Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Országai
[szerkesztés]Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országok egyes részeit:
- Fehéroroszország (hrodnai terület és breszti terület)
- Franciaország (Elzász és Lotaringia keleti részeit)
- Horvátország (földrajzilag a Szávától északra eső területek és az Isztriai-félsziget; történelmileg közép-európai országnak tekinthető)
- Olaszország (északi, alpesi területeit, Bolzano, Trieszt, Friuli-Venezia Giulia, Trentino-Alto Adige)
- Oroszország (kalinyingrádi terület)
- Románia (Erdély, Bánság, Bukovina – napjainkban a román közfelfogás szerint az ország Közép-Európához tartozik)
- Szerbia (Vajdaság, Belgrád és környékének Szávától északra eső részei)
- Ukrajna (Kárpátalja, Galícia, Bukovina)
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:
- Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
- Lettország
- Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)
A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:[1]
- Belgium
- Hollandia
- Luxemburg (leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a német nyelvterület részeként)
Gazdaság
[szerkesztés]Az országok összehasonlítása
[szerkesztés]Ország | Terület km² |
Népesség (fő) 2014. dec. |
Népsűrűség fő/km² |
Főváros | GDP (PPP) 2016, USD/fő[2] |
nettó átlagkereset euróban, 2017-ben |
fiz. forr. |
HDI (2014) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ausztria | 83 879 | 8 223 062 | 101 | Bécs | 48004 | 1934 | [3] | 0.881 |
Csehország | 78 866 | 10 513 209 | 133 | Prága | 33231 | 870 | [4] | 0.861 |
Horvátország | 56 594 | 4 284 889 | 76 | Zágráb | 22795 | 800 | [5] | 0.812 |
Lengyelország | 312 679 | 38 483 957 | 123 | Varsó | 27764 | 770 | [6] | 0.834 |
Magyarország | 93 030 | 9 877 365 | 106 | Budapest | 27481 | 654 | [7] | 0.818 |
Németország | 357 168 | 80 716 000 | 226 | Berlin | 48110 | 2270 | [8] | 0.911 |
Svájc | 41 285 | 8 183 800 | 198 | Bern | 59560 | 4421 | [9] | 0.917 |
Szlovákia | 49 035 | 5 415 949 | 110 | Pozsony | 31338 | 722 | [10] | 0.830 |
Szlovénia | 20 273 | 2 061 085 | 102 | Ljubljana | 32085 | 1051 | [11] | 0.874 |
Emberi fejlettségi index
[szerkesztés] –nagyon magas | –alacsony |
–magas | –nincs adat |
–közepes |
Az országok az emberi fejlettségi index alapján (2014)[12]
- Svájc: 0.917 (világ: .3)
- Németország: 0.911 (világ: 6)
- Liechtenstein: 0.889 (világ: 18)
- Ausztria: 0.881 (világ: 21)
- Szlovénia: 0.874 (világ: 25)
- Csehország: 0.861 (világ: 28)
- Lengyelország: 0.834 (világ: 35)
- Szlovákia: 0.830 (világ: 37)
- Magyarország: 0.818 (világ: 43)
- Horvátország: 0.812 (világ: 47)
Globalizáció
[szerkesztés]A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:[13]
- Ausztria: 89.83 (világ: 4)
- Svájc: 87.01 (világ: 5)
- Magyarország: 85.78 (világ: 9)
- Szlovákia: 83.62 (világ: 16)
- Csehország: 83.60 (világ: 17)
- Szlovákia: 83.55 (világ: 18)
- Lengyelország: 79.90 (világ: 23)
- Németország: 78.24 (világ: 27)
- Szlovénia: 76.24 (világ: 32)
- Horvátország: 75.59 (világ: 35)
Jólét
[szerkesztés]A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:[14]
- Svájc (világ: 4)
- Németország (világ: 11)
- Luxemburg (világ: 12)
- Ausztria (világ: 15)
- Szlovénia (világ: 20)
- Csehország (világ: 27)
- Lengyelország (világ: 34)
- Szlovákia (világ: 36)
- Horvátország (világ: 43)
- Magyarország (világ: 47)
Korrupció
[szerkesztés] 90–100 | 80–89 | 70–79 | 60–69 |
50–59 | 40–49 | 30–39 | 20–29 |
10–19 | 0–9 | nincs adat |
A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):[15]
- Svájc (7)
- Németország (10)
- Ausztria (16)
- Lengyelország (30)
- Szlovénia (35)
- Csehország (37)
- Horvátország (50)
- Magyarország (50)
- Szlovákia (50)
Természeti képe
[szerkesztés]Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Határai
[szerkesztés]Északról a Balti-tenger és az északi tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok, Kárpátok és a Száva–Duna vonal határolja.
Földrajzi történelme
[szerkesztés]Óidő
[szerkesztés]Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.
Középidő
[szerkesztés]Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
Újidő
[szerkesztés]Harmadidőszak
[szerkesztés]Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.
Negyedidőszak
[szerkesztés]A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
- A Rajna: az Alpokban ered, áthalad a Német-középhegységen és az Északi-tengerbe torkollik.
- Az Elba: a Germán-alföld fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
- A Visztula: a Kárpátokban ered, a Balti-tengerbe torkollik és átszeli a Lengyel-alföldet.
A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
Egyéb meghatározások
[szerkesztés]A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.
Mitteleuropa, mint politikai eszme
[szerkesztés]Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak–déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan az egységes Németország utáni vágy mellett az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.[16]
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alice Florence Adelaide Mutton: Central Europe (angol nyelven). Open Library. (Hozzáférés: 2023. október 14.)
- ↑ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=64&pr.y=15&sy=2016&ey=2022&sort=country&ds=.&br=1&c=914%2C946%2C137%2C962%2C911%2C122%2C912%2C181%2C913%2C124%2C921%2C943%2C963%2C918%2C138%2C142%2C964%2C182%2C960%2C423%2C935%2C968%2C128%2C922%2C942%2C939%2C936%2C172%2C961%2C132%2C915%2C184%2C134%2C174%2C144%2C146%2C944%2C176%2C178%2C136%2C186%2C916%2C926%2C112%2C967%2C941&s=PPPPC&grp=0&a=
- ↑ http://bruttonetto.akwien.at/
- ↑ https://www.penize.cz/kalkulacky/vypocet-ciste-mzdy#mzda
- ↑ https://www.dzs.hr/default_e.htm
- ↑ http://www.infor.pl/kalkulatory/brutto_netto.html
- ↑ http://www.ksh.hu
- ↑ http://www.parmentier.de/steuer/steuer.htm?wagetax.htm
- ↑ https://www.lohncomputer.ch/en/your-result/
- ↑ https://www.platy.sk/en/calculator/results[halott link]
- ↑ http://www.stat.si/StatWeb/en/News/Index/7013
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe
- ↑ „2016 KOF Index of Globalization” (PDF), 2015. szeptember 29. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
- ↑ The 2016 Legatum Prosperity Index. Legatum Prosperity Index 2016. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
- ↑ Corruption Perceptions Index 2015 – Infographics. Cpi.transparency.org. [2019. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában