Diszkont légitársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diszkont légitársaság (népszerű nevén fapados légitársaság) az olyan légitársaságnak a megjelölése, amely a 20. század vége óta a légitársaságok közötti nemzetközi árversenyben az átlagosnál olcsóbb járataival vesz részt. Az alacsonyabb ár rendszerint alacsonyabb kényelmi szolgáltatással jár.

A nagyobb légitársaságokénál általában alacsonyabb díjszabású utasjegy nemzetközileg meghatározott korlátozott szolgáltatásokkal párosul. Az alacsony költségű üzemeltetést csak rövid- és középhatótávolságú repültetések esetén lehet biztosítani, noha a 2006–2007-es években történtek hosszabb távú repültetési kísérletek is. Díjszabásilag a diszkont légitársaságok a szolgáltatásmentes regionális légiszállító társaságok és a különböző utasosztályú, teljeskörű kiszolgálást biztosító légitársaságok között helyezkednek el.

A fapados légitársaságok jelentős része nem tagja az árakat is szabályozó IATÁ-nak.

A fapados szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fapados szó eredetileg a vasúti közlekedésben jelent meg a 19. század második felében, amikor 3 (díj)osztályt különböztettek meg, az ülések minősége és az általános komfort szerint. A legolcsóbb, harmadosztályú vagonokban fapadok voltak, kárpitozás nélkül.

A légi személyszállítás hajnalán (1920-as évek) is a vasúti utaztatásban kialakult elveket kezdték követni. Az 1950-es években a mind több utas befogadására képes repülőgépeken újra megjelentek a többosztályos (2-5) utasterületek, melyek legalacsonyabb szolgáltatást nyújtó kategóriája a „turista osztály” lett. Az 1980-as évek végére azonban egyre nagyobb igény mutatkozott a turista osztálynál is alacsonyabb szolgáltatású, alacsony költségű (low-cost) repültetésekre, amelyekre a 90-es évek elején önálló vállalatok alakultak, legelőször az Egyesült Államokban.

Árpolitika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpolitikájuk egyik jellemzője az utasoknak a repülés közben nyújtott szolgáltatások (pl. étkeztetés) csökkentése, másrészt gyakran az úticéloktól távolabb eső regionális repülőtereket használják üzemszerűen, ami az utasoknak repülésen kívüli többletköltséget és többlet utazási időt jelenthet, viszont nagyban javítja az adott település árbevételét és csökkenti a nemzetközi légikikötők légterének leterheltségét.

Fapados légitársaságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fapados keresőportálok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar

Angol nyelvű

Nagy-Britannia

Németország