Jacobi Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jacobi Viktor
Jacobi Viktor
Jacobi Viktor
Született 1883. október 22.
Budapest
Elhunyt 1921. december 10. (38 évesen)
New York
Művészneve Jakabfi Viktor,
Victor Jacobi
Állampolgársága
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása zeneszerző

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacobi Viktor témájú médiaállományokat.

Jacobi Viktor (Budapest, 1883. október 22.New York, 1921. december 10.) magyar zeneszerző.

Élete[szerkesztés]

Gertie Millar és Raymond Lauzerte a Leányvásárban (1913)

Budapesten született zsidó családban. Édesapja dr. Jacobi Sámuel (1844-1913) ügyvéd, a Pesti Sakk-kör alapítója, tiszteletbeli elnöke és Brachfeld Vilma (1852-1896) voltak.[1][2] Már gimnazistaként sikereket ért el szerzeményeivel. A Zeneakadémián Koessler János tanítványa volt, egy évfolyamon tanult Kálmán Imrével, Szirmai Alberttel, Weiner Leóval. Még a diákévek alatt komponálta az 1904. december 17-én bemutatott első színpadi művét, A rátartós királykisasszonyt. A századforduló magyarosítási hullámának hatása alatt Jakabfi néven jegyezte ezt a darabot. A nagy siker következményeként két tanév után otthagyta az akadémiát, és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operettkomponálásba. Szinte évente újabb sikeres művel jelentkezett, rendszerint Martos Ferenc szövegére. Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében a nyugati stílus, de nem az aktuális osztrák–magyar operett irányába orientálódott: az angolszász világ felé tekintett, dzsesszes elemeket kezdett használni. Ezek meg is hozták a várt eredményt. Legnagyobb sikerei következtek: a Leányvásár és a Szibill. Az I. világháború kitörésekor épp az utóbbi londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát kiutasították a brit fővárosból. Az USA-ba telepedett át, ahol hazai színpadi sikerei átültetésén és zongoradarabok komponálásán dolgozott. A Broadway egyik beszállítója lett. Fritz Kreisler hegedűművésszel, zeneszerzővel együttműködve is írt egy darabot. 1920-ban még tett egy európai látogatást, de a következő évben amerikai otthonában meghalt, 38 éves korában öngyilkos lett.[3]

Operettjeivel életében sikereket ért el itthon, és két fő műve repertoáron maradt bel- és külföldön is. (A Leányvásárt háromszor filmesítették meg [1918, 1941, 1982].) Amerikában keletkezett műveinek fogadtatása messze elmaradt a pesti sikerektől, a Szibill mellett nagy szériát csak az Apple Blossoms ért meg, de ezt inkább Kreislerhez kötötték.

Operettjei, zenés játékai[szerkesztés]

  • A rátartós királykisasszony (1904)
  • A legvitézebb huszár (1905)
  • A tengerszem tündére (1906)
  • Tüskerózsa (1907)
  • Van, de nincs (1908)
  • Jánoska (1909)
  • Leányvásár (1911)
  • Szibill (1914)
  • Apple Blossoms ('Almavirágzás', 1919, Fritz Kreislerrel)
  • The Half Moon ('A félhold', 1920)
  • The Love Letter ('A szerelmeslevél', 1921)
  • Miami (1925, posztumusz pasticcio Vincze Zsigmond összeállításában, részben az amerikai szerzemények felhasználásával)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]