Zétényi Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zétényi Zsolt
Zetenyi zsolt.JPG
Született 1941augusztus 9. (76 éves)
Veszprém
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Reitinger Valéria (1946–2003)
Foglalkozása jogász
Kitüntetései csendőr emlékérem 2015. február 13. adományozó: Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség

Zétényi Zsolt dr.(Veszprém, 1941. augusztus 9. – ) magyar jogász, a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja. A nevéhez fűződő, 1991. november 4-én elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény, a „lex Zétényi” (Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat) az önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé.[1] A Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával 1959-ben elítélt és kivégzett, majd 2006-ban felmentett Kristóf László ügyében a felülvizsgálati eljárásban az indítvány szerkesztője és a család képviselője,[2] valamint a háborús bűnökkel vádolt és nem jogerősen felmentett Képíró Sándor védőügyvédje.[3][4]

Élete[szerkesztés]

1941. augusztus 9-én született Veszprémben. Édesanyja református tanítónő, édesapja törvényszéki bíró volt. Apai családja után katolikus vallású. Rákospalotán tett érettségi vizsgát 1959-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán diplomát szerzett 1964-ben. 1967-1968 között a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője. 1968-ban letette bírói-ügyészi szakvizsgáját, 1968-1969 között az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig jogtanácsos, majd 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól 2013- ban volt megszűnéséig a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja, ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalban képviseli a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokon,[5] a kerekasztal és az állampárt megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án.[6]

1990–94-ben országgyűlési képviselő (MDF), az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke.[7] 1987–tól 1995-ig MDF-tag, 1993–94 között az Országos Elnökség tagja, 1992–től a Nemzeti Társaskör tagja, 1994–98 között elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke. 1997-től A Százak Tanácsa, 1994-től a Magyar Alkotók és Gondolkodók Szakértői Társaság és más egyesületek tagja, Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány,[8] és 2015-ben történt megszűnéséig a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2008-tól 2014- ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke. 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom alkotmánybírónak jelölte,[9] a szavazáson 46 szavazatot kapott, így nem került megválasztásra.[10]

Művei[szerkesztés]

  • Mi a teendő a múlttal. Beszédek, cikkek, interjúk 1989-1994, 1994
  • A Szentkorona-eszme mai értelme, 1997
  • Magyarország Szent Koronája, 2001
  • Magyarország Szent Koronája[11]
  • Milyen emlékmű álljon a Szabadság téren?, 2006
  • Több fényt! - Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006, 2007
  • Gyökeres alkotmányreformra van szükség[12]
  • Magyarországon gyökeres alkotmányreform kell! [13]
  • A történeti alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya (2 kiadás: 2009, 2010)
  • A történeti alkotmány időszerűsége[14]
  • A történeti alkotmány időszerűsége[15]
  • A Szent Korona vonzásában, 2012
  • A Képíró ügy, 2013
  • Zétényi Zsolt: Ártatlanul, jeltelen sírban. A Kristóf-ügy. Budapest, 2015, Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány. 589 p. (Teljes címe „Ártatlanul, jeltelen sírban. A Kristóf-ügy. A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben, koholt vád alapján elítélt és kivégzett Kristóf László csendőr őrmester ügyének tényei s tanulságai. Jog- és rendvédelemtörténeti tanulmány és forráskiadvány.)
  • Zétényi Zsolt: Történeti alkotmányunk vívmányai és a 2011.évi alaptörvény. Budapest, 2015, Kairosz Kiadó. 216 p.
  • Zétényi Zsolt:Néhány adalék az igazságtétel kérdéséhez[16]
  • Zétényi Zsolt: Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése. (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf László csendőr őrmester ügyének tényei és tanulságai.)[17]
  • Zétényi Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség és a csendőrök jogállása 1945-ben és azután. Egy elfelejtett szervezet és jelmondat: „Híven, becsülettel, vitézül![18]
  • Zétényi Zsolt: Alaptörvényre van szükség avagy az új alkotmány mítosza.[19]

Kitüntetések[szerkesztés]

  • Márton Áron Emlékplakett (1988)
  • Magyar Szellemi Védegylet: „Rendületlenül” diploma, (2002)
  • Az ’56-os felkelők Rabparlamentje: Emléklap (2002. október 23.)
  • Külhoni és Magyarországi Emlékbizottságok 1956-os Díszérme (2006.október 23.)
  • MKCSBK Vezetőségi Tanácsa: A Magyar Királyi Csendőrség Aranykoszorúval Ékesített Érdemkeresztje (2006. szeptember 29.)
  • Politikai Elítéltek Közössége Emlékplakett „Pro Patria 1945-1956 PEK”
  • Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság: Rendvédelem Történetért Érdemkereszt. (2006.szeptember 29.)
  • Az 1956-os Pesti Srác Alapítvány Kuratóriuma és a Corvin Közi Bajtársi Közösség Elnöksége: A Corvin-Közi Hősök Érdemrendje Babérkoszorúval (2006. december 8.)
  • Nemzeti Jogvédő Szolgálat: A Magyar Nemzet Lelkiismerete emléklap (2009. június 16.)
  • A Vitézi Rend: A Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2011. szeptember 17.)
  • A Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli tagja 2011.[20]
  • Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség Országos Elnöksége: 1956-os Jubileumi Érdemrend (Veszprém, 2011.október 23.)
  • Bethlen Gábor-díj (2014)[21]
  • Csendőr emlékérem 2015. február 13. adományozó: Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség
  • A 2015. év Szellemi Honvédője emlékplakett. 2015. november 13. CÖF-CÖKA kuratóriuma.[22]
  • Magyar Örökség díj (2016. szeptember 17.)[23]
  • Hűséggel a Hazához Érdemkereszt (Veszprém, 2016. december 2.) Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet
  • Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat (2017. március 15., a Történeti Alkotmány, valamint az ártatlanul meghurcoltak érdekében végzett kitartó és megalkuvásmentes munkája elismeréseként)

Források[szerkesztés]

  1. Kende Péter: Igazságtétel
  2. Felmentették a Ságvári megölése miatt kivégzett csendőrt. Index, 2006. március 6. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  3. Az eljárás megszüntetését kérte Képíró Sándor ügyvédje. hvg.hu, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  4. Miklósi Gábor: Felmentették Képíró Sándort. Index, 2011. július 18. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  5. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése, 1989. május 24.. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  6. Források Ripp Zoltán: A rendszerváltás Magyarországon című tanulmányához. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  7. Dr. Zétényi Zsolt. parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  8. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Szervezete. nja.hu, 2007. február 21. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  9. Zétényi Zsolt a Jobbik jelöltje, a párt számára elfogadhatatlan Stumpf István jelölése. Barikád, 2010. július 16. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  10. Alkotmánybíró lett Stumpf István és Bihari Mihály - közreadjuk az alkotmánybírók bizottsági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, 2010. július 24. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  11. in.: A Szent Korona–eszme időszerűsége, 2004
  12. In.:Magyar Nemzetstratégia, 2008
  13. In.:Magyar Nemzetstratégia 2. kötet, 2009
  14. In.:Történelmi tradíciók és az új Alkotmány, 2011
  15. In.: Húsz éve szabadon Közép-Európában, 2011
  16. Valóság, XLII. évf. (1999) 11. sz.
  17. Valóság, XLIX. évf. (2006) 12. sz.
  18. ”Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordisnis) XX. évf. (2011) 24. sz. 154-165. p.
  19. Valóság, LIV. évf. (2011) 4. sz.
  20. Vitézzéavatás - '11.09.17.. harcter.hu. (Hozzáférés: 2014. november 19.)
  21. M E G H Í V Ó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére. 2014. november 16.. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  22. Kövér László és a CÖF máris kitüntette az év szellemi honvédőit. Magyar Jeti Zrt. (444.hu). (Hozzáférés: 2015. november 25.)
  23. MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJKIOSZTÓ ÜNNEPSÉGEK 2016. szeptember 17. (szombat) 11.00 – 13.00 h. Magyar Örökség és Európa Egyesület. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)