Ugrás a tartalomhoz

Suri várkastély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suri várkastély
Ország Japán
Mai településNaha
Épült14. század
Rekonstrukciók évei1992
Állapotaleégett (2019)[1]
Típusaguszuku
Építőanyagafa
Védettségnemzeti kincs
világörökségi helyszín
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító972
TípusKulturális helyszín
Kritériumok(II)(III)(VI)
Felvétel éve2000
Elhelyezkedése
Suri várkastély (Japán)
Suri várkastély
Suri várkastély
Pozíció Japán térképén
é. sz. 26° 13′ 01″, k. h. 127° 43′ 10″26.217031°N 127.719475°EKoordináták: é. sz. 26° 13′ 01″, k. h. 127° 43′ 10″26.217031°N 127.719475°E
Suri várkastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Suri várkastély témájú médiaállományokat.

A Suri várkastély (首里城; Suri-dzsó; Hepburn: Shuri-jō?), okinavai nyelven: Szui gusiku (; Hepburn: Sui gushiku?) várkastély (Okinavára jellemző guszuku) Suriban (ma Naha városrésze), az UNESCO világörökség része.[2] 1429 és 1879 között a Rjúkjúi Királyság királyi palotája volt, az 1945-ös okinava csatában szinte teljesen elpusztult. 1992-ben részben újjáépítették. 2019. október 31-én a kastély több terme egy tűzben megsemmisült.[1] Okinava kormányzója ígéretet tett az újjáépítésére.[3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pontos építési ideje nem ismert, az viszont biztos, hogy a Szanzan-korban (1322–1429) már használták. Amikor Só Hasi király egyesítette a három okinavai királyságot és létrehozta a Rjúkjúi Királyságot, Suri lett a főváros, a Suri várkastély pedig a király rezidenciája.[4] A várkastély több száz évig volt a királyság központja, többször leégett és mindannyiszor újjáépítették. 1609-ben, Só Nei uralkodása alatt a Szacuma-han szamurájserege elfoglalta a várkastélyt és foglyul ejtette a királyt, aki csak akkor térhetett vissza kastélyába, amikor behódolt a Tokugava-sógunátusnak.[5]

1879-ben Okinavát Japánhoz csatolták és a Suri várkastély elhagyatottá vált. 1925-ben ugyan nemzeti kinccsé nyilvánították, azonban az 1945-ös okinavai csata során az amerikai bombák földig rombolták. Később a területen a Rjúkjúi Egyetem egyik campusa működött. 1958-ban rekonstruálták a Sureimon kaput. Az eredeti kastélyt 1992-re építették újjá.[6][7][8]

2019. október 31-én tűz ütött ki a várkastélyban, mintegy 4800 m²-nyi terület pusztult el, köztük a főépület, az Északi és a Déli csarnok.[1] Több mint 100 tűzoltónak, 10 órányi oltás után sikerült a lángokat megfékezni.[7] Naha városa közösségi finanszírozás keretében kért segítséget az újjáépítési költségek fedezéséhez, 2019. november 6-ig mintegy 377 millió japán jen (több mint egymilliárd forint) gyűlt össze, több mint 27 000 adományozótól.[9][10]

Jellemzői

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várkastély főépülete az 1700-as években épült[8] Szeiden (正殿; Hepburn: Seiden?), melyet eredeti formájában állítottak helyre az 1992-es újjáépítés során. A Hokuden (北殿?) (Északi csarnok), Nanden (南殿?) (Déli csarnok) és a Hósinmon (奉神門; Hepburn: Hōshinmon?) (Hósin-kapu) veszi körül. A két csarnokot múzeummá alakították; régen a kínai és a japán küldöttek fogadására szolgáltak. A Szeiden előtt terül el az Una-tér (御庭), ahol a ceremóniákat tartották.[11] A várkastély körül számos templom állt egykor, az Enkaku-dzsi templom a várkastély északi részén található, melynek egy részét helyreállították. A kastély területén egy mesterséges tó is található, melyet 1427-ben hozott létre egy hivatalnok, miután Kínában tanulmányozta a kertépítést.[8]

1: Szeiden; 2: Hokuden; 3: Nanden; 4: Hósinmon; 5: Bandokoro; A: Sureimon; B: Kankaimon; C: Zuiszenmon; D: Rókokumon; E: Kófukumon; F: Kjúkeimon; G: Uekimon; H: Kobikimon

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "Shuri Castle, a symbol of Okinawa, destroyed in fire". The Japan Times Online (angol nyelven). 2019. október 31. ISSN 0447-5763. 2019. október 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. október 31..
  2. ↑ "Gusuku Sites and Related Properties of the Kingdom of Ryukyu" (angol nyelven). UNESCO. Hozzáférés: 2019. november 1..
  3. ↑ Ando, Ritsuko; Kim, Chang-Ran (2019. október 31.). "Fire destroys Japan's World Heritage-listed Shuri Castle". reuters.com. Reuters. Hozzáférés: 2019. október 31..
  4. ↑ Okinawa Prefectural reserve cultural assets center (2016). "発見！首里城の食といのり". Comprehensive Database of Archaeological Site Reports in Japan (japán nyelven). Hozzáférés: 2016. szeptember 2..
  5. ↑ Turnbull, Stephen (2009). The Samurai Capture a King: Okinawa 1609 (angol nyelven). Oxford: Osprey Publishing. 53–58. o. ISBN 9781846034428.[halott link]
  6. ↑ Tze May Loo (2014). Heritage Politics: Shuri Castle and Okinawa’s Incorporation into Modern Japan, 1879–2000 (angol nyelven). Lexington Books. 4. o. ISBN 9780739182499.
  7. 1 2 "Shuri Castle: Fire destroys 500-year-old world heritage site in Japan" (angol nyelven). BBC. Hozzáférés: 2019. november 1..
  8. 1 2 3 "Shurijo Castle" (angol nyelven). Naha City Tourism Association. 2019. november 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 1..
  9. ↑ "Crowdfunding campaign to rebuild fire-ravaged Shuri Castle raises over Y290 mil". Japan Times. Hozzáférés: 2019. november 6..
  10. ↑ "沖縄のシンボル「首里城」再建支援プロジェクト　Donations to Naha City in Okinawa for the rebuilding of fire-ravaged Shuri Castle". Trust Bank. 2019. november 6. dátummal az eredeti címről archiválva.
  11. ↑ "Shuri Castle". Japan-guide.com. Hozzáférés: 2019. november 1..
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Suri_várkastély&oldid=24272826”