Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dél-Korea-Japán tenger alatti alagút szócikkből átirányítva)
Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút
Az alagút tervezett nyomvonala
Az alagút tervezett nyomvonala
ElhelyezkedéseDél-Korea-Japán
Funkcióvasúti alagút
Teljes hosszúságkb. 200 000 m
Keresztezett akadály

Építés kezdetetervezés alatt
Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút (Japán)
Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút
Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 00′, k. h. 129° 30′Koordináták: é. sz. 34° 00′, k. h. 129° 30′
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Dél-Korea–Japán tenger alatti alagút egy tervezett tenger alatti alagút Dél-Korea és Japán között. Az alagút tenger alatti része háromszor lenne hosszabb, mint a már megépült európai csalagút. A két ország szárazföldje közt a legrövidebb távolság 128 km. A tervezett alagút kb. 200 km hosszú lenne. Építésétől az országok kereskedelmének további bővülését várják. Naponta a két ország között 20 000 ember utazik.[1][2]

A terv már 1917-ben is felmerült, de politikai és gazdasági okokból még nem kezdődött meg az építkezés. Jelenleg egy bizottság, Hu Mundo vezetésével, vizsgálja a megvalósíthatóságot.

Technikai problémák[szerkesztés]

Az alagút műszakilag kivitelezhető, de a költségei hatalmasak lennének. A vasúti szállítás kb. 30%-kal lenne alacsonyabb a jelenlegi tengeri szállításnál, továbbá független az időjárástól. Segítségével Japán vasúti kapcsolatba kerülne az ázsiai kontinenssel, Oroszországgal, Kínával és egész Európával. Problémát jelent azonban, hogy Japánban a vasúti nyomtáv 1067 mm. Egyedül a Sinkanszen hálózat 1435 mm-es nyomtávú, azonban azon csak személyforgalom zajlik. Dél-Korea vasúti nyomtáva 1435 mm-es, azonban Oroszországban már 1520 mm-t használnak. Európa vasútjai szintén 1435 mm-esek.

Egyes vélemények szerint az alagút sose térül meg, akárcsak a Csalagút, és elsősorban Japánnak kedvezne. Más vélemények szerint az építkezés gazdasági előnyei nem fejezhetőek ki pontosan pénzben. A Csalagút is veszteséges, azonban jelentősen elősegítette az európai integrációt, munkahelyeket teremtett és csökkentette a Brit-szigetek elszigeteltségét.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Japan-Republic of Korea Relations: Economic Relations, Ministry of Foreign Affairs of Japan website
  2. Park, Ki-Im Towards a Productive Korea-Japan Relationship Archiválva 2011. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Korea International Trade Association, 2009-08-17. Elérve innen: the Korea Herald, 2009-09-18.

További információk[szerkesztés]