Japán országgyűlés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Japán országgyűlés
Diet of Japan Kokkai 2009.jpg

Alapítva 1947. május 20.
Jogelőd Imperial Diet
Székhely National Diet Building
A Japán országgyűlés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán országgyűlés témájú médiaállományokat.
A japán országgyűlés képviselőházának (alsóház) ülésterme

A japán országgyűlés (国会; Hepburn: Kokkai?) a japán politikai rendszer törvényhozó ága, az alkotmány értelmében az államhatalom legfőbb szerve, az ország kétkamarás parlamentje. Képviselőházból (alsóház) és a Tanácsosok Házából (felsőház) áll. Törvényhozó szerepe mellett az országgyűlés felelős a végrehajtó ág fejének, Japán miniszterelnökének megválasztásáért. Első alkalommal 1889-ben hívták össze. Jelenlegi formáját a második világháborút követően, az 1947-ben elfogadott új alkotmánynak köszönhetően nyerte el. A parlament épülete Tokió központjában áll.[1]

Választások[szerkesztés]

Az országgyűlés két házának képviselőit a magyarhoz hasonló választási rendszerben választják meg.[2] A mandátumokat két csoportba osztják, a két ház közötti fő különbség ezen csoportok nagysága. Minden huszadik életévét betöltött japán állampolgár szavazhat, a választásokon két voksot ad le: egyet az egyéni választókerületében induló jelöltekre, egyet pedig kerületi pártlistára.[1]

A Képviselőház 480 mandátumából 300 sorsa egyéni választókerületekben dől el, ahol a legtöbb szavazatot szerzett jelölt nyer (nem szükséges elérni abszolút többséget). A maradék 180 mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok alapján arányosan osztják szét a pártok között. A Tanácsosok Háza 242 képviselőjéből 146 többmandátumos választókerületből (a felsőházi választásokon ezen választókerületek megegyeznek a prefektúrákkal), 96 pedig országos listáról arányos képviseleti rendszer alapján kerül be.[1]

Az alkotmány nem határozza meg az országgyűlés képviselőinek számát, a jelöltség feltételeit és a választás módját, ezeket törvény által szabályozhatónak mondja ki.[1]

Jogkör[szerkesztés]

Az alkotmány 41. bekezdése alapján az országgyűlés az államhatalom legfőbb szerve, az egyetlen törvényhozó testület (ellentétben a korábbi Meidzsi-féle alkotmánnyal, amely szerint a törvényeket a császár hozza a parlament hozzájárulásával). Hatásköre nem csak a törvényhozásra vonatkozik: felelős a költségvetés megvitatásáért, elfogadásáért, a nemzetközi szerződések megkötéséért. Javasolhat alkotmánymódosításokat, amelyet ha elfogad, a nép dönt el népszavazás útján. A miniszterelnököt az országgyűlés választja meg, ezzel a hangsúlyozva a törvényhozás magasabbrendűségét a végrehajtó hatalommal szemben (a gyakorlatban rendszerint a legtöbb mandátumot szerzett párt mindenkori elnöke a miniszterelnök). Feloszlathatja a kormányt is ha bizalmatlansági indítványt fogad el (melyet korábban 50 képviselő nyújt be). Kormányzati hivatalnokok, beleértve a miniszterelnököt és minisztereit köteles megjelenni a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt és válaszolni minden feltett kérdésre. Felelősségre vonhat bűncselekménybe bonyolódott bírókat is.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Umeda Szajuri: National Parliaments: Japan. www.loc.gov. (angolul) Washington: Kongresszusi Könyvtár (2020. dec. 30.) (Hozzáférés: 2021. márc. 31.) arch
  2. Fábián György: Választási rendszerek. (hely nélkül): Osiris Kiadó. 1997. 70. o. ISBN 9633793211