Varga Domokos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga Domokos
Élete
Született 1922. október 8.
Kunszentmiklós
Elhunyt 2002. május 12. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Vargha Tamás
Magay Mária
Házastársa Stolte Magdolna (1948-2002 között)
Gyermekei Vargha András (1949)
Vargha Péter (1951)
Varga Domokos György (1952)
Vargha Gergely (1953)
Vargha Anna (1955)
Vargha Magdolna (1956)
Vargha Júlia (1969)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, elbeszélés, szociográfia, ismeretterjesztő irodalom
Első műve Ormai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere (1951)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1973)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
Kossuth-díj (2002)

Varga Domokos (családnév: Vargha) (Kunszentmiklós, 1922. október 8.Budapest, 2002. május 12.) József Attila- (1973) és Kossuth-díjas magyar író, újságíró. Varga Tamás matematikatanár és Vargha Balázs irodalomtörténész testvére.

Élete[szerkesztés]

Varga Domokos 1922. október 8-án született Kunszentmiklóson Vargha Tamás és Magay Mária gyermekeként.

A József Nádor Műegyetem Erdőmérnöki Karán szerzett diplomát 1944-ben.

1945-1946-ban Debrecenben kataszteri mérnök, 1946-tól a debreceni Néplap munkatársa volt. 1947-től a Cserkészfiúk, a Március Tizenötödike szerkesztőjeként dolgozott. 1948-1949 között a Szabad Népnél, később, 1954-1956 között az Irodalmi Újságnál dolgozott. 1949-1952 között a Magyar Rádió munkatársa, utána 2 évig szabadfoglalkozású író. 1950-ben kizárták a pártból, mivel felesége féltestvére volt a Rajk-per egyik vádlottjának. Az 1953. júniusi politikai fordulat után Nagy Imre reformtörekvéseinek támogatója. A forradalom alatt rádióműsorokat készített. 1956. november 12-én "Forradalmi Ifjúság" aláírással szovjetellenes röplapot készített. 1956. november 14-én a Nagy-budapesti Központi Munkástanács ülésén felolvasta Bibó István kibontakozási tervezetét, melyet Tóbiás Áronnal a Magyar Írók Szövetsége titkárainak jóváhagyásával vittek magukkal az ülésre. 1957. január 20-án letartóztatták. 1957. október 9-én a Legfelsőbb Bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte. 1958-ban szabadult. 1958-1968 között erdőmérnökként dolgozott, majd az Élet és Irodalom munkatársa lett. 1970-től szabadfoglalkozású író volt. 1992-től a Lyukasóra szerkesztője volt.

2002. május 12-én hunyt el Budapesten.

Magánélete[szerkesztés]

1948-ban feleségül vette Stolte Magdolnát. Hét gyermekük született.

Művei[szerkesztés]

Képes Történelem-sorozat[szerkesztés]

Magyar történelem[szerkesztés]

  • Magyarország virágzása és romlása ((Magyarország a XIV–XV. században, 1970)
  • Vér és arany. Magyarország 1849-1918 között[1] ((az abszolutizmus és dualizmus kora, 1982)

Egyetemes történelem[szerkesztés]

  • Ős Napkelet (Mezopotámia és Egyiptom, az ókori India és Kína, 1973)
  • Európa születése[2] (A feudalizmus kialakulása, 1973)

Történelmi ismeretterjesztő könyvek[szerkesztés]

  • A mogyeriektől Mohácsig. A magyarság története 1526-ig (1992)
  • Emlékezzünk eleinkről. A magyarság rövid története (1996)
  • A világ kereke. Az ember útja az őskortól az újkorig (1985)

Bölcs Bagoly-sorozat[szerkesztés]

További művek[szerkesztés]

  • Ormai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere (1951)
  • Pruzsinszky József sztahanovista esztergályos (1951)
  • Megújhodó magyar tájak (1952)
  • Édes hazánk (1954)
  • Ipiapacs (1964)
  • Kutyafülűek (1966)
  • Herman Ottó (1967)
  • Erdőkerülőben (1970)
  • Kamaszkrónika (1971)
  • Fiúkfalva (1972)
  • Vizek könyve (1976)
  • Jó játék a víz, a levegő (1976)
  • Kölyökkóstolgató (1976)
  • Tisztelt családom, -od, -ja[4] (1979)
  • Jó játék a fény, az árnyék (1979)
  • Aranyhomok (1980)
  • Finn testvéreink (1982)
  • Bábel tornya (1983)
  • Ég és Föld (1985)
  • Budapest (1985)
  • Rejtelmes világ (Kérdések könyve 2., 1990)
  • Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós (1994)
  • Ritkaszép magyar népmesék (1998)
  • Nem születtünk szülőnek. Tapasztalatok, tanulságok, töprengések (1999)
  • Édesanyám sok szép szava[5] (2000)
  • A tölgyfa tetején (2000)
  • Íróiskola (2001)
  • Víg játék - végjáték (2002)
  • A Szampó népe; szerk. Pap Éva; Valo-Art BT, Bp., 2002

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]