Szató Eiszaku
| Szató Eiszaku | |
 | |
| Japán 61–63. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1964. november 9. – 1972. július 7. | |
| Előd | Ikeda Hajato |
| Utód | Tanaka Kakuei |
| Született |
1901. március 27. Tabusze, Japán |
| Elhunyt | 1975. június 3. (74 évesen) Tokió, Japán |
| Sírhely |
|
| Párt | Liberális Demokrata Párt |
| Szülei |
Shigeyo Satō Hidesuke Satō |
| Házastársa | Szató Hiroko |
| Gyermekei | Szató Sindzsi |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái |
|
| Halál oka | agyvérzés |
| Vallás | buddhizmus és sintó |
| Díjak |
|
 | |
| Szató Eiszaku aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szató Eiszaku témájú médiaállományokat. | |
Szató Eiszaku (japánul: 佐藤榮作, nyugaton: Eisaku Satō) (Tabusze, 1901. március 27. – Tokió, 1975. június 3.) Nobel-békedíjas japán politikus, pénzügyminiszter, 1964. november 9-e és 1972. július 7-e között Japán leghosszabb ideig kormányon lévő miniszterelnöke, később a Nemzetközi Karate Szervezet elnöke.
Kormányzása[szerkesztés]
Szató 1964-ben követte Ikedát a miniszterelnöki poszton, miután az egészségügyi okok miatt lemondott. Kormánya a leghosszabb ideig vezette az országot, és az 1960-as évek végére már csaknem az egész Japán kormányzatot Szató és kormánya irányította. A gyorsan fejlődő gazdaság népszerűvé tette, az Amerikai Egyesült Államok és Kína között egyensúlyozó külpolitikája azonban törékeny volt. Szató Amerika-barát politikája és a vietnámi háborúban való részvétel ellen egyre több diáktüntetés zajlott, ami ahhoz vezetett, hogy Szató 1969-ben egy évre bezáratta a neves Tokiói Egyetemet.
1969-ben elérte, hogy Richard Nixon visszavonja az amerikai atomfegyvereket Okinaváról: az egyezség vitatott, mivel engedélyezte az amerikai csapatoknak, hogy megtarthassák támaszpontjaikat Japánban. Okinavát hivatalosan 1971-ben csatolták vissza Japánhoz.
Források[szerkesztés]
| Elődje: Ikeda Hajato |
|
Utódja: Tanaka Kakuei |
