Ugrás a tartalomhoz

Kína vasúti közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kína
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron
Működtetés
Nemzeti vasúttársaságChina Railway
Engedélyezett legnagyobb sebesség350 km/h
Statisztika
Utasok száma3,660 milliárd utas (2019)[1] évente
Utaskilométer1470,66 milliárd utaskm (2019)[1] évente
A hálózat hossza
Teljes hossz155 000 km (2022)[2] km
Kétvágányú vonalak83 000 km (2019)[1] km
Villamosított vonalak100 000 km (2019)[1] km
Nagysebességű vonalak48 000[3] km
Nyomtávok
Fő nyomtáv1435 mm
Nagysebességű nyomtáv1435 mm
1435 mm150 000[4] km
További információk
Alagutak száma16 084 (2019)
Alagutak hossza18041 km (2019)[5] km
Leghosszabb alagútShanghai Airport Tunnel
Leghosszabb hídTanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km
Legmagasabban fekvő pályaszakaszCsinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072[6] m
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat.

A vasúti közlekedés a szállítás fontos módja Kínában. A hálózat hossza több mint 155 000 km (2022),[2] ami a világ második leghosszabb hálózata.[7] Ez a legforgalmasabb hálózat a világon. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve az első a világon, megelőzve Oroszországot és Németországot is.

2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.[8]

A vasúti közlekedést túlnyomórészt a China Railway (CR), Kína államvasútja üzemelteti.

Vasúthálózat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.

  • Normál nyomtáv: 155 000 km (2022)[2]
    • Ebből nagysebességű: 40 474 km (2023)[9]
  • Keskeny nyomtáv: 3600 km, 750 mm helyi iparvágányok (1998)
  • Villamosított vonalak: 100 000 km (2019)[1]
  • kétvágányú vasúti pályák: 83 000 km (2019)[1]

Jövőbeli tervek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án.[10] 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.[11]

Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.[12]

Nagysebességű vasúti közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ez a bekezdés az alábbi szócikkből származik: Kína nagysebességű vasúti közlekedése.[szerkesztés]

Kína nagysebességű vasúti közlekedését a China Railway High-speed üzemelteti. Kínában található a világ leghosszabb üzemelő nagysebességű vasúthálózata, melynek hossza 2011 elején még csak 6 299 km volt,[13] de ez az év végére 9 867 km-re nőtt. 2021 végén 40 474 km hosszúságú nagysebességű vonal volt üzemben,[14] 2025 közepére pedig elérte az 50 000 km-t.[15][16]

A nagysebességű vasúthálózat újonnan épített, 200–350 km/h tervezési sebességű vasútvonalakat foglal magában.[17] A kínai NSV a világ összes nagysebességű vasúthálózatának hosszának a kétharmadát tette ki 2019-ben.[18][19] Az NSV-vonatok, a pálya és a szolgáltatás szinte teljes egészében a China Railway Corporation tulajdonában van és a China Railway High-speed (CRH) márkanév alatt működik.

A nagysebességű vasút a 2000-es évek közepétől kezdve gyorsan fejlődött Kínában. A CRH-t 2007 áprilisában vezették be, és a 2008 augusztusában megnyitott Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal volt az első, utasoknak szánt NSV-vonal. Jelenleg a NSV minden tartományi szintű közigazgatási egységre és Hongkongra kiterjed, Makaó kivételével. 2020 végére az NSV-hálózat teljes hossza elérte a 38 000 km-t.[20] Ha az NSV-építési boom folytatódik, akkor az NSV-hálózat 2035-re eléri a 70 000 km-t.[21]

Kína nevezetes NSV-vonalai közé tartozik a Peking–Kanton nagysebességű vasútvonal, amely 2298 km-ével a világ leghosszabb működő NSV-vonala, valamint a Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal, amely a világ leggyorsabban működő hagyományos vonatjáratai közlekednek. A Sanghaji lebegő mágnesvasút a világ első nagysebességű kereskedelmi mágneses lebegtetésű ("maglev") vonala, amelynek vonatai nem hagyományos pályán közlekednek, és 430 km/h csúcssebességet érnek el.[22] 2020-ban Kína megkezdte egy 600 km/h sebességgel közlekedő maglev vonat prototípusának tesztelését, és 2025-re tervezi a bevezetés időpontját.[23]

Gazdasági szempontból kezdetben aggályok merültek fel, különösen Kínán kívül, a nagysebességű vasút költségeit, adósságát és jövedelmezőségét illetően.[24][25] A Paulson Intézet kutatása azonban úgy becsülte, hogy a nagysebességű vasút nettó haszna a kínai gazdaság számára körülbelül 378 milliárd amerikai dollár, a befektetés éves megtérülése pedig 6,5%.[26] 2021-ben a kínai állami vasúttársaság is megfogadta, hogy a nagysebességű vasúti hálózat termelékenységének és hatékonyságának javítását célzó reformok elsőbbséget élveznek, nem pedig a pályakilométerek növelésére összpontosít.[27]

Nagysebességű vasutak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

350 km/h vasútvonal

200 km/h vasútvonal

Gördülőállomány

Nevezetes vonalak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette.[28]

Vasúti kapcsolata más országokkal

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Railways in China
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.
  • Kína 110,000 km vasúti pályát épít 2010-ig
  • Attus (2011). "Kína I. - A vasútfejlesztés előzményei - Attus.hu". attus.hu. 2011. szeptember 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 26. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  • Attus (2011). "Kína II. - A nagy sebességű vasút - Attus.hu". attus.hu. 2011. szeptember 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 26. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  • Ministry of Railways (angolul)
  • Chinese Railways (angolul)
  • Shanghai Maglev Transrapid Archiválva 2019. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

Vasúti térképek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 2019 年铁道统计公报 – 2019 Railway statistical bulletin Archiválva 2022. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (kínaiul)
  2. 1 2 3 Preston, Robert (2023. január 3.). "China opens 4100km of new railway". International Railway Journal.
  3. ↑ People's Daily, China (angolul)
  4. ↑ "www.cia.gov". 2025. január 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. június 26.
  5. ↑ TIAN Siming, GONG Jiangfeng (2020). "Statistics of Railway Tunnels in China as of End of 2019". Tunnel Construction. 40 (2): 292–297. ISSN 1672-741X.
  6. ↑ (Chinese) "青藏铁路刷新世界铁路最高点纪录[组图]" 25 August 2005
  7. ↑ "CIA - The world factbook". 2016. október 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 26. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  8. ↑ "Archivált másolat". 2009. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 30.
  9. ↑ "High Speed Lines in the World" (PDF). uic.org (angol nyelven). 2021 [last update]. Hozzáférés: 2023-06-26. {{cite web}}: Check date values in: |year= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)
  10. ↑ "Infrastrukturális boom" (magyar nyelven). 2008. február 18. Hozzáférés: 2008. szeptember 21.
  11. ↑ www.eeo.com.cn
  12. ↑ "Kínai tehervonatok lendíthetik fel a záhonyi MÁV-állomást" (magyar nyelven). 2008. január 15. 2008. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. szeptember 21.
  13. ↑ UICHS
  14. ↑ "High Speed Lines in the World" (PDF). uic.org (angol nyelven). 2021 [last update]. Hozzáférés: 2023-06-26. {{cite web}}: Check date values in: |year= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)
  15. ↑ "Full speed ahead for China's high-speed rail network in 2019". South China Morning Post. 2019. január 3. Hozzáférés: 2019. június 23.
  16. ↑ "China builds the world's longest high-speed rail as a rail stalls in the U.S." finance.yahoo.com. 2019. február 21. Hozzáférés: 2019. június 23.
  17. ↑ Lawrence, Martha; Bullock, Richard; Liu, Ziming (2019). China's High-Speed Rail Development. Washington, DC: The World Bank. 12. o. ISBN 978-1-4648-1425-9.
  18. ↑ "Full speed ahead for China's high-speed rail network in 2019". South China Morning Post (angol nyelven). 2019. január 3. Hozzáférés: 2019. június 23.
  19. ↑ "China builds the world's longest high-speed rail as a rail stalls in the U.S." finance.yahoo.com (amerikai angol nyelven). 2019. február 21. Hozzáférés: 2019. június 23.
  20. ↑ "China's high-speed rail lines top 37,900 km (23,550 mi) at end of 2020 – Xinhua | English.news.cn". www.xinhuanet.com. 2021. január 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. január 10.
  21. ↑ Chen, Frank (2020. augusztus 24.). "China sets railway building spree in high-speed motion". Asia Times.
  22. ↑ "World's Longest Fast Train Line Opens in China". Associated Press. 2012. december 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 26.
  23. ↑ "China to step up testing on fastest-ever maglev train". South China Morning Post (angol nyelven). 2020. augusztus 11. Hozzáférés: 2020. október 15.
  24. ↑ "China's High-Speed Rail, the world's longest high-speed railway network, is now losing $24 million per day with a reported debt of $1.8 trillion". 2021. november 13.
  25. ↑ "China Railway's debt nears $900bn under expansion push".
  26. ↑ "Is the HSR worth it?". MacroPolo (angol nyelven). 2021. január 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. január 24.. we estimate that the HSR network confers a net benefit of $378 billion to the Chinese economy and has an annual ROI of 6.5%.
  27. ↑ "Is this the end of the line for China's rapid railway investment?". South China Morning Post (angol nyelven). 2021. január 12. Hozzáférés: 2022. szeptember 20.
  28. ↑ "Top 10 landmark railways -- Beijing Review". bjreview.com. 2012. Hozzáférés: 2012. június 15.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kína_vasúti_közlekedése&oldid=29308443”