Goldziher Ignác
| Goldziher Ignác | |
 | |
| 1892-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1850. június 22. Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1921. november 13. (71 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Ismeretes mint | orientalista, egyetemi tanár, filológus |
| Nemzetiség | magyar |
| Gyermekek | Goldziher Károly |
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Pesti Tudománygyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goldziher Ignác témájú médiaállományokat. | |
Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, a budapesti izraelita hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája[szerkesztés]
Zsidó származású családban született. Édesapja Goldziher Adolf kereskedő volt. Gimnáziumi tanulmányait a székesfehérvári cisztereknél végezte, de 16 éves korától a Pesti Királyi Tudományegyetemen) Vámbéry Ármin tanítványa volt. Felső tanulmányait Berlinben és Lipcsében folytatta; itt szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1872–73-ban állami ösztöndíjjal leideni és bécsi könyvtárak keleti kéziratai alapján gyűjtött anyagot későbbi dolgozatai számára. Oxfordban és Cambridge-ben is végzett kutatásokat. Itthon 22 évesen egyetemi magántanárnak habilitálták. 1873–74-ben báró Eötvös József kultuszminiszter jóvoltából állami ösztöndíjjal Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban járt tanulmányúton. 1894-től az akkor már Budapesti Tudományegyetem nevű alma mátere bölcsészettudományi kara sémi filológiai tanszéke egyetemi tanára, 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára volt.
Az orientalisták 1889. évi stockholmi nemzetközi kongresszusán II. Oszkár svéd király személyesen nyújtotta át neki a nagy aranyérmet, és a Wasa-rend jelvényeiben is részesítette. Ezenkívül a Medsidje-rendet is megkapta. 1904-ben az amerikai Saint Louis-i, 1913-ban az Uppsalai Egyetem meghívására tartott előadás-sorozatokat. A Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-án levelező, 1892. május 5-én rendes tagjává fogadta. Tagja volt a Holland Keleti Társulatnak és több tudományos intézetnek, 1893-tól tiszteleti tagja az angol Royal Asiatic Societynek. Összesen nyolc külföldi akadémia választotta tagjául, két egyetem díszdoktorául. Számos nemzetközi szakmai folyóirat munkájában vett részt.
Kutatási területe[szerkesztés]
Kora egyik legnagyobb sémi filológusa volt. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténeti kutatásokat, a muszlim vallási eszmék fejlődését vizsgálta. Vizsgálati módszerének egyik jellemzője az iszlám előzményeiről, kialakulásáról és továbbfejlődéséről szóló források és vélemények együttes ismertetése volt.
Az általános vallástörténet szempontjából legjelentősebb, a régi héber társadalom és mitológiai hagyomány kapcsolatáról írt korai munkájában Goldziher az evolucionista és a szimbolikus- mitológiai irányzat egyeztetésére tett kísérletet, és lényegében a szigorú történeti kritika eszközeit alkalmazta a biblikus vallási hagyomány vizsgálatában, egyben pedig vitába szállt Ernest Renan a sémi népek igazi mitológiai-vallási kreativitását kétségbe vonó nézeteivel.
Későbbi, javarészt német nyelvű és elsőként Németországban megjelent munkái zömében az európai iszlámtudomány megteremtésén fáradozva Goldziher alapvető megállapításokra jutott a Korán belső fejlődése, az iszlám és a zsidó-keresztény hagyomány viszonya, a muszlim hagyomány és írásmagyarázat fejlődése tárgyában. Beható tanulmányokat szentelt ezen túl olyan témáknak, mint a muszlim hittudomány fejlődése, az iszlám szektáinak és irányzatainak históriája, az arab költészet értékeinek feltárása. Mint a zsidó tudományoknak is jelentős művelője, Goldziher számos munkát szentelt a zsidóság önértelmezésével összefüggő vallástörténeti kérdések feltárásának, elméleti írásaiban pedig az összehasonlító vallástudomány evolúciós irányzatának filológiailag megalapozott kritikai szemlélete mellett foglalt állást, és sokat tett a modern vallástudományi szemlélet magyarországi megismertetéséért is.
Művei[szerkesztés]
- Studien über Tanchûm Jerûschalmi. Lipcse, 1870
- Beiträge zur Geschichte der Sprachgelehrsamkeit bei den Arabern (Bécs, 1871–73) 1871 1872 1873
- A héber nyelv elemi tankönyve. Ballagi Mórtól. Második, átdolgozott kiadását eszközölte. Pest, 1872
- Zur Charakteristik Gelâl Ud-Dîn Us-Sujûtî’s und seiner literarischen Thätigkeit. Bécs, 1872
- A nemzetiségi kérdés az araboknál. Bpest, 1873 (Értek. a nyelv- és széptud. kör. III. 8.)
- Jelentés a Magyar T. Akadémia könyvtára számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomda viszonyokra keleten (Budapest, 1874)
- Beiträge zur Literaturgeschichte der Shia und der sunnitischen Polemik. Bécs, 1874
- Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwicklung (Lipcse, 1876)
- A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. Székfoglaló. Értek. a ny. és sz. kör. VI. 4. (Budapest, 1877)
- A nyelvtudomány történetéről az araboknál. Irodalomtörténeti kísérlet. Bpest, 1878 (Különnyomat a Nyelvtud. Közleményekből)
- A magyar nemzeti múzeum arab, persa és török kéziratainak ismertetése. Budapest, 1880 (Magyar Könyv-Szemle) 1.-2.
- Az iszlám. Tanulmányok a muhamedán vallás története köréből. Budapest, 1881)
- A muhammedán jogtudomány eredetéről (Budapest, 1884)
- Die Zâhiriten, ihr Lehrsystem und ihre Geschichte. Beitrag zur Geschichte der muhammedanischen Theologie. Lipcse, 1884 Online
- Le culte des ançêtres et le culte des morts ches les Arabes. Párizs, 1885
- Palaestina ismeretének haladása az utolsó három évtizedben (Budapest, 1886)
- Mohammedanische Studien (I–II. Halle an der Saale, 1889–90)
- Emlékbeszéd Fleischer Leberecht Henrik felett. Halle a.d.S., 1889 (Emlékbeszédek V. 4. sz.)
- Der Dîwân des Garwal b. Aus Al-Hutej'a. Lipcse, 1892-1893 ( Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft, 46.)
- Sâlih b. Abd al-Kuddûs und das Zindikthum während der Regierung des Chalifen Al-Mahdi. London, 1892 Transactions of the ninth International Congress of Orientalists
- A pogány arabok költészetének hagyománya (Budapest, 1893. Székfoglaló Értekezés a ny. és szépt. kör. XVI. 2. sz.)
- Renan mint orientalista. Emlékbeszéd Bpest, 1894 (Emlékbeszédek VIII. 2.)
- A történetírás az arab irodalomban; MTA, Budapest, 1895
- Abhandlungen zur arabischen Philologie (I–II. Leiden, 1896–99)
- Az iszlám. Emlékszerű adatok, egykorú kútfők és szakmunkák felhasználásával; in: Nagy képes világtörténet; Révai, Budapest, 1900 (hasonmás: Anno, Budapest, 2000)
- A buddhismus hatása az iszlámra (Budapest, 1903)
- Emlékbeszéd gróf Kuun Géza tiszt. és igazgató tag felett; Akadémia, Budapest, 1907 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
- Uri János (Budapest, 1908)
- Adrien C. Barbier de Meynard és Michael Jan de Goeje külső tagok emlékezete; Akadémia, Budapest, 1909 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
- Vorlesungen über den Islam (Heidelberg, 1910) II. kiadás, 1925
- Előadások az iszlámról (Budapest, 1912 és 2008) (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- A Koránmagyarázás különféle irányairól (Budapest, 1912)
- Az iszlám újabb alakulásai. Tanulmány az iszlám vallástudomány köréből; Athenaeum, Budapest, 1912 (Modern Könyvtár)
- Vámbéry Ármin tiszt. tag emlékezete; Akadémia, Budapest, 1915 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
- Stellung der alten islamischen Orthodoxie zu den antiken Wissenschaften; Akademie, Berlin 1916 (Abhandlungen der königl. Preuss. Deutsche Akademie der Wissenschaften)
- A zsidóság lényege és fejlődése (I–II. Budapest, 1919)
- Études sur la tradition islamique; franciára ford. Léon Bercher; Adrien-Maisonneuve, Paris 1952 (Initiation à l'Islam)
- Die Richtungen der islamischen Koranauslegung an der Universität Upsala gehaltene Olaus-Petri-Vorlesungen; Brill, Leiden 1952 (De Goeje-Stiftung Veröffentlichungen)
- Le dogme et la loi de l'Islam. L'histoire du développement dogmatique et juridique de la religion musulmane; franciára ford. Félix Arin; Geuthner, Párizs, 1958
- Études islamologiques; franciára ford. G. H. Bousquet; Brill, Leiden, 1962
- A short history of classical Arabic literature; angolra ford., jav., bőv. Joseph Desomogyi; Olms, Hildesheim, 1966
- Gesammelte Schriften, 1-6.; szerk. Joseph Desomogyi; Olms, Hildesheim, 1967–1973
- Die Zahiriten, ihr Lehrsystem und ihre Geschichte. Ein Beitrag zur Geschichte der muhammedanischen Theologie; előszó Joseph Desomogyi; Olms, Hildesheim, 1967
- Tagebuch; szerk. Alexander Scheiber; Brill, Leiden, 1978
- Az iszlám Tanulmányok a mohamedán vallás történetéből; vál., szerk., bibliográfia, jegyz. Vass Előd; Magvető, Budapest, 1980 (Magyar hírmondó)
- Introduction to Islamic theology and law; angolra ford. András Hámori, Ruth Hámori, bev., jegyz. Bernard Lewis; Princeton University Press, Princeton, 1981 (Modern classics in Near Eastern studies)
- Az arabok és az iszlám: válogatott tanulmányok | The Arabs and Islam (Budapest, 1995)
- Patai, Raphael: Ignaz Goldziher and his Oriental diary. A translation and psychological portrait (Tagebuch, Napló); angolra ford., bev. Patai Rafael; Wayne State University, Detroit, 1987
- Az iszlám kultúrája Művelődéstörténeti tanulmányok, 1-2.; vál., szerk., tan., jegyz. Simon Róbert, életrajz, bibliográfia Scheiber Sándor, ford. Dávid Gábor Csaba et al.; Gondolat, Budapest, 1981 (Társadalomtudományi könyvtár)
- Napló; vál., sajtó alá rend., előszó, jegyz. Scheiber Sándor, ford. Scheiber Sándorné Bernáth Lívia; Magvető, Budapest, 1985 (Tények és tanúk)
- On the history of grammar among the Arabs. An essay in literary history; angolra ford., szerk. Dévényi Kinga, Iványi Tamás; Benjamins, Amszterdam, 1994 (Amsterdam studies in the theory and history of linguistic science. Series III. Studies in the history of the language sciences)
- Az arabok és az iszlám. Válogatott tanulmányok, 1-2.; szerk. Ormos István; MTAK–KCST, Budapest, 1995
- A zsidóság lényege és fejlődése; összeáll. Kőbányai János, szerk., jegyz., ford. Zsengellér József; Múlt és Jövő, Budapest, 2000 (Zsidó tudományok)
- A buddhizmus hatása az iszlámra; Aus dem Tagebuch, 1900; Shark Print, Kaposvár, 2000 (Editio plurilingua)
- Az arab irodalom rövid története kezdetektől a XIX. századig; szerk. Dévényi Kinga, Iványi Tamás; KCST, Budapest, 2002 (Keleti nyelvek kincsestára)
- Sur l'islam. Les origines de la théologie musulmane; bev. Rémi Brague; Desclée de Brouwer, Párizs, 2003
- Mítosz a hébereknél és történelmi fejlődése. Mitológiai és vallástörténeti tanulmányok; ford. Szegedi János; Paulus Hungarus–Kairosz, Budapest, 2003
- Előadások az iszlámról; ford. Kőrös László, jegyz. Németh Pál; Katalizátor, Budapest, 2008
- A klasszikus arab irodalom története; sajtó alá rend., bev., mutatók Dévényi Kinga; MTAK, Budapest, 2013 (Keleti tanulmányok)
- Cikkei a REAL-ban
Emlékezete[szerkesztés]
- Székesfehérvári szülőházának falán emléktábla őrzi emlékét
- A szülőháza melletti köz az ő nevét viseli
- Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben található
- Goldziher Ignác az európai iszlámtudományok megteremtője (magyar nyelven). Goldziher Ignác Emlékoldal. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
Irodalom[szerkesztés]
- Keleti Tanulmányok – Goldziher István születésének hatvanadik évfordulójára írták tanítványai Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása, 1910
- A teljes magyar nyelvű bibliográfiát – amely mintegy 580 nagyobb művet sorol fel – Heller Bernát adta ki (1927), kiegészítése: Ignace Goldziher Memorial volume (Budapest, 1948)
- Simon Róbert: Goldziher Ignác. Vázlatok az emberről és a tudósról. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 274 p. Bibl. 261-266. p.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
Lásd még[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Goldziher
- Goldziher Intézet
- Terebess Ázsia Lexikon
- Goldziher Ignác –
- Sulinet
- Nyitott egyetem
- Goldziher Ignác levelezése
- http://goldziher-orient.blogspot.hu/2013/12/cfp-making-of-jerusalem.html
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 603–604. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 319–320. o. Online elérés
- Gyászjelentése Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
|
