Sinkanszen E4
| Sinkanszen E4 | |
| Sinkanszen E4 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Hitachi Ltd., Kawasaki Heavy Industries |
| Gyártásban | 1997-2003 |
| Szolgálatba állás | 1997. december 20. |
| Selejtezés | 2013-tól |
| Darabszám | 26 db |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 240 km/h |
| Hossz | 25000 mm (betétkocsi), 25700 mm (vonófej) |
| Magasság | 4485 mm |
| Szélesség | 3380 mm |
| Villamos vontatás | |
| Áramnem | 25 kV 50 Hz AC |
| Áramellátás | Felsővezeték |
| Teljesítmény | |
| Állandó | 6720 kW |
| Kocsi / Motorkocsi | |
| Ülőhelyek száma | 817 (54 Green + 763 Standard) db |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sinkanszen E4 témájú médiaállományokat. | |
A Sinkanszen E4-es sorozat egy emeletes japán nagysebességű 25 kV 50 Hz AC áramrendszerű villamosmotorvonat-sorozat. Japánban ez a második emeletes vonat típus, az első a Sinkanszen E1-es sorozat volt. Az East Japan Railway Company (röviden: JR East) üzemeltette a Tóhoku, a Dzsóecu és a Nagano Sinkanszen vonalakon. A Hitachi Ltd. és a Kawasaki Heavy Industries gyártotta 1997 és 2003 között. Összesen 26 motorvonat készült el.
Két nyolckocsis szerelvény képes összekapcsolódni a nagyobb utaskapacitás érdekében: a tizenhat kocsis szerelvényben összesen 1634 ülőhely van, ez a legnagyobb férőhely kapacitás a nagysebességű vonatok közt a világon.[1]
Selejtezése 2013-ban kezdődött el és 2022-ben fejeződött be.
Utastér
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kocsikban az ülések 2+3 vagy 3+3 elrendezésben vannak. Egy vonatban összesen 817 ülőhely található.[2]
- Standart osztály az alsó szinten 2+3 üléselrendezéssel
- Standart osztály a felső szinten 3+3 üléselrendezéssel
- Feljáró lépcső
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E4 Series Max Yamabiko/Max Nasuno/Max Toki/Max Tanigawa (japánul)
- "Shinkansen-Hochgeschwindigkeitszug JR Class E3 in Japan". hochgeschwindigkeitszuege.com (német nyelven). 2011. Hozzáférés: 2011. március 7..
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ 鉄道のテクノロジーVol1:新幹線 (Railway Technology Vol.1: Shinkansen). Japan: Sanei Mook. 2009. április. ISBN 978-4-7796-0534-5.