Ugrás a tartalomhoz

Mezei András

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezei András
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1970)
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1970)
Született1930. december 23.
Budapest[1]
Elhunyt2008. május 30. (77 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar[2]
HázastársaSzékely Magda (1964–2007)
GyermekeiAnna
Gábor
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1966)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti izraelita temető[3]

Mezei András, született Meisler Andor (Budapest, 1930. december 23. – Budapest, 2008. május 30.) magyar író, költő, szerkesztő.

Életpályája

[szerkesztés]

Meisler Dezső és Deutsch Emma (1902–1976)[4] fiaként született.[5] Gyermekkorát Nógrádmarcalban töltötte. Négy polgárit és négy ipari gimnáziumot végzett, majd vasesztergályos és lakatos lett. A második világháború idején apját Auschwitzba deportálták, ahol a tábor felszabadításának első napján felakasztotta magát.[6] Családjából édesanyjával ketten maradtak életben.[4] 1949–1950-ben Izraelben élt.[7] Hazatérése után technikumi érettségit tett, szaktanári főiskolát végzett, 1951–1957 között tervező technikus volt. 1957–1958-ban a Magyar Távirati Iroda gyakornoka, majd a Művelődésügyi Minisztérium sajtóosztályának előadója volt. 1958–1992 között az Élet és Irodalom rovatvezetője, főmunkatársa volt. 1966-ban az ELTE-n diplomát szerzett. 1992-től a Belvárosi Könyvkiadó alapító igazgatója, 1993-ban a CET című folyóirat alapítója, majd főszerkesztője volt.

A budapesti Szent János Kórházban hunyt el 2008. május 30-án.

A budapesti Farkasréti izraelita temetőben nyugszik.[8]

Munkássága

[szerkesztés]

A Tűz-tánc költői csoportosulásához tartozott, közéletiség jellemezte verseit. A De profundis című négy hangra írt rapszódiában az akkori közelmúlt lírai értelmezését kísérli meg. Az Újhold és az „elvont tárgyiasság” hatott lírájára. Verseiben az ókori kultúrák iránti vonzódás számtalan jelét tapasztaljuk. Verseskötetei mellett regényeket is írt. Szerencsés Dániel című regényéből 1983-ban nagy sikerű tévéfilm készült. Polemikus, szenvedélyes hangú közírói munkáit kötetekbe gyűjtötte, esettanulmányai a magyar valóság kényes területeire irányítják a figyelmet. Útirajzokat, rádiójátékokat is írt. Publicisztikái közül a magyar gazdaság és közélet kétségbeejtő állapotát jellemző Ilyen gazdagok vagyunk? (1981), a Magyar kocka (1984) (Rubik Ernő találmányáról) és a Ki beszél itt már Mexikóról? (1986) (labdarúgás-témájú, alcíme: válasz Végh Antalnak) című esettanulmányai ismertebbek.

Művek

[szerkesztés]

Versek

[szerkesztés]
  • Torlódó idő (1961)
  • Mulandóság sebei (1963)
  • Messziről érkezett virág (1965)
  • Legendák születőben (1966)
  • Bábel (1966)
  • Május örökké (1968)
  • Csillagok tábora (1971)
  • Fehér a fehéren (1977)
  • Fehér malom (1978)
  • És eljön… (1981)
  • 11 (1987)
  • Ez a hazád (1988)
  • Mindenki megégetheti magát (1988)
  • Zsidó versek (1990)
  • Itt a vadnyugat (1991)
  • Adorno (1993)
  • Eredet (1996)
  • Honfoglaló (1998)
  • A vég kezdete felől (1999)
  • Két égbolt alatt (2000)
  • Lesz-e bárka?; CET Belvárosi, Budapest, 2006
  • Hár-mas könyv; CET Belvárosi, Budapest, 2007
  • Christmas in Auschwitz; ford. angolra Thomas Ország-Land; Smokestack Books, Middlesbrough, 2010

Regények

[szerkesztés]
  • A csodatévő (1966) (kisregény)
  • Kezdetben (1970) (kisregény)
  • Szerelmes Icarus (1972)
  • Svédcsavar (1974) (ifjúsági regény)
  • Az író álnevei (1979)
  • Ló az istállóban (1980) (gyermekregény)
  • Szerencsés Dániel (1983)
  • Éva és sok-sok Ádám (1986)
  • Szerencsés Dániel. A Hunyorgó regénye, 1956; Athenaeum, Budapest, 2006

Egyéb művek

[szerkesztés]
  • Vaskerület (Földesi Józseffel) (1958) (publikáció)
  • Az öröm futása (1973) (cikkgyűjtemény)
  • Noé bárkája (1976) (útirajzok)
  • Megkérdeztük (1976, 1982) (interjúk)
  • Halálom után - Tus a halál ellen (1980) (hangjátékok)
  • Ilyen gazdagok vagyunk? (1981) (cikkgyűjtemény)
  • A csodatévő és más történetek (1984)
  • Magyar kocka avagy Még mindig ilyen gazdagok vagyunk? (1984)
  • Ki beszél itt már Mexikóról? (1986)
  • Kettős kötődés (2000) (esszék)
  • Holokauszt! Emlékezz! Holokauszt 1944–2004 (2004) (Sós László–Kemény Éva–Mezei András)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 26.)
  4. ↑ a b (1976. március 1.) „Halálozások”. Új Élet 31 (5). (Hozzáférés: 2025. július 17.) „Mezei Andrásnak, a költőnek édesanyja – özv. Meisler Dezsőné szül. Deutsch Emma – 74 éves korában halt meg, Nógrádmarcalból származott.” 
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 935/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. július 17.)
  6. ↑ „Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok” – Mezei Andrással beszélget Várnai Pál, 2003. február 1. (Hozzáférés: 2025. július 17.)
  7. ↑ „Mit mesélnek Budapesten a visszatérők, „akik örökre kiábrándultak Izraelből””, Uj Kelet, 1950. november 16., 3. oldal (Hozzáférés: 2025. július 17.) 
  8. ↑ „Mezei András írót szerdán búcsúztatják a Farkasréti zsidó temetőben”, Szombat, 2008. június 9. (Hozzáférés: 2025. július 17.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezei_András&oldid=28264218”