Mezei András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezei András
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1970.)
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1970.)
Élete
Született1930. december 23.
Budapest
Elhunyt2008. május 30. (77 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaSzékely Magda (1964–2007)
GyermekeiAnna
Gábor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, vers
Első műveVaskerület (1958)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1964)
SZOT-díj (1972)

Mezei András (Budapest, 1930. december 23.Budapest, 2008. május 30.) magyar író, költő, szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Négy polgárit és négy ipari gimnáziumot végzett, majd vasesztergályos és lakatos lett. 1949–1950 között Izraelben élt. Hazatérése után technikumi érettségit tett, szaktanári főiskolát végzett, 1951–1957 között tervező technikus volt. 1957–1958 között a Magyar Távirati Iroda gyakornoka, majd a Művelődésügyi Minisztérium sajtóosztályának előadója volt. 1958–1992 között az Élet és Irodalom rovatvezetője, főmunkatársa volt. 1966-ban az ELTE-n diplomát szerzett. 1992-től a Belvárosi Könyvkiadó alapító igazgatója, 1993-ban a CET című folyóirat alapítója, majd főszerkesztője volt.

A budapesti Szent János Kórházban hunyt el 2008. május 30-án.

Munkássága[szerkesztés]

A Tűz-tánc költői csoportosulásához tartozott, közéletiség jellemezte verseit. A De profundis című négy hangra írt rapszódiában az akkori közelmúlt lírai értelmezését kísérli meg. Az Újhold és az „elvont tárgyiasság” hatott lírájára. Verseiben az ókori kultúrák iránti vonzódás számtalan jelét tapasztaljuk. Verseskötetei mellett regényeket is írt. Szerencsés Dániel c. regényéből 1983-ban nagy sikerű tévéfilm készült. Polemikus, szenvedélyes hangú közírói munkáit kötetekbe gyűjtötte, esettanulmányai a magyar valóság kényes területeire irányítják a figyelmet. Útirajzokat, rádiójátékokat is írt. Publicisztikái közül a magyar gazdaság és közélet kétségbeejtő állapotát jellemző Ilyen gazdagok vagyunk? (1981), a Magyar kocka (1984) (Rubik Ernő találmányáról) és a Ki beszél itt már Mexikóról? (1986) (labdarúgás-témájú, alcíme: válasz Végh Antalnak) című esettanulmányai ismertebbek.

Művek[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Torlódó idő (1961)
  • Mulandóság sebei (1963)
  • Messziről érkezett virág (1965)
  • Legendák születőben (1966)
  • Bábel (1966)
  • Május örökké (1968)
  • Csillagok tábora (1971)
  • Fehér a fehéren (1977)
  • Fehér malom (1978)
  • És eljön… (1981)
  • 11 (1987)
  • Ez a hazád (1988)
  • Mindenki megégetheti magát (1988)
  • Zsidó versek (1990)
  • Itt a vadnyugat (1991)
  • Adorno (1993)
  • Eredet (1996)
  • Honfoglaló (1998)
  • A vég kezdete felől (1999)
  • Két égbolt alatt (2000)
  • Lesz-e bárka?; CET Belvárosi, Bp., 2006
  • Hár-mas könyv; CET Belvárosi, Bp., 2007
  • Christmas in Auschwitz; ford. angolra Thomas Ország-Land; Smokestack Books, Middlesbrough, 2010

Regények[szerkesztés]

  • A csodatévő (1966) (kisregény)
  • Kezdetben (1970) (kisregény)
  • Szerelmes Icarus (1972)
  • Svédcsavar (1974) (ifjúsági regény)
  • Az író álnevei (1979)
  • Ló az istállóban (1980) (gyermekregény)
  • Szerencsés Dániel (1983)
  • Éva és sok-sok Ádám (1986)
  • Szerencsés Dániel. A Hunyorgó regénye, 1956; Athenaeum, Bp., 2006

Egyéb művek[szerkesztés]

  • Vaskerület (Földesi Józseffel) (1958) (publikáció)
  • Az öröm futása (1973) (cikkgyűjtemény)
  • Noé bárkája (1976) (útirajzok)
  • Megkérdeztük (1976, 1982) (interjúk)
  • Halálom után - Tus a halál ellen (1980) (hangjátékok)
  • Ilyen gazdagok vagyunk? (1981) (cikkgyűjtemény)
  • A csodatévő és más történetek (1984)
  • Magyar kocka avagy Még mindig ilyen gazdagok vagyunk? (1984)
  • Ki beszél itt már Mexikóról? (1986)
  • Kettős kötődés (2000) (esszék)
  • Holokauszt! Emlékezz! Holokauszt 1944–2004 (2004) (Sós LászlóKemény Éva–Mezei András)

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]