Magyarországi Szocialista Munkáspárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1925-ben alakult legális forradalmi munkáspárt volt, amelyet elsősorban kommunisták és baloldali szociáldemokraták hoztak létre. A párt valójában az akkoriban illegalitásba kényszerült KMP fedőszerveként működött.

Programja[szerkesztés]

A párt ideológiája az ország demokratikus átalakításának kiteljesítését célozta, amely folyamatnak a végén a szocializmus gazdasági-társadalmi bevezetését kívánta elérni.

Szervezőmunkáját legfőképpen a parasztság és az ifjúság körében folytatta, és erőfeszítéseit a munkásegység megteremtésére irányította.

A párt elnöke Vági István volt.

Kongresszus[szerkesztés]

A párt 1925-ben tartotta meg I. kongresszusát Bécsben, amely tulajdonképpen a KMP kongresszusa volt.

Bukása[szerkesztés]

A párt helytelen stratégiát választott a proletárdiktatúra teljes megvalósítására, valamint a szervezet és tagsága ellenségesen viszonyult a MSZDP-hez. A párt tagjai az ellenséges környezetben számos konspirációs hibát követtek el, és a megnövekvő támadási felület miatt a letartóztatások száma a pártfunkcionáriusok körében megnövekedett. A sorozatos letartóztatások és az ideológiai tévutak miatt a párt elveszítette működőképességét, tevékenységét a hatalom 1928-ban betiltotta.

A párt vezetőit bebörtönözték, Fürst Sándort és Sallai Imrét 1932-ben kivégezték.

Forrás[szerkesztés]

  • Akadémiai kislexikon II. (L–Z). Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1990. helytelen ISBN kód: 9630552819

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]