Japán országgyűlés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Japán országgyűlés
Diet of Japan Kokkai 2009.jpg

Alapítva 1947. május 20.
Jogelőd Imperial Diet
Székhely National Diet Building
Elhelyezkedése
Japán országgyűlés (Japán)
Japán országgyűlés
Japán országgyűlés
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 40′ 33″, k. h. 139° 44′ 42″Koordináták: é. sz. 35° 40′ 33″, k. h. 139° 44′ 42″
A Japán országgyűlés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán országgyűlés témájú médiaállományokat.
A japán országgyűlés képviselőházának (alsóház) ülésterme

A japán országgyűlés (国会; Hepburn: Kokkai?) a japán politikai rendszer törvényhozó ága, az alkotmány értelmében az államhatalom legfőbb szerve, az ország kétkamarás parlamentje. Képviselőházból (alsóház) és a Tanácsosok Házából (felsőház) áll. Törvényhozó szerepe mellett az országgyűlés felelős a végrehajtó ág fejének, Japán miniszterelnökének megválasztásáért. Első alkalommal 1889-ben hívták össze. Jelenlegi formáját a második világháborút követően, az 1947-ben elfogadott új alkotmánynak köszönhetően nyerte el. A parlament épülete Tokió központjában áll.[1]

Választások[szerkesztés]

Az országgyűlés két házának képviselőit a magyarhoz hasonló választási rendszerben választják meg.[2] A mandátumokat két csoportba osztják, a két ház közötti fő különbség ezen csoportok nagysága. Minden huszadik életévét betöltött japán állampolgár szavazhat, a választásokon két voksot ad le: egyet az egyéni választókerületében induló jelöltekre, egyet pedig kerületi pártlistára.[1]

A Képviselőház 480 mandátumából 300 sorsa egyéni választókerületekben dől el, ahol a legtöbb szavazatot szerzett jelölt nyer (nem szükséges elérni abszolút többséget). A maradék 180 mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok alapján arányosan osztják szét a pártok között. A Tanácsosok Háza 242 képviselőjéből 146 többmandátumos választókerületből (a felsőházi választásokon ezen választókerületek megegyeznek a prefektúrákkal), 96 pedig országos listáról arányos képviseleti rendszer alapján kerül be.[1]

Az alkotmány nem határozza meg az országgyűlés képviselőinek számát, a jelöltség feltételeit és a választás módját, ezeket törvény által szabályozhatónak mondja ki.[1]

Jogkör[szerkesztés]

Az alkotmány 41. bekezdése alapján az országgyűlés az államhatalom legfőbb szerve, az egyetlen törvényhozó testület (ellentétben a korábbi Meidzsi-féle alkotmánnyal, amely szerint a törvényeket a császár hozza a parlament hozzájárulásával). Hatásköre nem csak a törvényhozásra vonatkozik: felelős a költségvetés megvitatásáért, elfogadásáért, a nemzetközi szerződések megkötéséért. Javasolhat alkotmánymódosításokat, amelyet ha elfogad, a nép dönt el népszavazás útján. A miniszterelnököt az országgyűlés választja meg, ezzel a hangsúlyozva a törvényhozás magasabbrendűségét a végrehajtó hatalommal szemben (a gyakorlatban rendszerint a legtöbb mandátumot szerzett párt mindenkori elnöke a miniszterelnök). Feloszlathatja a kormányt is ha bizalmatlansági indítványt fogad el (melyet korábban 50 képviselő nyújt be). Kormányzati hivatalnokok, beleértve a miniszterelnököt és minisztereit köteles megjelenni a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt és válaszolni minden feltett kérdésre. Felelősségre vonhat bűncselekménybe bonyolódott bírókat is.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Umeda Szajuri: National Parliaments: Japan. www.loc.gov. (angolul) Washington: Kongresszusi Könyvtár (2020. dec. 30.) (Hozzáférés: 2021. márc. 31.) arch
  2. Fábián György: Választási rendszerek. (hely nélkül): Osiris Kiadó. 1997. 70. o. ISBN 9633793211