Frances Hodgson Burnett
| Frances Hodgson Burnett | |
 | |
| Született | 1849. november 24.[1][2][3][4][5] Manchester[6][7][8] |
| Elhunyt | 1924. október 29. (74 évesen)[9][1][2][3][4] Plandome Manor |
| Álneve | Stephen Townesend |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Roslyn Cemetery[10] |
.png){kind=small} | |
| Frances Hodgson Burnett aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frances Hodgson Burnett témájú médiaállományokat. | |
Frances Hodgson Burnett (Manchester, 1849. november 24. — Plandome, N. Y., 1924. október 29.) angol származású amerikai (USA) írónő. Gyermekkönyvei a 19. század végén nagyon népszerűek voltak.
Életpályája
[szerkesztés]Családi neve Hodgson. Tizenhat éves korától, 1865 óta Amerikában élt, mivel családja Tennessee államba költözött. Mint regényíró, első sikerét That Lass o'Lowrie's című regényével (1877) érte el, amely a lancashire-i bányászok életéből vette tárgyát. Legismertebb műve, a Little Lord Fauntleroy című ifjúsági regénye (1886) a maga nemében klasszikusnak számít. A szentimentális történet egy amerikai mintakisfiúról szól, aki angol lordi rangot és óriási vagyont örököl hétéves korában.[11] A művet számos nyelvre lefordították. Magyarországon először 1889-ben jelent meg, Kárpáti J. fordításában, A kis lord címmel. A regényből színdarabot is csináltak, amelyet Magyarországon is bemutattak.[12]
Burnett több mint 40 regényt írt, melyek közül kiemelkedik The Secret Garden (A titkos kert) című műve is (1909, magyarul először 1925-ben).[13]
Burnett fő művei világszerte, így Magyarországon is, számos kiadásban jelentek meg.
Magyarul
[szerkesztés]- A kis lord. Elbeszélés; Révai, Bp., 1890
- A csinos Polly Pemberton. Egy szív története. Regény; ford. Szigethyné Szalay Erzsi; Országgyűlési Értesítő Ny., Bp., 1897 (A "Magyar Újság" regénycsarnoka)
- A kis lord; ford. Kárpáti János; Singer-Wolfner, Bp., 1899 (Egyetemes regénytár IV.)
- A kis lord. Elbeszélés az ifjúság számára; ford. Névy Béla; Athenaeum, Bp., 1906
- Zempléni P. Gyuláné: Idegenben. Regény fiatal leányok számára / Frances H. Burnett: Edithke; Athenaeum, Bp., 1914
- A titkos kert; ford. Adorján Sándor; Athenaeum, Bp., 1925
- A kis lord, 1-2.; átdolg. Zigány Árpád.; Pallas Ny., Bp., 1927 (Tündérvásár könyvtára)
- A padlásszoba kis hercegnője. Elbeszélés; ford. Pogány Kázmér; Szent István-Társulat, Bp., 1928
- A titkos kert. Regény, 1-2.; ford. Kopácsy Margit; Móra, Bp., 1959
- A titkos kert; átdolg. John Escott, ford. Görög Lívia; Ciceró, Bp., 1995 (Klasszikus regények – fiataloknak)
- A kis lord; ford. Cserna György; Alexandra, Pécs, 1996
- A padlásszoba kis hercegnője; ford. Görög Lívia; Ciceró, Bp., 1996 (Klasszikusok fiataloknak)
- A titkos kert; ford. Hegyes-Horváth Csilla; Heted7 Világ Könyvmagazin, Bp., 2002 (A gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemei)
- A kis lord; ford. Kopácsy Margit; Ciceró, Bp., 2010 (Klasszikusok fiataloknak)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бёрнетт Фрэнсис Элиза, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b http://web.archive.org/web/20170324035240/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/frances-hodgson-burnett
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бёрнетт Фрэнсис Элиза, 2015. szeptember 27.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
- ↑ Világirodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 1200. old.
- ↑ Gutenberg Nagy Lexikon, 7. kötet. Bubics - Combe-Capelle-i ősember (Budapest, 1932) 147. old.
- ↑ Cambridge Enciklopédia, Budapest, 1992. 208. old.