Huszár Tibor (szociológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a szociológusról, egyetemi tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Huszár Tibor (egyértelműsítő lap).
Huszár Tibor
A Mannheim Társaság és a XXI. Század Társaság összejövetelén (Eifert János felvétele)
A Mannheim Társaság és a XXI. Század Társaság összejövetelén
(Eifert János felvétele)
Született 1930. augusztus 20.[1]
Veresegyház
Elhunyt 2019. november 2. [2][3] (89 évesen)
Állampolgársága magyar
Gyermekei egy gyermek
Foglalkozása
  • szociológus
  • tanár
  • politikus
  • egyetemi oktató
Tisztsége magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1990. szeptember 10.)
Iskolái Budapesti Tudományegyetem Lenin Intézete (1949–1953)
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület szociológia
Kutatási terület erkölcsi tudat
értelmiségszociológia
történelemszociológia
Tudományos fokozat
Szakintézeti tagság Magyar Tudományos Akadémia (1987–)
Tudományos publikációk száma 151 (2015. január 21.)[4]
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 1987)
Politikai pályafutása
Párt Magyar Dolgozók Pártja (1948–1956)
Magyar Szocialista Munkáspárt (1956–1957, 1959–?)
Választókerület MSZP országos lista (1990)
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Huszár Tibor (Veresegyház, 1930. augusztus 20. – 2019. november 2.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az értelmiségszociológia neves kutatója. 1983 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézete alapító igazgatója. 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő. Az ELTE Társadalomtudományi Kar egykori tanára. Nővére Huszár Ilona (1924–2009) ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Huszár (Hirsch) Sándor bankhivatalnok és Krausz Margit (1897–1978) fiaként született.[5] A VI. kerületi Báró Wesselényi Miklós Kereskedelmi Iskola tanulója volt.[6] 1949-ben kikerült a moszkvai Lenin Intézetbe, ahol pedagógiai, pszichológiai és logikai tanulmányokat folytatott. 1953-ban szerzett diplomát. Tudományos pályafutása későn kezdődött. A Petőfi Körben folytatott tevékenysége miatt 1957 és 1960 között a budapesti József Attila Gimnázium tanáraként tudott csak elhelyezkedni, de közben levelező aspiráns volt. 1960-ban került az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia tanszékére, ahol 1969-ig adjunktusként dolgozott. Ekkor kapta meg egyetemi docensi kinevezését, ugyanebben az évben a szociológiai tanszék vezetését is átvette. 1977-től egyetemi tanár. A tanszék 1983-ban átalakult Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetté, melynek igazgatója lett. Ezt a tisztségét 1992-ig viselte. 2001-ben emeritálták.[7]

A Valóság, a The New Hungarian Quarterly és a Szociológiai Szemle szerkesztőbizottságainak tagja lett. Az ELTE Akkreditációs Bizottsága és a Magyar Szociológiai Társaság tagjává választották.

1960-ban védte meg a neveléstudományok kandidátusi, 1976-ban a szociológiai tudományok akadémiai doktori értekezését. 1975-ben az MTA Szociológiai Bizottságának elnöke lett, később az Athaeneum Bizottságban is dolgozott. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 2003-ban Széchenyi-díjban, 2011-ben Hazám-díjban részesült.[7][8]

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. Diplomájának megszerzése után a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének alosztályvezetője volt, majd 1954-ben a budapesti bizottság titkáraként kezdett el dolgozni. Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt) 1957-ben kizárták a Magyar Szocialista Munkáspártból. Tanárként tudott elhelyezkedni. 1959-ben visszavették az MSZMP-be, de komolyabb politikai szerepet nem vállalt.

Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Szocialista Párt pártonkívüli jelöltjeként annak országos listájáról bekerült az Országgyűlésbe, de négy hónappal később lemondott mandátumáról.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe az erkölcsi tudat kérdései, az értelmiségszociológia és a történelemszociológia.

Vizsgálta az erkölcsi értékek fejlődésében a folyamatosság és a megszakítottság problémakörét. A tudáselit jellemzőit több művében behatóan kutatta. 1990 után a hatalmi gépezet működésének különféle (elsősorban a rejtettség és a láthatóság) dimenzióit vizsgálta, elsősorban az autoriter (azaz tekintélyelvű) és a diktatórikus/totalitárius rendszerekben. Több Bibó Istvánnal, Erdei Ferenccel és Kádár Jánossal kapcsolatos mű szerzője, szerkesztője volt.

Családja[szerkesztés]

Nős volt, házasságából egy fiúgyermek született.

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Bátorság, hősiesség, erős akarat; Ifjúsági, Budapest, 1952
  • Fiatalkorú bűnözők. Adalékok a fiatalkori bűnözés problematikájához az 1950–1959. évek felmérései alapján; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964
  • Erkölcs és társadalom; Kossuth, Budapest, 1965
  • Modern polgári etika. Szöveggyűjtemény, 1-3.; szerk. Huszár Tibor; Tankönyvkiadó, Budapest, 1967
  • Morala şi societatea (Erkölcs és társadalom); Politică, Bucureşti, 1967
  • Történelem és önismeret. Tanulmányok; Magvető, Budapest, 1968 (Elvek és utak)
  • Huszár Tibor–Hernádi László–Pelejtei Tibor: Lenin-centenárium. 1870–1970; ajánló bibliográfia Ecsedy Andorné, Gáliczky Éva; Könyvtártudományi és Módszertani Központ–Népművelési Intézet–Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1969
  • Ifjúságszociológia; összeáll., vál., bev. Huszár Tibor, Sükösd Mihály, ford. Félix Pál, Forintos György, Józsa Péter; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1969
  • A szociológia története 1917-ig. Szöveggyűjtemény 1-4.; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Budapest, 1972
  • Contemporary Hungarian society; Corvina, Budapest, 1974
  • A szociológia története 1917–1945 között 2. Polgári és marxista irányzatok az angolszász szociológiában. Szöveggyűjtemény; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
  • A szociológia története 1917–1945 között. Szöveggyűjtemény 3.; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
  • A szociológia története 1917–1945 között. Szöveggyűjtemény 4. A szociológia a Szovjetunióban; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
  • Történelem és filozófia. Új törekvések a szovjet filozófiai kutatásokban; vál., utószó Huszár Tibor, ford. Könczöl Csaba, Köcsky Margit; Gondolat, Budapest, 1974 (Társadalomtudományi könyvtár)
  • Današnje madârsko društvo; Corvina, Budapest, 1974
  • Korunk értelmisége. Értelmiségelméletek – értelmiségvizsgálatok. Válogatás; vál., bev. Huszár Tibor; Gondolat, Budapest, 1975
  • Die gegenwärtige ungarische Gesellschaft; Corvina, Budapest, 1975
  • La Société hongroise d'aujourd'hui; franciára ford. Sipos János; Corvina, Budapest, 1975
  • Szovremennoje vengerszkoje obscsesztvo; oroszra ford. A. Bogdanova; Corvina, Budapest, 1975
  • A cselekvő ember; Szépirodalmi, Budapest, 1975
  • Fejezetek az értelmiség történetéből; Gondolat, Budapest, 1977
  • Hungarian society and marxist sociology in the nineteenseventies; szerk. Huszár Tibor, Kulcsár Kálmán, Szalai Sándor; Corvina Press, Budapest, 1978
  • Tudomány, közösség, művészet. Szovjet szociológiai tanulmányok; összeáll. Huszár Tibor, ford. Láng Rózsa; Gondolat, Budapest, 1978
  • Értelmiségiek, diplomások, szellemi munkások. Szociológiai tanulmányok; szerk. Huszár Tibor; Kossuth, Budapest, 1978
  • Történelem és szociológia; Magvető, Budapest, 1979 (Elvek és utak)
  • Adalékok a munkaerkölcs történetéhez és szociológiájához; OM Marxizmus-Leninizmus oktatási főosztály, Budapest, 1980 (Szociológiai füzetek)
  • Műveltség, közművelődés, értelmiség; KM, Budapest, 1980 (Közművelődéskutatás)
  • Értelmiségszociológiai írások Magyarországon. 1900–1945; vál., bev. Huszár Tibor, jegyz. Tóth Pál Péter; Kossuth, Budapest, 1981
  • "Nem középiskolás fokon...". Műveltség, közművelődés, értelmiség; Magvető, Budapest, 1981 (Gyorsuló idő)
  • Két vita tanulságai. Az értelmiségpolitika változásairól 1945–1953; Népművelési Intézet, Budapest, 1982
  • Az erkölcsi érték néhány axiológiai és szociológiai jellemzője; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1982 (Értékvizsgálatok)
  • Gondolatok a munkaerkölcsről; Magvető, Budapest, 1982 (Gyorsuló idő)
  • Beszélgetések; Kossuth, Budapest, 1983
  • Erkölcs és társadalom. Erkölcsiség, erkölcsösség; Kossuth, Budapest, 1983
  • Nemzetlét, nemzettudat, értelmiség. Tanulmányok; Magvető, Budapest, 1984 (Elvek és utak)
  • Új kérdések, megválaszolatlan dilemmák az értelmiségkutatásban. Akadémiai székfoglaló. 1983. február 24.; Akadémiai, Budapest, 1985 (Értekezések, emlékezések)
  • A magyar értelmiség a 80-as években; szerk. Huszár Tibor; Kossuth, Budapest, 1986
  • Az MSZMP értelmiségpolitikájának néhány időszerű kérdése; Kossuth, Budapest, 1986
  • Abriss der Geschichte der Intelligenz (Fejezetek az értelmiség történetéből); németre ford. Balázs István; Akadémiai, Budapest, 1988
  • Mit ér a szellem, ha...; Szabad Tér, Budapest, 1990
  • Bibó István. Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok; sajtó alá rend. Huszár Tibor, Kolonel; Budapest, 1989 (Magyar krónika)
  • Párhuzamok és kereszteződések. Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front; József Attila Múzeum, Makó, 1991 (A makói múzeum füzetei)
  • Szociológiatörténeti szöveggyűjtemény. Másodválogatás; szerk. Huszár Tibor, Somlai Péter; ELTE Bölcsészettudományi Kar–Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
  • Bibó István (1911–1979). Életút dokumentumokban; vál., összeáll. Huszár Tibor, szerk. Litván György, S. Varga Katalin, interjúk Huszár Tibor, Hanák Gábor; Osiris-Századvég–1956-os Intézet, Budapest, 1995 (56)
  • A hatalom rejtett dimenziói. Magyar Tudományos Tanács, 1948–1949; Akadémiai, Budapest, 1995
  • 1968. Prága, Budapest, Moszkva. Kádár János és a csehszlovákiai intervenció; Szabad Tér, Budapest, 1998
  • A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon. Sántha Kálmán ügye. Esettanulmány. Egyetemi tankönyv; Corvina, Budapest, 1998 (Egyetemi könyvtár)
  • Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése, 1956–1962; szerk. Huszár Tibor, Szabó János; Zrínyi, Budapest, 1999
  • Kádár János politikai életrajza, 1-2.; Szabad Tér–Kossuth, Budapest, 2001–2003
  • Kedves, jó Kádár elvtárs! Válogatás Kádár János levelezéséből, 1954-1989; szerk. Huszár Tibor, jegyz. Némethné Vágyi Karola; Osiris, Budapest, 2002
  • Beszélgetések Nyers Rezsővel; beszélgetőtárs Huszár Tibor; Kossuth, Budapest, 2004
  • Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról; jegyzetszótár Nácsa Klára; Corvina, Budapest, 2005
  • Kádár. A hatalom évei, 1956–1989; névmutató, jegyz. Némethné Vágyi Karola, bibliográfia Győri László; Corvina, Budapest, 2006
  • Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon, 1945–1989; Corvina, Budapest, 2007 (Corvina tudástár)
  • Bibó estéje. Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről; Corvina, Budapest, 2008
  • A pokol malmai. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai, 1946–1955. Dokumentumok, interjúk Szűcs Ernő tevékenységéről, a tettestársak és áldozatok vallomásai; Corvina, Budapest, 2009
  • Metszetek nyolc évtized magántörténelméből; Corvina, Budapest, 2010
  • Kádár. A hatalom évei, 1956–1989; névmutató, jegyz. Némethné Vágyi Karola, bibliográfia Győri László; 2. jav. kiad.; Corvina, Budapest, 2012
  • Erdei Ferenc, 1910–1971. Politikai életrajz; Corvina, Budapest, 2012
  • Anekdoták nyolc évtized magántörténelméből; Corvina, Budapest, 2013
  • A magyar szociológia története; Osiris–ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest, 2015
  • Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig. H. Soós Mária élete fényképek, emlékező sorok, iratok nyomán 1929-2011; Corvina, Budapest, 2016
  • Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral hitről, orvoslásról, humanizmusról; beszélgetőtárs Huszár Tibor; Corvina, Budapest, 2016

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ MTA köztestületi tagság
  3. ↑ Meghalt Huszár Tibor, szociológus. Index.hu, 2019. november 2. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  4. ↑ Huszár Tibor publikációinak listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2015. január 21. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1248/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
  6. ↑ Iskolai értesítők. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
  7. ↑ a b c d e f Professor Emeritusok – Huszár Tibor. ELTE Társadalomtudományi Kar, 2015. február 19. [2018. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  8. ↑ a b Hazám-díjjal ismerték el Grendel Lajos munkásságát. Új Szó, 2011. november 14. [2018. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  9. ↑ Magyar Közlöny, 1955. február 15. (16. szám)
  10. ↑ Magyar Közlöny, 1980. szeptember 14. (87. szám)

Források[szerkesztés]

  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 552. o.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. 484. o. ISBN 978-963-1787-283  
  • Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
  • Szakmai életrajz az ELTE TáTK honlapján
  • Írások Huszár Tibor 70. születésnapjára; szerk. Iványi Erika, Solymosi Zsuzsa; ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Bp., 2000
  • A cselekvő értelmiségi. Tanulmányok Huszár Tibor 80. születésnapjára; szerk. Kiss László; Argumentum–ELTE Társadalomtudományi Kara, 2010
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Huszár_Tibor_(szociológus)&oldid=26284488”