Tulipán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Tulipán
Tulipán - Floriade 2005, Canberra
Tulipán - Floriade 2005, Canberra
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Liliomfélék (Liliaceae)
Alcsalád: Liliomformák (Lilioideae)
Nemzetség: Tulipa
L.
Fajok

Lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tulipán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tulipán témájú médiaállományokat és Tulipán témájú kategóriát.

A tulipán (Tulipa) kehelyalakú virággal rendelkező, több színben nyíló, hagymás dísznövény,[1] a liliomfélék (Liliaceae) családjának egy nemzetsége. Mintegy 100 faj és több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a fárszi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra. Régies magyar neve: tulipánt.

Elterjedésének története[szerkesztés]

A tulipán fajok nagy része Közép-Ázsiában található meg vadon, de őshonosak Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Távol-Keleten és Európában is. Ezeken a vidékeken mintegy 125 vad faját ismerjük. Feltehetően a Tien-san és a Pamír-Altaj környékén kezdték termeszteni, ott, ahol mintegy 1000 km sugarú körben 51 faja él. Európában is találunk őshonos tulipánfajokat. A Kárpát-medencében négy faj él vadon, közülük legismertebb a bánsági flóratartományban a Kazán-szorosban és a Vaskapu-szorosban élő, 40–50 cm magas, áprilisban nyíló magyar tulipán (sárga tulipán, Tulipa hungarica Borbás).

Kr. u. 1000 körül már írásos feljegyzések említik. A későbbi időkben a törökök tenyésztették ki a tulipán legszebb példányait. I. Szulejmán császár uralkodása idejében 1494-1566 tájékán már kísérleteztek is vele, számos változatát kifejlesztették.

Tulipánmező az iráni Kurdisztán hegyei között
Tulipánkert Németországban

A 16. század elején a törökök a Kárpát-medence jelentős részét meghódították, ekkor ismerték meg az európaiak ezt a növényt. A tulipánt 1555-ben a bécsi udvar isztambuli nagykövete Ogier Ghiselin de Busbecq hozta az Oszmán Birodalomból Nyugat-Európába. III. Ahmed oszmán szultán szokása volt, hogy a fontos és előkelő vendégeinek tulipánhagymát ajándékozott. Busbecq a Habsburgok nagykövete előkelő vendége volt., aki aztán lelkesen és dicsérően írt a tulipán szépségéről. Charles de L’Éclusenak, a kor neves flamand botanikusának is ajándékozott tulipánhagymát.[2] Valószínűleg Busbecq követ leveleiből származik a virág turbán alakjára utaló tulipán szó is.[3] Perzsa nyelven a turbán neve dulbend. A tulipán török neve lale, ami az Allah név anagrammája.[4] Charles de L’Écluse úgy honosította meg a növényt Hollandiában, hogy nem vette át a török nevét. Amikor 1593-ban a leideni egyetem professzora lett, tulipánokat ültetett a kertjében[5] A tulipántermesztés nemsokára hatalmas üzletággá nőtt Németalföldön, ezt később „tulpomániának” nevezték el.[6] 1629-ben az európai botanikusok már körülbelül 1000 fajtát jegyeztek fel. Az értékesebb tulipánhagymák valóságos vagyonokat értek. Egyetlen ritka alakú és különleges színű tulipán hagymájáért - mai pénzben számítva - akár hatszázezer forintot is megadtak. A „tulipánőrület” időszaka 16331637; ennek végén a spekulációs piac összeomlott. A hagymák ára hirtelen a korábbi töredékére csökkent, és nagyon sok család elveszítette erre alapozott vagyonát. Magyarországon is a 16. század vége óta termesztik. Mára mintegy 3–4000 különböző termetű és virágú faját nemesítették ki. A tulipán virága a kék kivételével bármilyen színű és változatos mintájú lehet; még (csaknem fekete) sötét ibolya és zöld virágú fajták is vannak.

Leírása[szerkesztés]

Tobozszerű hagymájának oldalán húzódik meg a jövő évi kisebb tartalék- vagy fiókhagyma, és pikkelyei alatt további apró rügyhagymák rejtőznek. A hagymát elszáradt, barnás buroklevelek fedik.

A hagymából 2–6 széles, sima, húsos, megnyúlt, elliptikus vagy hosszúkás, lapos vagy középen csatornás levél közül tőkocsányon emelkedik ki egyetlen (ritkán 4-5) virága. A hat, harangként összeboruló lepellevél piros vagy sárga, ritkábban ibolyás, rózsaszín vagy fehér; a tövükön általában sötétebb folttal. Közülük a külső három néha keskenyebb és hegyesebb, mint a belsők. Hat porzója van; a felső állású termő három termőlevélből nőtt össze.

Toktermése többmagvú.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Elsősorban a sziklás, köves vagy alacsony füvű száraz gyepekben nő; főleg a hegyvidékeken.

Minden fajta tavasszal virágzik. Virága a délelőtti, dél közeli órákban nyílik.[7]

A tulipánok normál kerti talajt és lehetőleg napos fekvést kívánnak. A botanikai tulipánok virágágyban, gyepben és sziklakertben egyaránt felhasználhatók. A kerti tulipánokat többnyire csak virágágyba ültetik. A sziklakerti vagy gyepbe történő telepítés kevésbé megfelelő számukra az ide tartozó fajták erős kultúrjellege és fokozott igényei miatt. Egy helyben legfeljebb két évig hagyhatók, utána besűrűsödnek, hagymájuk elaprózódik, és virágzásuk egyre gyérebbé válik. Legjobb ezért számukra, ha minden évben nyárra felszedjük, majd ősszel újra ültetjük őket.[8]

Csoportosítás megkülönböztetünk[szerkesztés]

  • Korai fajtákat (egyszerű korai és telt korai tulipánok)
  • Tavasz közepén virágzó fajtákat (Triumph, Darwin hibrid tulipánok)
  • Késői fajtákat (egyszerű késői, liliomvirágú, rojtos, viridiflora, Rembrandt-, papagáj- és telt késői tulipánok)

Származás szerint megkülönböztetünk:

  • botanikai tulipánokat (Tulipa nemzetség tagjai); A termesztésben elterjedt vad fajok és hibrid fajták összefoglaló neve. A botanikai tulipánok többé-kevésbé megőrizték szülőfajaik bélyegeit és természetes megjelenését. Nyílásuk korai, virágaikat alacsony szárakon hozzák. Virágjuk mellett néha széles, kékesderes vagy barnásan sávozott leveleik is díszítenek.[8][9]
  • botanikai származású tulipánokat (Kauffmanniana, Fosteriana és Greigii hibridek)
  • kerti tulipánokat (az előző osztályozásban szereplő három csoportra bontva)

A tulipán a művészetben[szerkesztés]

A közel-keleti növénytermesztő kultúrákban már az i. e. 3. századtól rendszeresen megtalálhatjuk ábrázolásait. Általában a nőiséget, a szerelmet jelképezte, illetve erotikus szimbólum volt, így a piros tulipán kifejezetten az érzéki örömöket fejezte ki.

Az Oszmán Birodalomban a tulipán volt az uralkodóház emblémája.

A keresztény szimbolikában a fehér tulipán a (testi-lelki) tisztaság jele.

A 17. századi holland csendéleteken szirmait hullató virágként rendszerint a dolgok mulandóságát, a halált fejezi ki.

A tulipán a magyar népművészetben[szerkesztés]

A magyar népművészetben főleg a szerelmi ajándékokon, hímzéseken gyakori motívum.

Válogatott fajok[szerkesztés]

Lily flowered tulip.jpg
Fekete tulipanKew.jpg
12Fekete tulipán.jpg
21Fehér tulipán.jpg
Tulipan (Ama).JPG

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. [1]
  2. Hollandiában véget ér a tulipánláz
  3. [2]
  4. Allah, tulips, and turks
  5. https://www.hortus.leidenuniv.nl/en/the-hortus/the-tulip-in-holland
  6. The Dutch “Tulip Mania” Bubble (aka “Tulipomania”)
  7. A tulipán ismertetése, ültetése
  8. a b Schmidt Gábor: Évelő dísznövények termesztése, ismerete, felhasználása. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara. 2007, ISBN 978-963-286-343-6
  9. Tulipán hibrid fajták. https://www.tuja.hu
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tulipán témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]