Bródy Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bródy Miksa
Bródy Miksa
Bródy Miksa
Élete
Született 1875. szeptember 26.
Nagyvárad
Elhunyt 1924. május 4. (48 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

Bródy Miksa (Nagyvárad, 1875. szeptember 26.Budapest, 1924. május 4.) író, újságíró, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Apja híres talmudtudós volt. Családjában sokan művelték a specifikus zsidó tudományokat, és fiatal korában önmaga is foglalkozott a talmudi diszciplínákkal. Orvosi pályára készült, de tizennyolc éves korában, amikor első versei nyomtatásban megjelentek, a sikerek nyomán újságíró lett. A Budapesti Napló szerkesztőségében kezdte a pályáját. Színházi kritikáira már korán felfigyeltek, mert körültekintő, és nagy színpadi ismeretről tett bennük tanúbizonyságot. Hamarosan a lap színházi és szépirodalmi munkatársa lett 1910-től. Népszerű költő volt, több verses- és novelláskötet szerzője. Az Est lapok munkatársává vált, később a világháború alatt svájci tudósítója lett. 1911-ben a szabadkőműves Demokratia páholy felvette tagjai közé, s hamarosan elérte a mester fokot. Operett szövegeivel vált nemzetközi szinten is elismert és népszerű librettistává. Ő írta Jacobi Viktor Leányvásár (Bemutató: 1911. november 14. Király Színház) operett szövegét. Innentől fogva Jacobi Viktor operettjeinek egyik állandó szövegírója lett. Jacobi Sybill operettjével nem túlzás világhírnévre tettek szert. A szövegét egyébként Martos Ferenccel közösen írták. (Bemutató: 1914. február 27., Király Színház). Jacobi Amerikába való távozását követően elsősorban színdarab és operett szövegkönyvek fordításaival, azokban szereplő dalok verseinek magyarításával foglalkozott. Többek között Tristan Bernard: Az ismeretlen táncos (1911), Alexandre Bisson: A névtelen asszony (1916), Somerset Maugham: Maria del Carmen (1920) drámáit, színműveit fordította magyarra. Robert Stolz operettjei közül pedig a Szerencsetánc (1921), A kis grizett (1921)[1] színpadra állításának magyarítása fűződik nevéhez. Kálmán Imre számára készítette el a "Zsuzsi kisasszony" (1915) című operett szövegkönyvét. Utolsó operett bemutatója 1922. december 23.-án volt a Vígszínházban, ahol Földes Imre társszerzővel megírták Buttkay Ákos zenéjére, az "Olívia hercegnő" című operett szövegét. Operettszövegeinek finomsága, kedvessége, ötletessége, a dalok verselésének nemes technikája a korszak egyik kimagasló egyéniségévé tette őt, a hazai zenés színjátszás világában.

Kötetei[szerkesztés]

  • Paraesthesia. Versek; Werbőczy Ny., Bp., 1900
  • Boszorkánytánc; ill. Feiks Jenő; Pallas Ny., Bp., 1901
  • Az élet vidám mozija; Schenk, Bp., 191? (Mozgó könyvtár)
  • A kulisszák mögül. Az élet megy tovább; Schenk, Bp., 1910 (Mozgó könyvtár)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél–Szomaházy István: Börzehumor. Víg apróság; A Nap Ny., Bp., 1912 (Vidám könyvtár)
  • Klotho. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
  • Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap Ny., Bp., 1913 (Vidám könyvtár)
  • Mozi vászon nélkül; A Nap Ny., Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél: Rp. 50 víg eset orvosokról és páciensekről; Nap Ny., Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél: Katonáék. A királytól a közvitézig. Víg esetek; Nap Ny., Bp., 1915 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél: Kaszárnya és harctér; Nap Ny., Bp., 1916 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Bp., 1918 (Vidám könyvtár)
  • Kabaré; Bródy Miksa, et al. legjobb vidám kabarétréfái; Révai Ny., Bp., 1918 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
  • Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet / Bródy Miksa - Kiadja: Az országos színészegyesület, Bp. 1931.

Források[szerkesztés]

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 141. o.  Online elérés
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet / Bródy Miksa - Kiadja: Az országos színészegyesület, Bp. 1931.

További információk[szerkesztés]

  • Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. [Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911.]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.ó
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.