333) elején kialakultak a sóen birtokok, hogy közvetlenül támogathassák a császári udvart és a különböző templomokat, majd ezután a Hadakozó fejedelemségek korában az egymást követő családok irányították a régiót; közülük is leghíresebb a Jamana család volt. Azonban az 1600-ban kitört Szekigaharai csata után a régióban elcsendesedtek a viszályok. A Tokugava-sógunátus a Tottori kastélyban helyezte el az Ikeda családot. A család meg is tartotta fennhatóságát az adott terület felett egészen az Edo-korig (1603–1868) és forrásai mind pénzügyileg, mind nyersanyag tekintetében támogatták a sógunátust.

Modern kori történelem

Egészen az 1868-ban bekövetkező Meidzsi-restaurációig létezett a két tartomány, még nem 1888-ban meghúzták Tottori prefektúra végleges határait. Miután a 20. században Japán elfoglalta Koreát és Tajvant, valamint megalakult Manchukuo bábállam 1932-ben, Tottori kikötői fontos kereskedelmi csomóponttá váltak Japán és a gyarmati területek között. Később, a második világháború idején, 1943-ban egy hatalmas, 7,2 erősségű földrengés sújtotta Tottori városát, amely következtében a város 80%-a elpusztult és a környező területek is súlyos kárt szenvedtek. A háborút követően földreformot léptettek életbe, amely nagymértékben fellendítette a mezőgazdasági termelést.

Földrajz

Tottori prefektúra képe

Tottori város

Szakaiminato

Tottori ad otthont a Tottori homokdűnéknek, amely Japán egyetlen és legnagyobb dűne rendszere. 2012. április 1-én a prefektúra 14%-át Nemzeti Parkká avatták; név szerint Daiszen-Oki Nemzeti Park, Szanin Kaigan Nemzeti Park, Hiba-Dógo-Taisaku Nemzeti Park, Hjónoszen-Usirojama-Nagiszan Nemzeti Park, Miszasza-Tógóko Nemzeti Park, Nisi Inaba Nemzeti Park és Okuhino Prefekturális Nemzeti Park.

Nagyvárosok

Négy nagyváros található Tottori prefektúrában:

• Kurajosi
• Szakaiminato
• Tottori (székhely)
• Jonago

Körzetek

Hino körzet Hino Kófu Nicsinan

Ivami körzet Ivami

Szaihaku körzet Daiszen Hiezu Hóki Nanbu

Tóhaku körzet Hokuei Kotoura Miszasza Jurihama

Jazu körzet Csizu Vakasza Jazu

Demográfia

Tottori Japán leggyérebben lakott prefektúrája.

2021

549 925

Gazdaság

Tottori prefektúra főként a mezőgazdaságra épít és Japán jelentősebb városai igényt is tartanak termékeire. Néhány jelentősebb terméke például a japán körte, a nagaimo jamgyökér, japán scallion, negi és görögdinnye.

Nyelv

Történelmileg a prefektúra széles körű nyelvi diverzitással rendelkezik, így manapság a hivatalos japán nyelv mellett számos más dialektust is használnak a lakosok. Ezek közül is a legtöbb a nyugati japán dialektusok csoportjába tartozik, amely magában foglalja a Csúgoku-i és az Umpaku-i nyelvjárásokat is.

Oktatás

Egyetemek

Tottori Egyetem Tottori Környezetvédelmi Egyetem Kollégiumok Tottori Kollégium Kielmelt helyek Tottori (város) Tottori homokdűnék Dzsinpúkaku, egy kései Meidzsi-kori rezidencia Daiszen Daiszen-hegy, Csúgoku hegyei közül a legmagasabb (1729 m) Daissen és Jonago Mukabanda Jajoi leletek, a legnagyobb területű Jajoi-kori település Japánban Jonago és Szakaiminato Nakaumi, egy sós vizű tó Tottori és Simane prefektúra határán, Japán ötödik legnagyobb tava Miszasza Miszasza Onszen Szanbucu-dzsi, egy Heian-kori templom, amely a Japán világörökség része Szakaiminato Kitaró út, egy út, amit Sigeru Mizuki GeGeGe no Kitaro nevű mangaszereplőjéről neveztek el Kojama-tó Ivami Uradome tengerpart, egy festői szépségű keskeny öböl Csizu Isitani rezidencia, egy Edo-kori család lakóhelye, amely a japán örökség részét képezi Nanbu Tottori-Hanakairo Virág Park, a legnagyobb Virág Park Japánban Közlekedés Vasút JR West Sanin vasútvonal Hakubi vasútvonal Inbi vasútvonal Szakai vasútvonal Vakasza vasútvonal Csidzu expressz Utak Autópályák és fizetős utak 　Tottori autópálya 　Jonago autópálya 　Szanin autópálya 　Sidoszaka elkerülő út 　Tottori-Tojooka-Mijadzu út Főútvonalak 9-es út 29-es út (Tottori-Shiszo-Himedzsi) 53-as út (Tottori-Cujama-Okajama) 178-as út 179-es út 180-as út 181-es út (Jonago-Niimi-Okajama) 183-as út 313-as út 373-as út 431-es út 482-es út Repülőterek Tottori repülőtér Jonago repülőtér A prefektúra szimbóluma A szimbólum a japán „と” hiragana és egy repülő madár képét párosítva jött létre, amely nyugalmat, szabadságot és Tottori prefektúra fejlődését szimbolizálja. Használatát 1968-ban vezették be, hogy ezzel megünnepeljék a Meidzsi-kor kezdetétől számított 100. évet. További információk Hivatalos oldal (japán) Források Nussbaum, Louis-Frédéric and Käthe Roth. (2005). Japan encyclopedia. Cambridge: Harvard University Press. ISBN 978-0-674-01753-5; OCLC 58053128 Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Tottori Prefecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.