Bródy Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bródy Miksa
Bródy Miksa
Bródy Miksa
Élete
Született 1875. szeptember 26.
Nagyvárad
Elhunyt 1924. május 4. (48 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Miksa témájú médiaállományokat.

Bródy Miksa (Nagyvárad, 1875. szeptember 26.Budapest, 1924. május 4.) író, újságíró, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

Apja híres talmudtudós volt. Családjában sokan művelték a specifikus zsidó tudományokat, és fiatal korában önmaga is foglalkozott a talmudi diszciplínákkal. Orvosi pályára készült, de tizennyolc éves korában, amikor első versei nyomtatásban megjelentek, a sikerek nyomán újságíró lett. A Budapesti Napló szerkesztőségében kezdte a pályáját. Színházi kritikáira már korán felfigyeltek, mert körültekintő, és nagy színpadi ismeretről tett bennük tanúbizonyságot. Hamarosan a lap színházi és szépirodalmi munkatársa lett 1910-től. Népszerű költő volt, több verses- és novelláskötet szerzője. Az Est lapok munkatársává vált, később a világháború alatt svájci tudósítója lett. 1911-ben a szabadkőműves Demokratia páholy felvette tagjai közé, s hamarosan elérte a mester fokot. Operett szövegeivel vált nemzetközi szinten is elismert és népszerű librettistává. Ő írta Jacobi Viktor Leányvásár (Bemutató: 1911. november 14. Király Színház) operett szövegét. Innentől fogva Jacobi Viktor operettjeinek egyik állandó szövegírója lett. Jacobi Sybill operettjével nem túlzás világhírnévre tettek szert. A szövegét egyébként Martos Ferenccel közösen írták. (Bemutató: 1914. február 27., Király Színház). Jacobi Amerikába való távozását követően elsősorban színdarab és operett szövegkönyvek fordításaival, azokban szereplő dalok verseinek magyarításával foglalkozott. Többek között Tristan Bernard: Az ismeretlen táncos (1911), Alexandre Bisson: A névtelen asszony (1916), Somerset Maugham: Maria del Carmen (1920) drámáit, színműveit fordította magyarra. Robert Stolz operettjei közül pedig a Szerencsetánc (1921), A kis grizett (1921)[1] színpadra állításának magyarítása fűződik nevéhez. Kálmán Imre számára készítette el a "Zsuzsi kisasszony" (1915) című operett szövegkönyvét. Utolsó operett bemutatója 1922. december 23.-án volt a Vígszínházban, ahol Földes Imre társszerzővel megírták Buttkay Ákos zenéjére, az "Olívia hercegnő" című operett szövegét. Operettszövegeinek finomsága, kedvessége, ötletessége, a dalok verselésének nemes technikája a korszak egyik kimagasló egyéniségévé tette őt, a hazai zenés színjátszás világában.

Kötetei[szerkesztés]

  • Paraesthesia. Versek; Werbőczy Ny., Bp., 1900
  • Boszorkánytánc; ill. Feiks Jenő; Pallas Ny., Bp., 1901
  • Az élet vidám mozija; Schenk, Bp., 191? (Mozgó könyvtár)
  • A kulisszák mögül. Az élet megy tovább; Schenk, Bp., 1910 (Mozgó könyvtár)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél–Szomaházy István: Börzehumor. Víg apróság; A Nap Ny., Bp., 1912 (Vidám könyvtár)
  • Klotho. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
  • Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap Ny., Bp., 1913 (Vidám könyvtár)
  • Mozi vászon nélkül; A Nap Ny., Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél: Rp. 50 víg eset orvosokról és páciensekről; Nap Ny., Bp., 1914 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél: Katonáék. A királytól a közvitézig. Víg esetek; Nap Ny., Bp., 1915 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
  • Bródy Miksa–Tábori Kornél: Kaszárnya és harctér; Nap Ny., Bp., 1916 (Vidám könyvtár)
  • Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Bp., 1918 (Vidám könyvtár)
  • Kabaré; Bródy Miksa, et al. legjobb vidám kabarétréfái; Révai Ny., Bp., 1918 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
  • Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet / Bródy Miksa - Kiadja: Az országos színészegyesület, Bp. 1931.

Források[szerkesztés]

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 141. o.  Online elérés
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet / Bródy Miksa - Kiadja: Az országos színészegyesület, Bp. 1931.

További információk[szerkesztés]

  • Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. [Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911.]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.ó
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.