Gazdasági Versenyhivatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gazdasági Versenyhivatal
Gazdasági Versenyhivatal logo.png
Székhely Budapest
A Gazdasági Versenyhivatal weboldala

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a piaci verseny tisztaságán őrködő államigazgatási szerv, mely az Országgyűlés felügyelete alatt működik. Célja hogy a piacok jól, a fogyasztók hasznára működjenek. Fellép, ha a vállalkozások megtévesztik a fogyasztókat, ha a kivételesen erős piaci helyzetben levő cégek visszaélnek erőfölényükkel, ha a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötnek, kartelleznek. Ezeket a visszaéléseket bárki jelezheti a hivatal felé. A GVH továbbá ellenőrzi a nagyobb vállalkozások egyesülését, illetve általában a verseny szempontjait képviseli a közigazgatásban. A versenypolitika meghatározó szereplője, versenyjogot alkalmaz. Székhelye Budapesten van, hatásköre országos.

Tevékenysége[szerkesztés]

A GVH azért dolgozik, hogy a piacok jól, vagyis versenyző módon és a fogyasztók hasznára működjenek.

Ennek biztosítására

  • versenyfelügyeleti eljárásokat folytat

Megvizsgálja, hogy konkrét esetekben történt-e versenyjogsértés: tisztességtelenül befolyásolták-e a fogyasztó döntését, megtévesztették-e a fogyasztót, hogy egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e erőfölényével és így megpróbálta-e kiszorítani versenytársait illetve kizsákmányolni vevőit, vagy hogy vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek-e, kartelleztek-e vállalkozások - például megállapodtak-e versenytárs cégek az általuk alkalmazandó üzleti feltételekről, felosztották-e a piacot, közösen határoztak-e meg árat, illetve hogy a kereskedelemben valamely vállalkozás visszaélt-e piaci erejével a beszállítóival szemben.

  • versenyt pártol

A verseny érdekében megpróbálja befolyásolni más állami szervek döntéseit, például a törvénytervezetek előkészítése során,

  • fejleszti a versenykultúrát

A versenyre és a versenypolitikával kapcsolatos információkat oszt meg a közvéleménnyel, a vállalkozásokkal, támogatja a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közéletet.

Szervezete és eljárása[szerkesztés]

A GVH élén az elnök (2010. november 1-jétől Dr. Juhász Miklós (1998-2010 között Dr. Nagy Zoltán, 1991-1998 között Vissi Ferenc) áll, akinek munkáját két elnökhelyettes: a Versenytanács elnöke (2010. november 1-jétől Dr. Tóth András, 2009-2010 között Dr. Gadó Gábor, 2002-2009 között Dr. Tóth Tihamér), illetve a szakmai irodákat irányító elnökhelyettes (2010. november 1-jétől Dr. Horváth Zoltán, 2009-2010 között Dr. Wallacher Lajos, 1997-2009 között Dr. Nagy Márta) segíti. Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, az elnökhelyettesek személyére a GVH elnöke tesz javaslatot a miniszterelnöknek, aki – egyetértése esetén – hat évre szóló kinevezésre tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.

A GVH-hoz érkezett panaszokat, bejelentéseket a szakmai irodák (például Fogyasztóvédelmi Iroda, Kartell Iroda, Hálózatos Ágazatok Irodája) vizsgálják meg, és amennyiben indokolt, versenyfelügyeleti eljárás keretében ők vizsgálják ki. Ebben más szervezeti egységek (Nemzetközi Iroda, Jogi Iroda, Versenypolitikai Iroda, Vezető Közgazdász) is segítik őket. A vizsgálat eredményét összefoglaló vizsgálati jelentés a Versenytanács elé kerül. A Versenytanács független bírói testület - melyet a GVH elnöke sem utasíthat - három illetve ötfős tanácsokban eljárva bírálja el az ügyet, az eljárás alá vont (megvizsgált) vállalkozásokat, szakértőket is bevonva. Döntésében például bírságot vethet ki, eltilthat a kérdéses magatartástól. Döntéseit a Fővárosi Bíróságon, illetve másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán lehet megfellebbezni.

A GVH keretén belül működik a Versenykultúra Központ[1] (VKK), mely kiadványokkal, pályázatok kiírásával javítja a verseny, a versenypolitika megértését. A VKK része az OECD-Magyar Versenyügyi Regionális Oktatási Központ, mely a közép-, kelet- és délkelet-európai országok versenyhivatalai számára szervez képzéseket.

Története[szerkesztés]

A GVH a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény hozta létre, annak hatályba lépésével egyidejűleg, 1991. január 1-jén kezdte meg működését. Ezzel a rendszerváltó volt szocialista országok egyik legkorábban létrejött versenyhivatala.

2004. május 1., Magyarország EU-csatlakozása óta a GVH az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságával és a többi EU-tagállam versenyhatóságával[2] együtt alkalmazza az EU közösségi versenyjogát (mellyel a magyar szabályozás harmonizált).

A GVH regionális szerepe nő, ennek jegyében nyílt meg 2005-ben az OECD-Magyar Versenyügyi Regionális Oktatási Központ.[3]

Visszaélés jelzése[szerkesztés]

Bárki jelezhet visszaélést a GVH-nak, amit aztán a hivatal kivizsgál. A jelzés történhet

  • bejelentésként

a bejelentési űrlap[4] kitöltésével és a GVH-hoz való eljuttatásával, akár

  • panaszként,

ha tetszés szerinti szerkezetben ír valaki.

A GVH a bejelentéseket és a panaszokat is alaposan megvizsgálja, de ha szerinte nem valószínűsíthető visszaélés és nem indít eljárást, ez ellen a bejelentéstevő jogorvoslattal élhet a Fővárosi Bíróságnál, míg panasz elutasítása esetén nincs további jogorvoslati lehetőség.

A panaszt akár e-mailben (ugyfelszolgalat@gvh.hu), akár levélben vagy személyesen (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) el lehet küldeni a GVH-nak, a panasztevő elérhetőségének (neve, pontos levelezési címe) megadásával.

A bejelentést aláírva, postai úton vagy személyesen (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) lehet benyújtani. Elektronikus aláírással ez e-mailen vagy faxon (472-8905) is megtehető.

Mind a panasz, mind a bejelentés benyújtása illetékmentes.

A GVH fellépésének alternatívái: Európai Bizottság és bíróságok[szerkesztés]

Versenyjogsértés esetén a károsult kártérítési pert indíthat a bíróságon.[5] Az EU tagállamai közötti kereskedelmet érintő visszaélések esetén az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága[6] (is) eljárhat.

Jogi háttér[szerkesztés]

A GVH működését alapvetően a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a versenytörvény) szabályozza.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. VKK
  2. EU-tagállamok versenyhatóságai
  3. OECD Oktatási Központ
  4. Űrlapok, 2007. január 2. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
  5. Kártérítési per
  6. Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága. [2008. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 14.)

További információk[szerkesztés]