Jacobi Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jacobi Viktor
Jacobi Viktor.jpg
Született 1883. október 22.
Budapest
Elhunyt 1921. december 10. (38 évesen)
New York
Művészneve Jakabfi Viktor,
Victor Jacobi
Állampolgársága
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása zeneszerző

A Wikimédia Commons tartalmaz Jacobi Viktor témájú médiaállományokat.

Jacobi Viktor (Budapest, 1883. október 22.New York, 1921. december 10.) magyar zeneszerző.

Élete[szerkesztés]

Gertie Millar és Raymond Lauzerte a Leányvásárban (1913)

Budapesten született izraelita vallású családban. Édesapja a pancelcsehi (Szolnok-Doboka) születésű dr. Jacobi Sámuel "Samu" (1844–1913) ügyvéd, a Pesti Sakk-kör alapítója, tiszteletbeli elnöke és lovasberényi születésű Brachfeld Vilma (1850–1896) voltak, akik 1878. június 12-én Budapesten kötöttek házasságot. [1][2] Már gimnazistaként sikereket ért el szerzeményeivel. A Zeneakadémián a Brahms-követő mester Koessler János tanítványa volt, legalábbis bizonyíthatóan két tanévet (1903/4 és 1904/5) elvégzett itt. Egy évfolyamon tanult Kálmán Imrével, Szirmai Alberttel, Weiner Leóval. Jacobi a kezdet kezdetétől a könnyű múzsának hódolt. Még a diákévek alatt komponálta az 1904. december 17-én bemutatott első színpadi művét, A rátartós királykisasszonyt. A századforduló magyarosítási hullámának hatása alatt Jakabfi néven jegyezte ezt a darabot. A nagy siker következményeként két tanév után otthagyta az akadémiát, és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operettkomponálásba. Szinte évente újabb sikeres művel jelentkezett, rendszerint Martos Ferenc szövegére. Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében a nyugati stílus, de nem az aktuális osztrák–magyar operett irányába orientálódott: az angolszász világ felé tekintett, dzsesszes elemeket kezdett használni. Ezek meg is hozták a várt eredményt. Legnagyobb sikerei következtek: a Leányvásár és a Szibill. Az I. világháború kitörésekor épp az utóbbi londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát kiutasították a brit fővárosból. Az USA-ba telepedett át, ahol hazai színpadi sikerei átültetésén és zongoradarabok komponálásán dolgozott. A Broadway egyik beszállítója lett. Fritz Kreisler hegedűművésszel, zeneszerzővel együttműködve is írt egy darabot. 1920-ban még tett egy európai látogatást, de a következő évben amerikai otthonában meghalt, 38 éves korában öngyilkos lett.[3]

Operettjeivel életében sikereket ért el itthon, és két fő műve repertoáron maradt bel- és külföldön is. (A Leányvásárt háromszor filmesítették meg [1918, 1941, 1982].) Amerikában keletkezett műveinek fogadtatása messze elmaradt a pesti sikerektől, a Szibill mellett nagy szériát csak az Apple Blossoms ért meg, de ezt inkább Kreislerhez kötötték.

Operettjei, zenés játékai[szerkesztés]

  • A rátartós királykisasszony (1904)
  • A legvitézebb huszár (1905)
  • A tengerszem tündére (1906)
  • Tüskerózsa (1907)
  • Van, de nincs (1908)
  • Jánoska (1909)
  • Leányvásár (operett) (1911)
  • Sybill (1914)
  • Apple Blossoms ('Almavirágzás', 1919, Fritz Kreislerrel)
  • The Half Moon ('A félhold', 1920)
  • The Love Letter ('A szerelmeslevél', 1921)
  • Miami (1925, posztumusz pasticcio Vincze Zsigmond összeállításában, részben az amerikai szerzemények felhasználásával)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]