Deutsche Reichsbahn (NDK)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deutsche Reichsbahn
Típus
JogelődDeutsche Reichsbahn
Alapítva1945. szeptember 1.
Megszűnt1993. december 31.
JogutódDeutsche Bahn
SzékhelyBerlin
Vezetők
  • Wilhelm Fitzner
  • Willi Besener
  • Willi Kreikemeyer
  • Erwin Kramer
  • Otto Arndt
  • Herbert Keddi
  • Hans Klemm
  • Heinz Dürr
Iparágvasúti közlekedés
FormaExtrahaushalt
Leányvállalatai
  • Reichsbahndirektion Dresden
  • Reichsbahndirektion Erfurt
  • Reichsbahndirektion Halle
A Wikimédia Commons tartalmaz Deutsche Reichsbahn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Deutsche Reichsbahn, röviden a DR a Német Demokratikus Köztársaság államvasútja volt. 1949-ben alakult, és 1994. január 1-én szűnt meg. Jogutódja a Deutsche Bahn.

Személyszállítás[szerkesztés]

A DR személyszállító vonatait jóval nagyobb arányban vették igénybe az állampolgárok, mint a szomszédos Nyugat-Németországban. Az összes utazásból 17,2%-kal részesedett a DR, ami csaknem a háromszorosa volt a DB-ének, elsősorban az alacsony jegyárak és a magánautók kis száma miatt. A vonatok lassúak és elavultak voltak, kevés volt a villamosított vasútvonal és a korszerű villamosmozdony. Az utolsó gőzvontatású menetrend szerinti vonat normál nyomtávolságon 1988. május 28-án közlekedett az országban.

Villamos vontatás[szerkesztés]

A háború után a megmaradt kevés villamosított vasútvonalról is elbontották a felsővezetéket. Az 1970-es években már ismét zajlott a kiépítésük, de jóval kisebb mértékben, mint az NSZK-ban. Az 1980-as években az üzemanyag árának a növekedése miatt előtérbe került az ilyen irányú fejlesztés: az 1979-es 11,5%-ról 1990-re 27,3%-ra nőtt a villamosított vonalak aránya, ám még ez is jelentősen elmaradt az NSZK számaitól. A dízelmozdonyok nagy része a Szovjetunióból érkezett.

A két Németország újraegyesítése után még sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az egykori két ország vasútja hasonló szintre kerüljön.

Vezetők[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Didier Bauzière: VEB Schienenschlacht. Über den schwierigen Umgang der DDR-Publizistik mit der Deutschen Reichsbahn. IKS Garamond, Jena 2002, ISBN 978-3-934601-40-6.
  • Burghard Ciesla: Als der Osten durch den Westen fuhr. Die Geschichte der Deutschen Reichsbahn in Westberlin. Böhlau, Köln 2006, ISBN 3-412-30505-7 (zugleich Habilitationsschrift, Universität Potsdam 2003).
  • Robin Garn (Hrsg.): Reichsbahn ohne Reich. Über die Nachkriegsgeschichte der ostdeutschen Staatsbahn. Band 1: Auferstanden aus Ruinen (1945–1955). Lok-Report, Berlin/Münster 1996, ISBN 978-3-921980-52-1. Band 2: Der Zukunft zugewandt? (1955–1971). Lok-Report, Berlin/Münster 1999, ISBN 978-3-921980-69-9.
  • Ralph Kaschka: Auf dem falschen Gleis. Infrastrukturpolitik und -entwicklung der DDR am Beispiel der Deutschen Reichsbahn 1949-1989. Campus, Frankfurt a. M./New York 2011, ISBN 978-3-593-39488-6 (zugleich Dissertation, Technische Universität Dresden 2010).
  • Christopher Kopper: Die Deutsche Reichsbahn 1949–1989. In: Lothar Gall, Manfred Pohl (Hrsg.): Die Eisenbahn in Deutschland. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. C.H. Beck, München 1999, ISBN 978-3-406-45334-2, S. 281–316.
  • Rüdiger Kühr: Die Reparationspolitik der UdSSR und die Sowjetisierung des Verkehrswesens der SBZ. Eine Untersuchung der Entwicklung der Deutschen Reichsbahn 1945–1949. Brockmeyer, Bochum 1995, ISBN 978-3-8196-0479-9.
  • Rüdiger Kühr: Die Folgen der Demontagen bei der Deutschen Reichsbahn (DR). In: Rainer Karlsch, Jochen Laufer (Hrsg.): Sowjetische Demontagen in Deutschland 1944–1949. Hintergründe, Ziele und Wirkungen. Duncker und Humblot, Berlin 2002, ISBN 978-3-428-10739-1, S. 473–506.
  • Bernd Kuhlmann: Deutsche Reichsbahn geheim. Giftzüge, Militärtransporte, Geheimprojekte. 2. Auflage. Geramond, München 2013, ISBN 978-3-86245-187-6.
  • Erich Preuß: Das war die Deutsche Reichsbahn. Das große Archiv des DDR-Schienenverkehrs. Loseblatt. Geramond, München 2003ff., ISSN 1860-5389.
  • Erich Preuß: Reichsbahn-Report. Zwischen Ideologie und Wirklichkeit. Transpress. Stuttgart 2015, ISBN 978-3-613-71516-5 (Nachdruck des 1993 bzw. 1999 erstmals erschienenen zweibändigen Werkes).

További információk[szerkesztés]