Japán prefektúrái

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Japán prefektúrái
(都道府県 Todofuken)
Regions and Prefectures of Japan 2.svg
Államforma Alkotmányos monarchia
Hely Japán
Mennyiség 47
Népesség 584,982 (Tottori) – 12,059,237 (Tokió)
Terület 1861.7 km² (Kagava) – 83453.6 km² (Hokkaidó)
Kormányzat Tartományi kormányzat, Központi kormányzat
Felosztás Körzetek
Weboldal www.nga.gr.jp/english/index.html

Japán prefektúra rendszere (都道府県 Todofuken) 47 prefektúrából áll. Ezek alkotják Japán elsődleges törvénykezési és adminisztratív felosztását. 43 prefektúra (県 ken), 2 városi prefektúra (府 fu, Oszaka és Kiotó), 1 körzet (道 , Hokkaidó) és 1 főváros (都 to, Tokió) tartozik ide. A Meidzsi Fuhanken szancsiszei hozta létre az első prefektúrákat 1868-ban a tartományok helyettesítésére. Minden prefektúra elnöke egy közvetlenül megválasztott kormányzó (知事 csidzsi). A rendeleteket és a pénzügyi terveket az egykamarás gyűlés (議会 gikai) iktatja törvénybe, amelynek tagjait 4 évre választják. A Helyi Önkormányzati Törvény értelmében, minden prefektúrát nagyvárosokra (市 si) és körzetekre (郡 gun), majd minden körzetet városokra (町 csó/macsi) és falvakra (村 szon/mura) osztottak. Például: Hokkaidónak 14 alprefektúrája van, amelyek a prefektúrák kirendeltségeinek szerepét töltik be. Néhány másik prefektúrának is vannak kirendeltségei, amelyek a prefektúrák közigazgatási funkcióját látják el a fővároson kívül. Tokió, Japán fővárosa, egy egyesített város-prefektúra; egy metropolis, amely a városok és prefektúrák tulajdonságaival egyaránt rendelkezik.

Háttér[szerkesztés]

A japán régiókat a 16. században nyugati mintára nevezték el prefektúrának. A portugál felfedezők és kereskedők használták a „prefeitura” megnevezést, hogy leírják a hűbérbirtokokat, amelyekkel Japánban találkoztak, bár a szó eredeti jelentése a portugálban közelebb állt az önkormányzathoz, mint a provinciához. (Ma pedig a japánok a prefektúra jelentésű ken (県) szóval azonosítják ezeket a portugál körzeteket, míg Brazíliában a „Prefeitura” kifejezéssel a városházát illetik.) Ezek a hűbérbirtokok egy helyi hadúr vagy család vezetése alatt álltak. Habár ezeket a hűbérbirtokokat több alkalommal felosztották, egybeolvasztották, újraszervezték, valamint törvénykezési és kormányzati felügyeleti jogokat kapott, ez a nyers fordítás mégis rajta ragadt. A Meidzsi kormány megalapozta a jelenlegi rendszert 1871 júliusában a han rendszer eltörlésével és a prefektúra rendszer kialakításával. Kezdetben még több mint 300 prefektúra volt (ezek közül sok korábbi han terület volt), ezt a számot 72-re csökkentették 1871 vége felé, és 47-re 1888-ban. Az 1947-es Helyi Önkormányzati Törvény több politikai hatalmat adott a prefektúráknak, és beiktatta a prefekturális minisztereket és képviselőket. 2003-ban az akkori miniszterelnök, Dzsunicsiro Koizumi úgy tervezte, hogy a kormány az akkori prefektúrákat 10 regionális államban egyesíti. A terv minden régiónak a már meglévő prefektúráknál nagyobb autonómiát biztosított. Ez a folyamat csökkentette volna az alprefektúrák közigazgatási területeinek számát és az adminisztratív költségeket. A japán kormány tervei között is szerepelt több prefektúracsoport egyesítése, létrehozva egy országos szint alatti adminisztratív felosztású körzetrendszert, amely 9-13 államból állt volna, és az államoknak több helyi autonómiát biztosított volna, mint amennyit a prefektúrák élveztek akkoriban. 2012 augusztusa óta nem volt tervbe véve újjászervezés.

Hatalom[szerkesztés]

Japán egységes állam. A központi kormány sok tisztviselőt küldött (pl.: oktatás, rendőrség) a prefektúrákhoz és önkormányzatokhoz, de megtartotta a teljes jogot, hogy irányítsa ezeket. Bár a helyi önkormányzatok kiadásai 70%-át tették ki a teljes állami költségvetésnek, a központi kormányzat szabályozta a helyi költségvetést, adókat és kölcsönöket.

A prefektúrák típusai[szerkesztés]

Az Edo korszak alatt a Tokugava sógunátus kialakította a bugjó-vezette zónákat (奉行支配地) a 9 legnagyobb város körül, és 302 városi közigazgatási területet (郡代支配地) egyéb városok körül. Amikor a Meidzsi kormány elkezdte kialakítani a prefektúra rendszert 1868-ban, a 9 bugjó által vezetett zóna fu lett, míg a városi önkormányzatok irányítása alá tartozó zónák, és a maradék bugjó kontroll alatt álló zóna ken rangot kapott. Később, 1871-ben a kormány Tokiót, Oszakát és Kiotót fuként nevezte meg, és a többi fut leminősítette ken státuszba. A 2. világháború alatt 1943-ban Tokió to rangú, egy új típusú előprefektúra lett. A terminológiai különbségek mellett funkció beli különbség is van a helyi önkormányzatok 4 típusa között. Ezekre a területi önkormányzatokra néha együttesen „to-do-fu-ken”-ként (都道府県) hivatkoztak Japánban, ami egyszerűen a 4 kifejezés kombinációja.

To[szerkesztés]

Tokiót toként (都) azonosítják, amelynek gyakori fordítása: metropolisz. A japán kormány Tokió-to-t szintén Tokió Metropoliszként fordítja majdnem minden esetben, továbbá a kormányt hivatalosan „Tokiói Fővárosi Kormány”-nak hívják. Az angolban előfordulnak olyan esetek is, amikor Tokiót „Tokió Prefektúraként” említik. A han rendszer eltörlését követően Tokió-fu (egy városi prefektúra, mint Kiotó és Oszaka) számos várost foglalt magába, a legnagyobb ezek közül Tokió város volt. Eredetileg Tokió városát 15 kerületre osztották fel. 1943-ban Tokió várost megszüntették, Tokió-fu pedig Tokió-to lett, valamint Tokió-to kerületei speciális kerületekké váltak; a hierarchiában közvetlenül a prefektúrák alá tartoztak a helyi hatóságok: mindegyik saját megválasztott gyűléssel (kugikai) és polgármesterrel (kucsó) rendelkezett. Több külvárosi falut és kisvárost alakítottak át kerületté, ezzel növelve a speciális kerületek teljes számát 35-re. Az újraszervezés célja az volt, hogy megszilárdítsa a közigazgatást a főváros körüli területeken azzal, hogy megszünteti a jogi kiváltságokat Tokióban. A központi kormány nagyobb felügyeletet akart gyakorolni Tokió felett Japán romló 2. világháborús helyzete és a metropolisz lehetséges szükségállapota miatt. A háború után kényszerítették Japánt, hogy újra decentralizálja Tokiót, követve a Potsdami Nyilatkozatban vázolt demokratizáció általános feltételeit. Ez idő alatt sok tűnt el Tokió speciális kormányzati jellegzetességeiből, és a kerületek egyre inkább városi státuszt vettek fel a megadást követő évtizedek során. Közigazgatásilag a mai speciális kerületek szinte megkülönböztethetetlenek más önkormányzatoktól. A háború utáni reformok szintén jelentős mértékben változtatták meg Tokió térképét. 1947-ben a 35 kerületet átszervezték 23 speciális kerületté, mivel a háború alatt a városban sokan meghaltak, elköltöztek vagy besorozták őket, és nem tértek vissza. Tokió és a többi prefektúra terminológiája között akadnak eltérések: például a rendőrséget és tűzoltóságot csónak (庁) hívják, honbu (本部) helyett. Az egyetlen működésbeli különbség Tokió-to és a többi prefektúra között az, hogy Tokió úgy igazgatja a kerületeket, mint városokat. Manapság, amióta a speciális kerületek majdnem olyan mértékű függetlenséggel bírnak, akárcsak a Japán városok, a közigazgatási különbség Tokió és más prefektúrák között meglehetősen csekély. Oszakában több kiemelkedő politikus Toru Hasimoto vezetésével (Oszaka város polgármestere és Oszaka Prefektúra korábbi kormányzója) javasolt egy Oszaka Metropolisz tervet, amely szerint Oszaka várost és esetleg néhány szomszédos várost Tokióhoz hasonló speciális kerületekké alakítanának.

[szerkesztés]

Hokkaidó besorolása (道) vagy körzet. Ezt a kifejezést eredetileg a több tartományt magába foglaló régiók megnevezésére használták (pl: Tokaidó keleti parti régió, és Szakaidó nyugati parti régió). Ez volt a történelmi jelentése is az írásjegynek Kínában. (Koreában ez a történelmi jelentés a mai napig él, és megtartották a japán irányítás ideje alatt is.) Hokkadó, az egyetlen dó, amely a mai napig megmaradt, bár nem tartozott az eredeti 7 dó közé (a modern kor előtti időben Ezoként ismerték). Jelenlegi nevéről úgy hiszik, hogy Macúra Takesirotól, a sziget egy korai japán felfedezőjétől származik. Mivel Hokkaidó nem illett bele a meglévő dó besorolásba, egy új dó-t hoztak létre, hogy lefedje. A Meidzsi kormány eredetileg úgy osztályozta, mint „gyarmati küldöttség” (開拓使 kaitakusi), és később 3 prefektúrára osztotta a szigetet (Szapporo, Hakodate, Nemuro). Ezeket később egyetlen Hokkaidó Minisztériumban egyesítették (北海道庁 Hokkaidó-csó) 1886-ban. Bár prefektúra szintű, mégis inkább egy tartományhoz hasonló a szervezeti felépítése.

1947-ben a minisztérium feloszlott, és Hokkaidó teljes értékű prefektúra lett. A –ken utótagot sosem adták hozzá a nevéhez, így a – utótagot értették prefektúra jelentésként. Amikor Hokkaidó prefektúrái egyesültek, a szállítás még mindig fejletlen volt a szigeten, így a prefektúra több alprefektúrára (支庁 sicsó) szakadt, amelyek el tudták látni a tartományi önkormányzatok közigazgatási feladatait, és szoros irányítás alatt tartották a fejlődő szigetet. Ezek az alprefektúrák ma is léteznek, bár sokkal kevesebb hatalommal rendelkeznek, mint korábban és a világháború alatt: manapság elsődlegesen azért vannak, hogy kezeljék a papírmunkát, és egyéb bürokratikus feladatokat lássanak el. Hokkaidó prefektúra technikailag egy redundáns kifejezés, habár esetenként használják arra is, hogy a kormányzatot megkülönböztessék magától a szigettől. A prefektúra kormánya szívesebben nevezi magát Hokkaidó Kormánynak, nem pedig Hokkaidó Tartományi Kormánynak.

Fu[szerkesztés]

Oszaka és Kiótó prefektúrára a fu (府) megnevezést használjuk. A klasszikus kínai írásjegy, amelyből származtatják, utal a nemzeti jelentőségű központi városi övezetre. A 2. világháború előtt más törvények vonatkoztak a fukre és kenekre, de ezt a megkülönböztetést eltörölték a háború után, és a két prefektúratípus működését tekintve most már azonos.

Ken[szerkesztés]

A 47-ből 43 prefektúra van ken (県) kategóriába sorolva. A klasszikus kínai írásjegy, amelyből származtatják, egy vidéki vagy provinciális mellékjelentést hordoz magában, és egy hasonló írásjegyet használnak Kína és Tajvan megyéinek és Vietnam körzeteinek azonosítására.

Prefektúrák listája[szerkesztés]

Japán ISO szerinti lista[szerkesztés]

Hagyományosan a prefektúrákat régiók szerint csoportosítják. 8 régió van, ezek nem hivatalosan meghatározott régiók, nincsenek választott tisztviselőik, sem közigazgatási testületük. Ezt a besorolást tükrözi a Japán Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (angolul International Organization for Standardization, ISO) kódolása. A Japán prefektúrák és a hozzájuk kapcsolódó régiók észak-déli irányban felsorolva:

Hokkaidó Tóhoku Kantó Csúbu Kanszai Csúgoku Sikoku Kjúsú

1. Hokkaidó

2. Aomori
3. Ivate
4. Mijagi
5. Akita
6. Jamagata
7. Fukusima

8. Ibaraki
9. Tocsigi
10. Gunma
11. Szaitama
12. Csiba
13. Tokió
14. Kanagava

15. Niigata
16. Tojama
17. Isikava
18. Fukui
19. Jamanasi
20. Nagano
21. Gifu
22. Sizuoka
23. Aicsi

24. Mie
25. Siga
26. Kiotó
27. Oszaka
28. Hjógo
29. Nara
30. Vakajama

31. Tottori
32. Simane
33. Okajama
34. Hirosima
35. Jamagucsi

36. Tokusima
37. Kagava
38. Ehime
39. Kócsi

40. Fukuoka
41. Szaga
42. Nagaszaki
43. Kumamoto
44. Óita
45. Mijazaki
46. Kagosima 47. Okinava

ABC sorrend szerinti lista[szerkesztés]

Prefektúra Kandzsi Főváros Régió Sziget Népesség¹ Terület² Népsűrűség³ Körzetek Önkormányzatok ISO
Flag of Aichi Prefecture.svg Aicsi 愛知県 Nagoja Csúbu Honsú 7,484,094 5,172.4 1,446.9 7 54 JP-23
Flag of Akita Prefecture.svg Akita 秋田県 Akita Tóhoku Honsú 1,022,839 11,637.54 87.9 6 25 JP-05
Flag of Aomori Prefecture.svg Aomori 青森県 Aomori Tóhoku Honsú 1,308,649 9,645.4 135.7 8 40 JP-02
Flag of Chiba Prefecture.svg Csiba 千葉県 Csiba Kantó Honsú 6,224,027 5,157.64 1,206.8 6 54 JP-12
Flag of Ehime Prefecture.svg Ehime 愛媛県 Macujama Sikoku Sikoku 1,385,840 5,676.1 244.2 7 20 JP-38
Flag of Fukui Prefecture.svg Fukui 福井県 Fukui Csúbu Honsú 787,099 4,190.43 187.8 7 17 JP-18
Flag of Fukuoka Prefecture.svg Fukuoka 福岡県 Fukuoka Kjúsú Kjúsú 5,102,871 4,986.4 1,023.4 12 60 JP-40
Flag of Fukushima Prefecture.svg Fukusima 福島県 Fukusima Tóhoku Honsú 1,913,606 13,783.75 138.8 13 59 JP-07
Flag of Gifu Prefecture.svg Gifu 岐阜県 Gifu Csúbu Honsú 2,032,533 10,621.29 191.4 9 42 JP-21
Flag of Gunma Prefecture.svg Gunma 群馬県 Maebasi Kantó Honsú 1,973,476 6,362.28 310.2 7 35 JP-10
Flag of Hiroshima Prefecture.svg Hirosima 広島県 Hirosima Csúgoku Honsú 2,844,963 8,479.38 335.5 5 23 JP-34
Flag of Hokkaido Prefecture.svg Hokkaidó 北海道 Szapporo Hokkaidó Hokkaidó 5,383,579 83,424.22 68.6 66 180 JP-01
Flag of Hyogo Prefecture.svg Hjógo 兵庫県 Kóbe Kanszai Honsú 5,536,989 8,400.9 659.1 8 41 JP-28
Flag of Ibaraki Prefecture.svg Ibaraki 茨城県 Mito Kantó Honsú 2,917,857 6,096.93 478.6 7 44 JP-08
Flag of Ishikawa Prefecture.svg Isikava 石川県 Kanazava Csúbu Honsú 1,154,343 4,186.15 275.8 5 19 JP-17
Flag of Iwate Prefecture.svg Ivate 岩手県 Morioka Tóhoku Honsú 1,279,814 15,275.01 83.8 10 33 JP-03
Flag of Yamagata Prefecture.svg Jamagata 山形県 Jamagata Tóhoku Honsú 1,122,957 9,323.15 120.4 8 35 JP-06
Flag of Yamaguchi Prefecture.svg Jamagucsi 山口県 Jamagucsi Csúgoku Honsú 1,405,007 6,112.3 229.9 4 19 JP-35
Flag of Yamanashi Prefecture.svg Jamanasi 山梨県 Kófu Csúbu Honsú 835,165 4,464.99 187 5 27 JP-19
Flag of Kagawa Prefecture.svg Kagava 香川県 Takamacu Sikoku Sikoku 976,756 1,876.73 520.5 5 17 JP-37
Flag of Kagoshima Prefecture.svg Kagosima 鹿児島県 Kagosima Kjúsú Kjúsú 1,648,752 9,188.1 179.4 8 43 JP-46
Flag of Kanagawa Prefecture.svg Kanagava 神奈川県 Jokohama Kantó Honsú 9,127,323 2,415.81 3,778.2 6 33 JP-14
Flag of Kyoto Prefecture.svg Kiotó 京都府 Kiotó Kanszai Honsú 2,610,140 4,612.2 565.9 6 26 JP-26
KócsiFlag of Kochi Prefecture.svg Kócsi 高知県 Kócsi Sikoku Sikoku 728,461 7,103.91 102.5 6 34 JP-39
Flag of Kumamoto Prefecture.svg Kumamoto 熊本県 Kumamoto Kjúsú Kjúsú 1,786,969 7,409.32 241.2 9 45 JP-43
Flag of Mie Prefecture.svg Mie 三重県 Cu Kanszai Honsú 1,815,827 5,774.39 314.5 7 29 JP-24
Flag of Miyagi Prefecture.svg Mijagi 宮城県 Szendai Tóhoku Honsú 2,334,215 7,282.14 320.5 10 35 JP-04
Flag of Miyazaki Prefecture.svg Mijazaki 宮崎県 Mijazaki Kjúsú Kjúsú 1,104,377 7,735.31 142.8 6 26 JP-45
Flag of Nagano Prefecture.svg Nagano 長野県 Nagano Csúbu Honsú 2,099,759 13,561.56 154.8 14 77 JP-20
Flag of Nagasaki Prefecture.svg Nagaszaki 長崎県 Nagaszaki Kjúsú Kjúsú 1,377,780 4,132.32 333.4 4 21 JP-42
Flag of Nara Prefecture.svg Nara 奈良県 Nara Kanszai Honsú 1,365,008 3,690.94 369.8 7 39 JP-29
Flag of Niigata Prefecture.svg Niigata 新潟県 Niigata Csúbu Honsú 2,305,098 12,584.1 183.2 9 30 JP-15
Óita Flag of Oita Prefecture.svg Óita 大分県 Óita Kjúsú Kjúsú 1,166,729 6,340.61 184 3 18 JP-44
Flag of Okayama Prefecture.svg Okajama 岡山県 Okajama Csúgoku Honsú 1,922,181 7,114.62 270.2 10 27 JP-33
Flag of Okinawa Prefecture.svg Okinava 沖縄県 Naha Kjúsú Rjúkjú-szigetek 1,434,138 2,281 628.7 5 41 JP-47
OszakaFlag of Osaka Prefecture.svg Oszaka 大阪府 Oszaka Kanszai Honsú 8,838,908 1,904.99 4,639.9 5 43 JP-27
Flag of Shiga Prefecture.svg Siga 滋賀県 Ócu Kanszai Honsú 1,413,184 4,017.38 351.8 3 19 JP-25
Flag of Shimane Prefecture.svg Simane 島根県 Macue Csúgoku Honsú 694,188 6,708.23 103.5 5 19 JP-32
Flag of Shizuoka Prefecture.svg Sizuoka 静岡県 Sizuoka Csúbu Honsú 3,701,181 7,778.7 475.8 5 35 JP-22
Flag of Saga Prefecture.svg Szaga 佐賀県 Szaga Kjúsú Kjúsú 833,245 2,440.64 341.4 6 20 JP-41
Flag of Saitama Prefecture.svg Szaitama 埼玉県 Szaitama Kantó Honsú 7,261,271 3,797.75 1,912 8 63 JP-11
Flag of Tochigi Prefecture.svg Tocsigi 栃木県 Ucunomija Kantó Honsú 1,974,671 6,408.09 308.2 5 26 JP-09
Flag of Toyama Prefecture.svg Tojama 富山県 Tojama Csúbu Honsú 1,066,883 4,247.61 251.2 2 15 JP-16
Flag of Tokyo Prefecture.svg Tokió 東京都 Tokió Kantó Honsú 13,513,734 2,190.9 6,168.1 1 39 JP-13
Flag of Tokushima Prefecture.svg Tokusima 徳島県 Tokusima Sikoku Sikoku 756,063 4,146.93 182.3 8 24 JP-36
Flag of Tottori Prefecture.svg Tottori 鳥取県 Tottori Csúgoku Honsú 573,648 3,507.05 163.6 5 19 JP-31
Flag of Wakayama Prefecture.svg Vakajama 和歌山県 Vakajama Kanszai Honsú 963,850 4,724.68 204 6 30 JP-30

Megjegyzés: ¹ 2015-ös adat; ² km²; ³ km²-ként

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prefectures of Japan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]