Ugrás a tartalomhoz

Belgium vasúti közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belgium
Működtetés
Nemzeti vasúttársaságSNCB/NMBS
Infrastruktúra-kezelőInfrabel
Engedélyezett legnagyobb sebesség300 km/h
Statisztika
Utasok száma244,6 millió (2023)[1] évente
Teherszállítás53,5 millió tonna (2023)[2] évente
A hálózat hossza
Teljes hossz3733[3] km
Kétvágányú vonalak2934[4] km
Villamosított vonalak3286[3] km
Nagysebességű vonalak209[5] km
Nyomtávok
Fő nyomtáv1435 mm
Nagysebességű nyomtáv1435 mm
1435 mm3233[6] km
Áramrendszer
Fő áramrendszer3000 V DC
3000 V DC2950 km
25 kV 50 Hz AC209[5] km
További információk
Állomások száma555 (2023)[1]
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgium témájú médiaállományokat.
Német ICE motorvonat Belgiumban
Eurostar útvonalak Európában

Belgium vasúthálózatának hossza 3733 km, ebből 2934 km kétvágányú, 3286 km villamosított.[4] 2023-ban a vonalakon 244,6 millió utas utazott, a teherszállítás 53,5 millió tonna volt. Nemzeti vasúttársasága a SNCB/NMBS.

Története

[szerkesztés]

1835. május 5-én megnyílt Európa első vasútvonala Brüsszel-Groendreef/Allée verte és Mechelen között. Már 1830-ban felmerült egy vasút vagy csatorna építésének terve. A vasút megvalósíthatóságát Pierre Simons és Gustave De Ridder mérnökök vizsgálták. Az első vonatok Nagy-Britanniából importált Stephenson-mozdonyok voltak. A mozdonyokat Pijlnek (nyíl), Olifantnak (elefánt) és „Stephensonnak” (tervezőjéről elnevezve) nevezték el. Ezek vontatták a padkocsikat és a diligenciákat. Mechelenből visszatérve az Olifant mind a 30 kocsit vontatta. 1840-re Gent, Brugge, Oostende, Antwerpen, Mechelen, Brüsszel és Leuven összeköttetésbe került. A Liège-be, Monsba és Kortrijkba vezető vonalak részben elkészültek. 1843-ban, amikor a fő kelet-nyugati és észak-déli tengelyek elkészültek, a magánvállalatok engedélyt kaptak saját vasúti hálózatok építésére és üzemeltetésére. Ezek döntő szerepet játszottak az ország iparosításában.

1870-ben a belga állam 863 kilométer vasútvonalat birtokolt, míg a magánvállalkozások 2231 kilométert. 1870 és 1882 között a vasutakat fokozatosan államosították. 1912-ben 5000 kilométer állami tulajdonban volt, míg a magánvonalak hossza 300 kilométer volt. A teljes államosítást már akkor fontolgatták, de csak 1926-ban, az SNCB megalakulásakor hajtották végre. A társaságot SNCB (Société nationale des Chemins de Fer belges) vagy NMBS (Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen) névre keresztelték, hasonlóan a 12 évvel később alapított francia vasúti hálózathoz, az SNCF-hez. 1958-ban a hálózat teljes egészében állami tulajdonba került. 1935. május 5-én az SNCB megkezdte a Brüsszel-Észak és Antwerpen-Központi állomás közötti 44 kilométer hosszú vonal villamosítását.

Infrastruktúra

[szerkesztés]

2003-ban a hálózat 3518 kilométer vasútvonalat tett ki, amelyek mindegyike normál nyomtávolságú volt. Ebből a vasútvonalakból 2631 kilométer villamosított volt. A legtöbb villamosított belga vonal 3 kV egyenáramú felsővezetékes áramellátást használ, de a nagysebességű vonalak 25 kV váltakozó árammal vannak villamosítva, ahogyan az ország déli részén a közelmúltban villamosított vonalak is (Rivage – Gouvy és Dinant – Athus vonalak).

A belgiumi vonatok általában a bal oldali vágányon közlekednek.[7] Ez ellentétben áll a közúti járművekkel, amelyek a jobb oldalon közlekednek, és bizonyíték a britek részvételére a vasúti hálózat kiépítésében a 19. században.

A vasúti hálózatot az Infrabel irányítja és tartja karban.

Üzletpolitika

[szerkesztés]

Belgium olcsó vasúti utazási politikát folytat. A belga állampolgárok, különösen a diákok és az idősebbek, ösztönzőket és olcsóbb viteldíjakat kapnak, hogy enyhítsék a ország közútjainak zsúfoltságát. A közszféra alkalmazottai ingyenes vagy jelentősen támogatott bérletet kapnak a vasúti ingázáshoz. Sok magánszférai munkáltató hozzájárul a bérlet költségéhez. 2023 januárja óta tilos a dohányzás minden vasútállomáson, minden pályán (zárt és nyitott területeken egyaránt[8]) és az utasok számára fenntartott kocsikban.

Nagysebességű vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Jelenleg az országban négy nagysebességű vasúti szolgáltatás működik, Brüsszel legnagyobb és legforgalmasabb állomásáról Brussels Southról indulnak a járatok:

  • Az ICE és a Thalys vonatok Németország felé a HSL-2 és HSL-3 vonalakon Kölnön át Frankfurtig;
  • A TGV vonatok Párizs felé;
  • Az Eurostar vonatok London felé a St Pancras pályaudvarra;
  • Ezen kívül még több, mozdony vontatású hagyományos InterCity is közlekedik az országban, igénybe véve útjuk során a nagysebességű vasútvonalakat is.

Az ország vasútvonalait 3000 V egyenárammal villamosították, de nagysebességű vasútvonalakon már 25 kV 50 Hz-es rendszert építették ki. A nagysebességű vasútvonalak hossza összesen 209 km.

Három vasútvonalon 300, eggyen pedig 260 km/h a megengedett legnagyobb sebesség.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Vasúti kapcsolata más országokkal

[szerkesztés]
  • Németország Németország – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / 15 kV 16,7 Hz AC
  • Franciaország Franciaország – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / 25 kV AC
  • Luxemburg Luxemburg – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / 25 kV AC
  • Hollandia Hollandia – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / 1500 V DC

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rail transport in Belgium
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgium vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Activiteiten- en duurzaamheidsverslag 2023 (holland nyelven). NMBS. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  2. ↑ Goederenvervoer per spoor in België op laagste peil in zeven jaar (holland nyelven). Flows. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  3. ↑ a b Geëlektrificeerd deel van het netwerk (holland nyelven). Infrabel. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  4. ↑ a b Kilometers spoorlijnen per type lijnen (holland nyelven). Infrabel. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  5. ↑ a b High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  6. ↑ CIA - The World Factbook. www.cia.gov. [2019. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  7. ↑ interoperability - maps and facts on European interoperability issues. www.bueker.net. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  8. ↑ Des quais 100% non-fumeurs. belgiantrain.be. [2024. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. július 30.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belgium_vasúti_közlekedése&oldid=28473306”