Észtország vasúti közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Észtország
A Balti pályaudvar Tallinnban
A Balti pályaudvar Tallinnban
Működtetés
Nemzeti vasúttársaság Eesti Raudtee
Infrastruktúra-kezelő EVR Infra,
Edelaraudtee Infrastruktuuri
Statisztika
Felmérés éve 2008
A hálózat hossza
Teljes hossz1196[1] km
Kétvágányú vonalak99[2] km
Villamosított vonalak131[2] km
Nagysebességű vonalak0 km
Nyomtávok
Fő nyomtáv 1520 mm
1520 mm1196 km
Térkép
Eesti Raudteed.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Észtország témájú médiaállományokat.

Észtország nemzeti vasúttársasága az Észt Vasutak (Eesti Raudtee). A vasúthálózat teljes hossza 1196 km, ebből 900 km a közforgalmú, amely 1520 mm-es nyomtávú,[1] akárcsak a környező országokban (Oroszország, Fehéroroszország, Litvánia és Lettország). A vasúthálózatból 133 km[2] villamosított. Finnország vasútja 1524 mm-es, de ez kompatibilis az észt vasúttal. Tallinn főpályaudvara a Balti pályaudvar (észtül: Balti jaam).

A vasúti ágazat jogszabályi kereteinek kidolgozásáért a Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium felelős. A minisztérium Közúti és Vasúti Főosztálya dolgozza ki a vasúti infrastruktúrára, logisztikára, teher- és személyszállításra, járműállományra, vasúti forgalomra és vasútbiztonságra vonatkozó fejlesztési terveket, felelős azok megvalósításáért, valamint a jogszabálytervezetek kidolgozásáért. A minisztérium alá tartozó Észt Műszaki Felügyelő Hatóság felügyeli a vasúti szektort, kezeli az uniós forrásokat és osztja el a pályakapacitást.[3]

Hálózat[szerkesztés]

Észtország vasútvonalainak hossza összesen 1200 km. A hálózat lefedi az ország szárazföldi területeit, és az összes nagyobb várost összekapcsolja. A vasúthálózat a kikötőkkel együtt az észt gazdaság fontos infrastrukturális alapját képezi; itt húzódik az egyik legrövidebb és legfejlettebb vasúti korridor a FÁK és Európa között.

Az országban két nagy pályahálózat található, melyeket az EVR Infra (a 100%-ban állami tulajdonú Eesti Raudtee leányvállalata[4]), illetve az Edelaraudtee Infrastruktuuri tulajdonában és üzemeltetésében állnak.[3]

Észtországban a tervek szerint épülni fog egy nagysebességű vasútvonal Tallinn és Riga között 2020 körül, ami tovább fog vezetni Lengyelországba. A terv neve Rail Baltica.

Vasúti kapcsolata más országokkal[szerkesztés]

Teherszállítás[szerkesztés]

A vasúti teherszállításban a legnagyobb arányt az Oroszország és Nyugat-Európa közötti tranzit teszi ki. A nemzetközi áruszállításban a vasút aránya 88%, a közúté 9%, a hajózásé pedig mindössze 3%.[3]

Észtország legnagyobb teherszállító vasúttársasága az EVR Cargo,[3] amely az Eesti Raudteeből vált ki 2009-ben először leányvállalatként, majd 2012 óta független társaságként.[4] 100%-os tulajdonosa az észt állam.[4][5] Működési területe kiterjed a FÁK teljes területére; járműállománya 75 mozdonyból és csaknem 3100 teherkocsiból áll. Az Edelaraudtee a saját hálózatán végez teherszállítást. Ezen kívül több más teherszállító vasúttársaság is működik (Spacecom, Westgate Transport, Coal Terminal Trans).[3]

Személyszállítás[szerkesztés]

Stadler FLIRT motorvonat Keila vasútállomásán

A személyszállításban a vasút aránya viszonylag alacsony, de az elmúlt években stabil növekedést mutat.[3]

A belföldi személyszállítási közszolgáltatást 2014. január 1-je óta az állami tulajdonú Eesti Liinirongid végzi Elron márkanév alatt.[6][7] A társaság korábban a Harju megyei (Tallinn környéki) elektromos vontatású elővárosi vonatokat üzemeltette (2013 októberéig Elektriraudtee néven), míg a dízelvontatású távolsági vonatokat 17 éven át a magántulajdonú Edelaraudtee üzemeltette mind saját, mind az EVR Infra hálózatán.[8] Az Elron járműparkja 18 elektromos és 20 dízel Stadler FLIRT motorvonatból áll, melyek 2013-ban, illetve 2014-ben álltak üzembe.[6][7][9]

A GoRail nemzetközi vonatokat üzemeltet.[3] 2007-ben napi egy vonat volt Tallinnból Szentpétervárra és Moszkvába, melyet a GoRail üzemeltet, mindkettő éjszakai vonat. Az utazási idő 10 óra volt Szentpétervárra, 15 Moszkvába. A szentpétervári kapcsolat 2008–2012 között szünetelt az alacsony kihasználtság miatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b CIA - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
  2. a b c www.uic.org - 2006-os statisztika
  3. a b c d e f g Railway sector in Estonia (angol nyelven). Észt Műszaki Felügyelő Hatóság. [2014. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  4. a b c History of Estonian Railways Ltd (angol nyelven). Eesti Raudtee. [2017. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  5. AS EVR Cargo (angol nyelven). EVR Cargo. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  6. a b Organisation (angol nyelven). Elron. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  7. a b Estonian passenger trains operator adopts Elron as new name (angol nyelven). Postimees, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  8. Nation's Trains Turn Orange as State Takes Over Intercity Routes (angol nyelven). ERR, 2014. január 2. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
  9. Trains (angol nyelven). Elron, 2014. (Hozzáférés: 2014. május 22.)

Tovvábbi információk[szerkesztés]