Berlin-Schönefeld repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berlin-Schönefeld repülőtér (Flughafen Berlin-Schönefeld)
Airport Berlin Schoenefeld Building.jpg
IATA: SXF  ICAO: EDDB
Adatok
Elhelyezkedés Schönefeld
Németország
Megnyitás 1946
Üzemeltető Flughafen Berlin Brandenburg GmbH
Névadó
Tszf. magasság 48
Utasforgalom 11 652 922 (2016)[1]
Teherforgalom 9056 tonna (2016)[1]
Gépmozgás 96 562 (2016)[1]
Futópályák
Irány Hosszúság Burkolat
07L/25R (korábban 07R/25L) 3600 m aszfalt[2]
Elhelyezkedése
Berlin-Schönefeld repülőtér (Németország)
Berlin-Schönefeld repülőtér
Berlin-Schönefeld repülőtér
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 22′ 43″, k. h. 13° 31′ 14″Koordináták: é. sz. 52° 22′ 43″, k. h. 13° 31′ 14″
A Berlin-Schönefeld repülőtér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin-Schönefeld repülőtér témájú médiaállományokat.

A Berlin-Schönefeld repülőtér (IATA: SXF, ICAO: EDDB, 1995 előtt: ETBS) (németül Flughafen Berlin-Schönefeld) Berlin két nemzetközi repülőtere közül a kisebbik; az egykori Kelet-Berlin repülőtere. Üzemeltetője a Flughafen Berlin Brandenburg GmbH (FBB; 2011 végéig Flughafen Berlin-Schönefeld GmbH néven), részvényesei Berlin, Brandenburg állam és a Német Szövetségi Köztársaság. 2016-ban a repülőtér utasforgalma 11 652 922 fő volt, ezzel az ország hetedik legforgalmasabb repülőterének számít.[3] A repülőtér több diszkont légitársaság (EasyJet, Ryanair, Germania) bázisa, valamint a Condor is állomásoztat itt gépeket. Kapacitása 12 millió fő (2016 decembere óta).

A repülőtértől délre épül Berlin leendő fő repülőtere, a Berlin-Brandenburg repülőtér, melynek megnyitását 2019-re tervezik.

Fekvése és megközelítése[szerkesztés]

A repülőtér megközelítése Berlinből

A repülőtér a Brandenburg állam Dahme-Spreewald megyéjében lévő Schönefeld városában található, Berlin történelmi városmagjától 22 km-re délkeletre; a már nem használt északi futópálya benyúlik Berlin területére. A repülőtér 48 méterrel fekszik a tengerszint fölött, 620 hektáros területével a régió legnagyobb területű repülőtere. Vasúti megállója a Berlin-Schönefeld repülőtéri pályaudvar, ahová regionális és S-Bahn-szerelvények (S45, S9) is közlekednek. Óránként kétszer jár az „Airport Express”, melynek RE7 és RB14 vonala a berlini Keleti pályaudvaron át a berlini főpályaudvarral köti össze a repülőteret, RB22 vonala pedig Potsdamba közlekedik. A repülőtér ezeken kívül számos buszjárattal is megközelíthető. Autóval a 113-as szövetségi autópályán át érhető el. A taxik az A terminál elől indulnak.


Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

1934. október 15-én kezdte meg működését Schönefelden a Henschel repülőgépgyár, amely a második világháború végéig körülbelül 14 000 repülőgépet épített. A gyár miatt épült három, egyenként 800 méter hosszú beton futópálya. 1945. április 22-én a szovjet csapatok elfoglalták Schönefeldet, a gyár egyes létesítményeit vagy szétszedték és hazájukba vitték, vagy felrobbantották, a területen pedig 1947-ig vasúti kocsikat javítottak, valamint mezőgazdasági gépeket építettek és javítottak meg.

A repülőtér építése, 1961
Tupoljev Tu–144 gép a Schönefeld repülőtéren, 1970-es évek eleje

A II. világháború után[szerkesztés]

1946-ban a szovjet légierő a Berlin közelében fekvő johannisthali repülőtérről Schönefeldre költözött. Az Aeroflot még ugyanebben az évben járatokat kezdett üzemeltetni a repülőtérre. 1947-ben a németországi szovjet katonai vezetés 93-as számú utasításában elrendelte egy polgári repülőtér építését Schönefelden. Az eredeti építkezés befejezése után a repülőteret az ország 1990-es újraegyesítéséig többször is bővítették, és a Német Demokratikus Köztársaság fő repülőterévé vált, utaskapacitását 18 millió főre tervezték. A repülőtér jelentőségét mutatja, hogy ún. Jugendobjektté nyilvánították (a szocialista Kelet-Németországban a fiatal munkásbrigádok számára ezen program keretén belül tűztek ki megvalósítandó célokat, gyakran valaminek a felépítését). Mivel Schönefeld a tulajdonképpeni Berlin határán kívül feküdt, a Tegel és Tempelhof repülőterekkel ellentétben itt nemcsak a szövetséges államok légitársaságainak gépei szállhattak le korlátozások nélkül, hanem a világ bármely országából érkezők, Berlin négyhatalmi felosztásának ideje alatt is. Ebbe beleszámítottak a keletnémet légitársaságok is, mint az Interflug vagy 1963-as megszűnéséig a keletnémet Deutsche Lufthansa. A repülőteret a nyugatnémet légitársaságok, köztük a Lufthansa is használhatták volna, erre azonban ideológiai okokból nem került sor. Egyedül az északi (ma már a 113-as autópálya építése miatt nem létező) futópálya keleti vége nyúlt be Berlin egyik városrészébe, Bohnsdorfba, így a kelet felé felszálló vagy onnan közelítő gépek technikailag behatoltak Kelet-Berlin légterébe, amire a nem szövetséges országok légitársaságai elvileg nem voltak jogosultak, gyakorlatilag azonban a megszálló hatalom szemet hunyt fölötte.

Az 1960-as évektől a rendszerváltásig a „Berlin-Schönefeld központi repülőtér” néven ismert légikikötő Nyugat-Berlin lakosságát is nagyon érdekelte, mert innen számos szocialista ország repülőterei elérhetőek voltak, köztük Budapesté vagy Prágáé, később pedig több olyan, az NSZK-n kívüli nyugat-európai célpont is, amelyekre Tempelhofról vagy Tegelről nem (vagy csak jóval magasabb áron) indult járat. Mivel a keleti blokkban a kerozin beszerzése a szocialista államok közti kereskedelmi megegyezések keretén belül folyt, az üzemeltetési költségek az Interflugnál olyan alacsonyak voltak, hogy a légitársaság megengedhette magának, hogy akár 70%-kal alacsonyabb áron kínálja a repülőjegyeit, mint az ugyanoda a Tegelről vagy a Tempelhofról induló járatokat üzemeltető légitársaságok.[4] A kelet-berlini közlekedési vállalat 1963 és 1990 között ráhordó buszjáratot is üzemeltetett nyugat-berliniek számára a repülőtérre, a Charlottenburg városrészben, a Kurfürstendamm és az Adenauerplatz sarkán álló Hotel Arosától, amely megállt a nyugat-berlini Messegeländénél (a központi távolsági buszállomásnál) és Wilmersdorfban, a Güntzel- és az Uhlandstraße sarkán, a keletnémet Helios utazási irodánál.[5]

1959. október 3-án szállt le a repülőtéren az első sugárhajtású repülőgép, a SAS Scandinavian Airlines egyik Caravelle típusú gépe.[6] A repülőtér 1961-ben az 1-es besorolást kapta az ICAO-tól.

1960-ban az NDK vezetése a schönefeldi repülőtér bővítéséről döntött. Erre egyrészt az elkövetkezendő évtizedekben várható forgalomnövekedés miatt volt szükség (úgy számították, 1980-ig a repülőtér eléri az évi 3,5 millió utast, egész Berlin pedig a 14 milliót), másrészt pedig azért, hogy legyen egy repülőtér, amely megfelel a modern, sugárhajtású gépekkel bonyolított forgalomnak és a hatékony utaskiszolgálás követelményeinek. A tervek előrevetítették a rövid- és hosszútávú járatok szétválasztását. A pályaudvartól északra két utasmólóval rendelkező terminálépületet és két rövid futópályát terveztek, délre egy terminálépületet szintén két utasmólóval és egy vagy két további futópályával. A meglévő futópályát több mint 4 km hosszúra tervezték bővíteni. Mindezek mellett a repülőteret szoros összeköttetésbe kívánták hozni a berlini S-Bahn-, U-Bahn- és vasúthálózattal.[7]

A repülőtér átépítési terveinek összehasonlítésa

Az egymilliós utasforgalmat 1969-ben lépte át a repülőtér, a hárommilliót azonban csak 1990-ben érte el.[8] Nem sokkal az újraegyesítés előtt az Interflug négy kontinensen 53 repülőtérre indított járatokat Schönefeldről.

1976-ban adták át a ma a repülőtér északi részén található A terminált, NPA (Neue Passagier-Abfertigung, új utasterminál) néven. 1985-ben az épületet bővítették a mai B és C terminálokkal, melyek az A-tól balra és jobbra találhatóak. Ebben az időben a B terminált (melyet ma az easyJet használ) kizárólag a Nyugat-Berlin felől érkező és oda induló utasok számára tartották fenn, ami azt jelentette, hogy teljesen el volt zárva a többi termináltól és a nagy előtér többi részétől is, és csak egy korláttal elzárt ellenőrzőponton keresztül lehetett megközelíteni. A fentebb már említett nyugat-berlini transzferbuszokat innentől már nem a közeli határátkelőhelyen (Waltersdorfer Chaussee) ellenőrizték, ehelyett a keletnémet határőrség egyetlen tagja szállt fel az érkező buszra, és ő vezette a buszt a terminálig vezető rövid úton (hogy más keletnémet állampolgár ne tudjon észrevétlenül felszökni itt a buszra és bejutni a repülőtér nyugatiaknak fenntartott részébe). A check-in, a poggyászfeladás és az útlevélellenőrzés szintén teljesen elkülönítve zajlott a nyugat-berliniek esetében, csak a kapuk előtti nagy váróteremben keveredhettek a keletnémet utasokkal. Érkezésnél ugyanez a procedúra zajlott le visszafelé: a Nyugat-Berlinbe tartó utasoknak 1985 utá nem az általában használt érkezési csarnokba kellett menniük, hanem azonnal a B terminál érkezési területére irányították őket, ellenőrzés után. Itt szálltak be a transzferbuszba, amelyet a keletnémet határőrség egyik tagja kísért a határátkelőhöz. A határőr itt elhagyta a buszt, és minden további ellenőrzés nélkül továbbengedte Nyugat-Berlin felé. Ez az újfajta utaskezelés (a határátkelésnél történő útlevélellenőrzés kihagyása) 1985 után jóval egyszerűbbé és kevésbé időigényessé tette a nyugat-berliniek számára a schönefeldi repülőtér használatát.

Az A terminál második szintjén ma egy látogatók számára kialakított terasz és egy étterem található. A terasz eredetileg az épület teljes hosszán végighúzódott, az 1990-es évek óta azonban kisebb területet foglal el az A terminál fölött.

A repülőtér déli részén voltak az Interflug hangárjai és karbantartó épületei, melyeket felújításuk után a Lufthansa vett használatba. A repülőtérnek ezt a részét katonai célokra is használták.

A keletnémet Néphadsereg 44-es repülőosztaga az 1980-as évek elején átköltöztette a kormány Tu-134 gépeit Marxwaldéből (a mai Neuhardenbergből) Schönefeldre, mert a kormány egyre több tagja repült Berlinből külföldre. A repülőosztag három Il-62 gépet állomásoztatott a repülőtéren.

Az újraegyesítés után[szerkesztés]

Az A terminál belseje
A D terminál kívülről
Egy Concorde 1999. március 20-án Schönefelden
Egy Airbus A320 felszállása, háttérben a régi toronnyal és a berlini tévétoronnyal

Németország újraegyesítése után a repülőtér az 1990-es évekbeli további bővítések ellenére is jelentős csökkenést tapasztalt utasszám terén. Ezt részben az Interflug 1991-es megszűnése okozta, részben pedig a többi légitársaság átköltözése a modernebb és központibb fekvésű Berlin-Tegel repülőtérrel. Schönefeld ebben az időszakban visszafelé fejlődött, főleg charterjáratok használták. Ennek ellenére 1992-ben használatba vehette a felújított déli futópályát. A terminálhoz közel álló repülőgépek egészen a rendszerváltás utánig gyalog is megközelíthetőek voltak az utasok számára, az A terminál három utashídját először 1993-ban használták. 1991 és 1993 között a repülőteret a légierő 65-ös repülőszázada használta Il-62M gépeivel.

Az üzemeltető cég 1995-ben bővítette a terminált. 1996 elején a német állam, valamint Berlin és Brandenburg szövetségi államok úgy döntöttek, a repülőteret kibővítik egy nagyobb repülőtérré, amely a Berlin-Brandenburg nevet kapta. Ebben az időben kevés, menetrend szerinti járatokat üzemeltető légitársaság használta a repteret; közéjük tartozott az Aeroflot, amelynek Moszkvába volt innen járata, valamint a Rossija, amelynek Szentpétervárra. A diszkont légitársaságok fellendüléséig (amelyek 2007-ben a repülőtér teljes forgalmának körülbelül 80%-át adták[9]) a repülőteret használó gépek nagy része chartergép volt. A charterjáratok uralta időszak 2003-ig tartott, innentől kezdve Schönefeld a diszkont légitársaságok egyik fő úti célja lett. A Ryanair, valamint a KLM leányvállalata, a Buzz átvette a Schönefeld-London útvonalat, a V Bird légitársaság Weezébe indított járatot, a Germanwings 2003 ősze óta már nem a Tegelről, hanem a Schönefeldről indít járatokat különféle külföldi repülőterekre. Fontos mérföldkő volt a repülőtér történetében az EasyJet érkezése 2004. április 28-án; 2005-ben Berlin-Schönefeld a légitársaság második legnagyobb európai bázisa lett London–Luton után. 2005. március 11-én a Germanwings is bejelentette, hogy két gépet Schönefelden fog állomásoztatni. Az EasyJettel való békés együttműködés érdekében a Germanwings főleg olyan repülőterekre indított járatokat Schönefeldről, ahová az EasyJet nem. A 2012-13-as téli menetrend bevezetésével a Germanwings átköltözött a Tegel repülőtérre.

2005. december 19-én megnyílt a D terminál, amely mindenekelőtt a diszkont légitársaságok kiszolgálásra épült, és 2012-ig főleg a Germanwings járatai használták. Eredetileg az EasyJetet tervezték ideköltöztetni a B terminálról. A diszkont légitársaságoknak köszönhetően Schönefeld utasszáma 2005-ben 50%-kal nőtt, 5,08 millióra. Ez nagyobb növekedés, mint amit a többi berlini repülőtér produkált. 2006-ban a repülőtérnek 5713 alkalmazottja volt.[10] 2006 óta a Schönefeld vasúti pályaudvar már nem távolsági pályaudvar.[11] 2007. november 30-ától a repülőtér északi futópályáját nem használták, majd később megszüntették, hogy lehetővé tegyék a 113-as autóút bővítését. A légiforgalom azóta csak a déli futópályát használja, amely az új Brandenburg repülőtér felépítésével annak északi futópályája lesz. Az egykori északi futópálya egy megmaradt része jelenleg a hosszabb ideig itt tárolt, nagyobb méretű magánrepülőgépek parkolójául szolgál, mert az eddig erre a célra használt terület az építkezés miatt már nem alkalmas rá.

Beépítése a Berlin-Brandenburg repülőtérbe[szerkesztés]

A Schönefeld repülőtér az építkezés elején

Az 1960-as években tervezett, de csak részben megvalósult átfogó bővítési tervek után az 1990-es évek első felében megkezdődtek a komplex területrendezési munkálatok egy új, nagy repülőtér létrehozása érdekében, mert az újraegyesítés után megnövekedett utasszám szükségessé tette. 1996-ban a repülőtér vezetése, Berlin és Brandenburg államok, valamint a szövetségi kormány úgy tervezte, hogy 2012-re Schönefeldet bővítsék és képessé tegyék arra, hogy egyedüli repülőtérként szolgálja ki Berlint, ezzel a fővárosi régió legfontosabb, az országban pedig a frankfurti és a müncheni mellett az egyik legfontosabb utas- és teherforgalmi repülőterévé váljon. A terv része volt, hogy Tegel repülőteret az új repülőtér használatba vétele után legkésőbb hat hónappal, a Tempelhof repülőteret pedig 2008 októberének végén bezárják. Az építkezés 2006-ban megkezdődött. A fejlesztés részeként az északi futópályát 2007. december 1-jével lezárták.[12] Az új autóút az egykori futópálya egy részét keresztezi. A déli futópályát, amely a tervek szerint az új, nagy repülőtér déli futópályája lesz, 3600 méteresre hosszabbították és 2012. április 23-án átadták a forgalomnak. Május 3-a óta a korábbi 07R/25L helyett a 07L/25R jelet használja. A felújítás 2015. május 2-ára lezajlott. Az északi futópálya felszámolása 2015. május 6-án kezdődött meg,[13] és október 24-én ért véget.[14]

Kialakítása[szerkesztés]

A forgalmi előtér

A Berlin-Schönefeld repülőtér négy terminállal rendelkezik, melyeket A, B, C és D betűkkel jelölnek. A legtöbb repülőgép az A terminálról indul és ide érkezik. Az EasyJet az egyetlen légitársaság, amely a B terminált használja. A D terminált a Condor, a Sunexpress, az Air Berlin, a WOW air és a Norwegian Air Shuttle használja. A C terminálon 2008-ig különleges biztonsági berendezések is voltak, ezért hosszú ideig innen indultak azok a járatok, amelyeknél kiemelkedő szintű biztonsági intézkedésekre volt szükség, például az izraeli járatok. Később rendezvényhelyszínként használták, konferenciákhoz és privát rendezvényekhez volt bérelhető. Innen indultak a sétarepülések egy történelmi „mazsolabombázó” géppel is, amely azonban 2010. június 19-én egy kényszerleszállás során károsodott, és azóta nem alkalmas repülésre.[15] 2015 novembere óta a C terminálon a kapacitás növelése érdekében további biztonsági ellenőrzőpontokat létesítettek olyan utasok számára, akiknek nincs feladandó poggyászuk, és már az interneten becsekkoltak a járatra.[16] A négy terminál egybeépült egymással. Egyedül az A terminál rendelkezik utashidakkal, melyekből három található a forgalmi előtérben. Összesen 36 állóhely van a repülőgépeknek.[17] A repülőtér területének déli részén található a kisgépes terminál, ahonnan magánrepülőgépek, légitaxik, charterjáratok és helikopterek indulnak.[18] A teherszállító gépek terminálja 3850 m²-en helyezkedik el, kapacitása évente 30 000 tonna; az épületben többek között karantén is található állatok számára. A repülőtéren ezenkívül három hangár is található a nagygépek, továbbá három a kisgépek számára.[17]

Az Aeroflot Airbus A320-200 gépe az A terminálon

A repülőtér 2007 végéig két futópályával rendelkezett, melyek közül az északi 2710 méter, a déli 3000 méter hosszú volt. Mindkét futópálya 45 méter széles. A Berlin-Brandenburg repülőtér építése során az északi futópályát részben lebontották, hogy legyen hely a a 113-as autóút hosszabbításának, amely 2008 tavaszán készült el.[19] Még ezt megelőzően a déli futópályát meghosszabbították 3600 méteresre, hogy az épülő új repülőtér északi futópályájaként szolgálhasson.[20]

A repülőtér rendelkezik saját repülőtéri tűzoltósággal,[21] valamint CAT III műszeres leszállító rendszerrel, ami minden időjárási körülménynél lehetővé teszi a leszállást.

1992 óta a repülőtér területén rendezik meg kétévente a Berlini Nemzetközi Légiközlekedési és Űrhajózási Kiállítást. A repülőtér szomszédságában található a Lufthansa szimulátorközpontja.

2007 óta a repülőtéren található a Német Vöröskereszt egyik logisztikai központja, amely a hatasztrófavédelmet szolgálja bel- és külföldön; 4000 m²-es területen helyezkednek el a mentéshez használt eszközök. A repülőtérről vészhelyzet esetén 72 óra alatt érnek el a mentőegységek a világ bármely tájára. Emellett különleges járművek is találhatóak itt, melyeket egy Németországon belüli katasztrófa esetén használhatnak a kommunikáció és a mentésirányítás elősegítésére.

A forgalom alakulása[szerkesztés]

A Berlin-Schönefeld repülőtér utasforgalma erőteljesen növekszik. Míg 2003-ban 1,7 millió utas használta a repülőteret, 2005-ben már több mint ötmillió, 2006-ban pedig a forgalom már túllépte a hatmillió főt is.[22] 2016-ban 11,6 millió utas használta a repülőteret, ami az előző évhez képest több mint 35%-os növekedést jelent.[23]

Az utasforgalom alakulása 1991 óta

Berlin-Schönefeld repülőtér – Forgalmi statisztika[24]
Év Utasforgalom Rakomány (tonna) Légiposta (tonna) Gépmozgás
1991 1 069 886 06349 0553 29 472
1992 1 446 933 04686 1153 28 723
1993 1 572 361 03284 3825 31 334
1994 1 804 490 05823 3895 36 185
1995 1 861 674 10 573 3260 31 827
1996 1 766 452 13 716 1479 31 649
1997 1 870 213 14 473 1128 29 563
1998 1 876 209 12 111 0811 30 711
1999 1 861 385 09372 0565 29 304
2000 2 133 919 09604 0505 33 947
2001 1 851 377 09785 0193 27 635
2002 1 615 171 11 099 0202 25 755
2003 1 684 384 12 418 0242 25 549
2004 3 325 348 12 546 3229 39 420
2005 5 026 115 08833 4294 52 852
2006 6 026 228 03720 4373 58 647
2007 6 313 343 03870 4386 58 198
2008 6 638 162 04399 4415 68 771
2009 6 797 158 04246 2979 75 538
2010 7 297 911 04907 4751 76 595
2011 7 113 989 04649 4081 73 577
2012 7 097 274 05206 1125 71 758
2013 6 727 306 07370 6654 65 268
2014 7 292 517 07827 7229 70 325
2015 8 526 268 8128 6155 76 153
2016 11 652 922 9056 96 562

Utasforgalom úti célok szerint[szerkesztés]

Legnépszerűbb úti célok a Schönefeld repülőtérről[25]
Helyezés Cél Utasok száma
2016
Változás Utasok száma
2015
Indulások
2016
Változás Indulások
2015
1  DEU Köln–Bonn 302 547 202,42 % 100 043 2467 125,3 % 1095
2  GBR London–Gatwick 298 285 8,66 % 274 519 2114 9,31 % 1934
3  ESP Barcelona 250 265 72,84 % 144 793 1580 61,22 % 980
4  GBR London–Stansted 225 084 37,87 % 163 253 1451 34,98 % 1075
5  CHE Basel-Mulhouse 215 707 -1,72 % 219 492 1470 -0,2 % 1473
6  BEL Brüsszel 213 594 103,06 % 105 186 1695 104,96 % 827
7  RUS Moszkva-Seremetyjevo 188 939 22,91 % 153 716 1817 17,38 % 1548
8  NLD Amszterdam 154 253 21,57 % 126 881 1.042 15,39 % 903
9  FRA Párizs–Orly 151 427 1,42 % 149 313 911 -0,55 % 916
10  ESP Palma de Mallorca 150 142 88,65 % 79 589 981 87,57 % 523
11  NOR Oslo-Gardermoen 142 192 8,77 % 130 726 974 9,44 % 890
12  ISR Tel-Aviv Ben Gurion 137 555 4,15 % 132 074 874 2,94 % 849
13  ITA Róma-Ciampino 117 486 491,69 % 19 856 732 426,62 % 139
14  ITA Bergamo 115 400 60,18 % 72 045 728 61,42 % 451
15  DNK Koppenhága 113 575 11,75 % 101 633 837 13,72 % 736
16  ESP Madrid 106 868 -10,99 % 120 067 634 -17,56 % 769
17  GRC Athén 105 544 100,91 % 52 533 709 95,32 % 363
18  PRT Lisszabon 99 363 6,78 % 93 053 798 2,57 % 778
19  TUR Antalya 99 075 -21,36 % 125 993 530 -25,56 % 712
20  IRL Dublin 98 042 -25,33 % 131 305 585 -32,53 % 867
21  CHE Genf 97 515 5,56 % 92 381 719 2,28 % 703
22  GBR Manchester 90 512 89,18 % 47 844 590 85,53 % 318
23  GBR London–Luton 89 397 -3,3 % 92 444 751 -5,06 % 791
24  ITA Milánó-Malpensa 85 370 -3,98 % 88 909 645 2,54 % 629
25  ITA Velence 83 473 17,6 % 70 980 626 25,2 % 500
A statisztikában csak indulások szerepelnek, érkezések nem.
Legnépszerűbb úti célok Schönefeldről országonként[25]
Helyezés Úti cél Utasok száma
2016
Változás Utasok száma
2015
Indulások
2016
Változás Indulások száma
2015
1  Egyesült Királyság 935 737 20,31 % 777 743 6647 17,63 % 5651
2  Spanyolország 800 447 59,35 % 502 329 5025 51,22 % 3323
3  Olaszország 679 791 47,92 % 459 552 4630 41,07 % 3282
4  Németország 399 604 212,36 % 127 930 4964 62,22 % 3060
5  Svájc 319 512 2,29 % 312 364 2381 3,03 % 2311
6  Franciaország 288 572 27,67 % 226 034 2453 29,11 % 1900
7  Oroszország 233 222 24,35 % 187 551 2310 13,35 % 2038
8  Belgium 221 988 110,88 % 105 267 2039 86,04 % 1.096
9  Görögország 217 545 40,63 % 154 690 1464 41,59 % 1034
10  Norvégia 195 790 5,98 % 184 750 1349 6,64 % 1265
11  Hollandia 183 847 44,81 % 126 961 1378 48,17 % 930
12  Törökország 175 461 -12,54 % 200 625 1119 -12,03 % 1272
13  Portugália 145 737 10,52 % 131 866 1081 6,82 % 1012
14  Izrael 137 557 4,1 % 132 137 875 2,82 % 851
15  Írország 115 030 -22,21 % 147 871 697 -28,88 % 980
A statisztikában csak indulások szerepelnek, érkezések nem.

Kritikák[szerkesztés]

Az eDreams légi utazással foglalkozó portál közvéleménykutatásán részt vevők Schönefeldet a világ legrosszabb nemzetközi repülőterévé választották.[26] A válaszolók a vásárlási lehetőségeket, az étkezési lehetőségeket és a várókat értékelték. Kritika érte az épület elavult állapotát, valamint azt is, hogy túl messze vannak a parkolók.[27] A repülőtér zajára rendszeresen panaszkodnak a közelben lakók.[28]

Balesetek[szerkesztés]

  • Az Interflug Iljusin Il–62 repülőgépe (lajstromjel: DM-SEA) 1972. augusztus 14-én Königs Wusterhausennél lezuhant a schönefeldi repülőtér megközelítése közben, 31 perccel azután, hogy a repülőgép útnak indult Schönefeldről, de megkísérelt visszafordulni, mert problémák léptek fel az irányításával. A fedélzeten tartózkodó 156 ember közül senki nem élte túl a katasztrófát.
  • 1986. december 12-én az Aeroflot Minszkből érkező Tupoljev Tu–134 gépe zuhant le a repülőtér megközelítése közben Berlin egyik városrésze, Bohnsdorf közelében (lásd Aeroflot 892-es járat). A fedélzeten 82 ember tartózkodott, akik közül 72-en életüket veszítették, tíz utas megsérült.[29]
  • Az Interflug 102-es, Berlin–Moszkva járatát teljesítő Il–62 repülőgép (DDR-SEW) 1989. június 17-én egy szerencsétlen indulás során akadályokba ütközött a futópályán és darabokra tört; a fedélzeten tartózkodó 113 ember közül 21-en haltak meg.[30][31]

További hivatkozások[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  1. ^ a b c Passagierrekord 2016: 32,9 Millionen Fluggäste an den Berliner Flughäfen
  2. Location Information for EDDB
  3. Arbeitsgemeinschaft Deutscher Verkehrsflughäfen: Passagierzahlen 2012. In: Tagesspiegel Online, abgerufen am 13. Januar 2013
  4. [1]
  5. Westberlin – Flughafen Berlin-Schönefeld
  6. Neues Deutschland vom 4. Oktober 1959
  7. Moderne Flughäfen für den zivilen Luftverkehr 
  8. interflieger.de: Gründung der Deutschen Lufthansa und späteren Interflug GmbH (Die ersten Jahre) (abgerufen im Juni 2008)
  9. Berliner Flughäfen: Zukunftsstandort Schönefeld at www.berlin-airport.de Error: unknown archive URL (archived [Date missing])
  10. Jobmaschine Berliner Flughäfen, 2003. február 26.
  11. Schönefeld: Kein ICE-Halt am neuen Großflughafen. at morgenpost.berlin1.de Error: unknown archive URL (archived [Date missing]) In: Berliner Morgenpost, 27. August 2005
  12. Nordbahn des Flughafens Schönefeld ist geschlossen. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  13. Mühlenfeld glaubt an BER-Eröffnung 2017 – Zum Start braucht der BER eine provisorische Erweiterung. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
  14. Schönefeld war in der Nacht zu Sonntag außer Betrieb. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  15. Berliner Morgenpost: Sieben Verletzte bei Bruchlandung in Schönefeld, 19. Juni 2010.
  16. Flughafen Schönefeld: Zusätzliche Kontrollspuren im Terminal C. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  17. ^ a b Berliner Flughäfen: Flughafenanlagen (Stand: 12. August 2008)
  18. Berliner Flughäfen: General Aviation Terminal – GAT Schönefeld (Stand: 12. August 2008)
  19. Der Tagesspiegel: Nordbahn von Schönefeld wird abgerissen (14. Dezember 2007)
  20. Bestehende Schönefelder Südbahn wird zur BBI-Runway ausgebaut. Berlin-Airport.de. (Hozzáférés: 2015. május 9.)
  21. Berliner Flughäfen: Flughafenfeuerwehr (Stand: 13. August 2008)
  22. Arbeitsgemeinschaft Deutscher Verkehrsflughäfen: ADV-Monatsstatistik, Dezember 2006 (pdf; 152 kB)
  23. ck zu Pressemitteilungen Passagierrekord 2016: 32,9 Millionen Fluggäste an den Berliner Flughäfen, 2017. január 12.
  24. Berliner Flughäfen Verkehrsstatistik
  25. ^ a b Publikation - Transport & Verkehr - Luftverkehr auf Hauptverkehrsflughäfen - Statistisches Bundesamt (Destatis)
  26. Flughafen Schönefeld schlechtester Airport der Welt. In: Berliner Morgenpost, 8. März 2017, abgerufen am 8. März 2017.
  27. Sarah Boroufka: Schönefeld, der Flughafen der sehr langen Wege. In: B.Z., 7. Februar 2015, abgerufen am 8. März 2017.
  28. Fluglärm-Gegner klagen wieder öfter. Im: RBB, 27. November 2016, abgerufen am 8. März 2017.
  29. Jens Blankennagel: Flugzeugunglück Gedenken an den Absturz vor 25 Jahren, 2011. december 11.
  30. [sav]: Schuldiger am Unglück in Schönefeld 1989 gesucht. Interflug-Prozeß im Mai, 1997. április 16.
  31. Thomas Loy: Nie aufgearbeitet Juni 1989: Flugzeugkatastrophe in Schönefeld, 2009. június 16.

Fordítás[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bernd Kuhlmann: Schönefeld bei Berlin. 1 Amt, 1 Flughafen und 11 Bahnhöfe. Ges. für Verkehrspolitik und Eisenbahnwesen, Berlin 1996, ISBN 3892180385. Das Buch beschreibt die Geschichte Schönefelds, die – im Schatten der Luftfahrt – stets von strategischen, politischen, propagandistischen sowie von wirtschaftlichen Aspekten geprägt war.
  • Hans von Przychowski: Fehlstart oder Bruchlandung? Berlin-Brandenburger Flughafen-Politik. Verlorene Jahre – verlorene Millionen. Das Ringen um den BBI, 1990–2000, eine Zeittafel mit Kommentaren. NoRa, Berlin 2001, ISBN 3935445261.
  • Andreas Wendt, Frank Mangelsdorf (Hrsg.): Flughafen Schönefeld – Einst und jetzt. Culturcon/Märkische Oderzeitung, 2012, ISBN 9783941092891.

Külső hivatkozások[szerkesztés]