Szekta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szekta a leggyakoribb értelmezés szerint egy nagyobb vallási, kulturális, politikai, vagy szociális szempontból jól megkülönböztethető csoporttól elkülönülő, azzal szemben álló kisebb csoport.

A fogalmi értelmezés[szerkesztés]

A szekta a latin sequi szóból származtatható, jelentése: követni. A szekta fogalom mai használata viszonylag pontatlan és kevéssé szelektáló. Egyik jelentése: az uralkodó egyháztól elszakadt, többnyire nem bevett vallási csoportok, a másik jelentés szerint: szorosan összetartó, azonos nézetű, a külvilágtól elkülönülő csoport; zárt csoportosulás valamely közösségen belül. A szó mind a köznyelvben, mind a publicisztikában pejoratív tartalmú. Eredeti értelmében azonban – és vallásszociológiai használatában is – egy sajátos vallásos közösségi forma megjelölésére használják. A vallásszociológia megkülönbözteti a szektákat az új vallási mozgalmaktól, valamint a (destruktív) kultuszoktól.

A szekták alapvető jellemzője, hogy kizárólagosan egy vallás vagy vallási tanító tanításait, dogmáit követik, és elítélik, elutasítják a rajtuk kívül álló vagy tőlük különböző gondolkodást, nézeteket. Az emberek, felekezetek egy csoportja nem feltétlenül jelent szektát. Akkor válik szektává, amikor a tanító vagy az egyház vezetője azt mondja, hogy mindenkinek az ő tanításait kell követnie, és a tagoknak más tanításra nincs szükségük, illetve az üdvözülést csak az adott egyház tanításai jelenthetik az emberek számára. Sok esetben éppen az embereket ilyenformán megkötő uralkodó egyházakból kivált, nyitottabb gondolkodású csoportokat nevezik az anyaegyházak szektának.[1]

Tágabb illetve szűkebb értelmezések[szerkesztés]

Tágabb értelmezések

Eredetileg ez a szó jelentett egyszerűen csak „felekezetet” vagy „irányzatot” is, például Josephus Flavius használta A zsidó háború c. művében a zsidó vallás három irányzatának (farizeus, szadduceus, esszénus) megnevezésére. A ma használatos, egyházi értelmezésben azonban a valláson belüli felekezetek (például a kereszténységen belül a katolikus, református, evangélikus, unitárius, baptista stb.) nem számítanak szektának, még akkor sem, ha nagyon kicsik (például a baptisták), inkább kisegyházakról szokás beszélni. A Magyar Értelmező Szótárban ennek ellenére ez az értelmezés is szerepel.

Vallási értelmezés

A buddhizmusban a különböző iskolákat nevezik szektáknak. A hinduizmusban, indiai kontextusban a "szekta" szó nem a vallási hagyomány megszakítását vagy kirekesztést jelöl, hanem egy újonnan szervezett közösséget, amelyet egy spirituális tanító (guru, szvámí) alapít meg.

A keleti vallásokkal szemben a keresztény társadalmakban a szót többnyire pejoratív jelzőként használják és a nagy, történelmi egyházakból vagy az anyaegyházból kivált kisebb egyházakat, csoportokat jelölnek vele. Eredetileg, az 1. században a kereszténység is a zsidóságból kivált szektaként jelent meg, illetve a zsidók szektaként tekintettek rá.[2]

A kereszténységben teológiailag-egyháztanilag egy szekta létrejöttét elsődlegesen a hitfelfogás és hitértelmezés terén kialakult nézeteltérésekre vezetik vissza (→ eretnekség). [3]

Szociológiai értelmezés

A fogalomnak többféle szociológiai meghatározása és leírása létezik, elsők között Max Webertől és Ernst Troeltschtől (1931). Az egyház-szekta tipológiában úgy határozzák meg a szekta fogalmát, mint újonnan létrejött vallási csoportot, melyben az anya-gyülekezettel (többnyire egy adott felekezettel) szembeni tiltakozás elemei jelentős szerepet játszanak. Szerintük gyakran az eredeti gyülekezet elhajlásairól szóló vádak, a kizárólagos kötődésre vonatkozó kényszer, a liberális tendenciák kritikája és az „igaz valláshoz” való visszatérés motiválják a szekták létrejöttét.

Rodney Stark és William Sims Bainbridge szociológusok az állítják, hogy „a szekták azon hit megtisztított, megújított változatának tartják magukat, amelyből kijöttek”. Ők szektáknak azokat a vallásos csoportokat nevezik, melyek tanítása a tradíción belül marad, míg kultusznak azokat a csoportokat tartják, melyek tanítása innovatív a keresztény hagyományokhoz képest. Az újítás a szervezeti formában is megjelenik.

A vallásszociológusok szerint a szekták végül jellemzően vagy megszűnnek, vagy intézményesülnek, vagy felekezetté fejlődnek. A legtöbb jól ismert felekezet (például baptista, metodista, heted-napi adventista) egy másik felekezetből kiszakadt szektából fejlődött ki.

Destruktív/Konstruktív nézetek/gyakorlatok[szerkesztés]

Szűkebb értelmezések

Köznapi és szűkebb értelemben a szekta szó olyan, általában vallási (tágabb értelemben esetleg társadalmi) csoportra utal, mely törvénybe ütköző, illetve a társadalom egy jelentős részének számára szélsőségesen destruktív nézeteket vall (például gyilkosság-öngyilkosság szükségessége, fizikai önfeláldozás), illetve ilyen cselekedetekre hív fel, vagy pedig a társadalom által „konstruktívnak” minősített elveik ellenére az illető kisközösség tagjai (különösen vezetőik) mégis destruktív gyakorlatot folytatnak. Például: Azok a vallási/tágabb értelemben társadalmi csoportok, melyek a zaklatásig vagy a törvényességet túllépve követik, üldözik azokat a tagjaikat, akik kiléptek szervezetükből.

Abúzív/destruktív nézetek/gyakorlatok[szerkesztés]

Az olyan hitalapelvek és azokra épülő gyakorlatok/tanítások, melyek következtében, a tagokat olyan dolgokba vonják bele, vagy a tagok olyan dolgokat sajátítanak el, melyek számos területen kedvezőtlenek az egyén személyes, lelki életében, negatív hatása sokszor az egyén személyközi kapcsolataikban is megnyilvánul. Például: Egy vallási vezető „elvárásokon” keresztül rákényszerít a vallási szervezet tagjára olyan dolgot, mellyel a tag a szabad akaratából nem értene egyet, azzal nem tud őszintén azonosulni, „nem érzi jól magát” a helyzetben. Ilyen például, hogy hazudjon, azzal a manipulatív és abúzív tanítással alátámasztva, hogy ha nem teszi meg ezt akkor nem fog üdvözülni. Illetve ilyen az is, hogy ha a megadott dogmákat nem követi, akkor nem fog üdvözülni, és még bűnösnek is kell éreznie magát (lásd: katolikus dogmák[4]).

Szekták és vallásos mozgalmak[szerkesztés]

Napjainkban több ezer szektát, kisebb egyházat, modern kori vallási mozgalmat tartanak számon.

Destruktív szektáknak nyilvánított szervezetek[szerkesztés]

A Magyar Országgyűlés által destruktívnak nyilvánított csoportok[szerkesztés]

1993 tavaszán, – a wacói ostrom idején – a Magyar Köztársaság Országgyűlése destruktív szektának nyilvánította a következőket [5]:

aminek következtében megvonták ezen szervezetektől a költségvetési támogatást.

Később, 1995-ben a kormány mindenfajta megkülönböztetést eltörölt és minden támogatást visszaállított.

Mentális tréningek[szerkesztés]

Tragikus eseményekkel összefüggésbe hozható csoportok[szerkesztés]

Az egyik leghíresebb történelmi destruktív szekta az Indiában és környékén működő ún. fojtogató szekta, a Thug szekta, akiket a hajdani brit birodalmi kormány irtott ki. Kicsit későbbi korokból itt van például a Felsőbb Forrás (UFÓ kultusz 36 halottal) vagy, Shoko Asahara-féle öngyilkos szekták.

Adventizmusból létrejött szervezetek[szerkesztés]

  • Hetednapi Davidiánusok közössége Branch Davidians (megszűnt)

Az advent mozgalomból jött létre a Davidiánus Közösség, amelynek alapítója Victor Houteff volt. A gyülekezet a Hetednapi Adventista Egyházból 1929-ben vált ki. 1990-ben Vernon Wayne Howell (1959-1993) a Hetednapi Adventista Egyházat elhagyva csatlakozott a csoporthoz, majd vezetőjévé vált. Howell ismertté válása után vette fel a David Koresh nevet. Koresh az adventista teológiához ragaszkodva apokaliptikus hitelveket tanított. A klasszikus adventizmus tanain változtatásokat eszközölt. Az adventista teológiai tematikát követve újabb ószövetségi momentumokat vonatkoztatott illetve tartott követendőnek a jelen korban (az újszövetség korában) is követendőnek. Például: többnejűséget vezetett be a gyülekezetében. Ezután a Mount Carmel nevű farmon élt közösségével, feleségeivel a világvégét 1993-ra várva. Még abban az évben rálőtt a davidiánus közösségbe ellátogató rendőrökre. Majd a külvilágtól eltorlaszolt épületükben tűz ütött ki és 76 davidiánus (Koresht is beleértve) képtelen volt, illetve vonakodott elmenekülni a lángok elől, bennégett és meghalt.

Buddhista tanok torzítása alapján létrejött csoportok[szerkesztés]

A zen-buddhizmus tanaira épülő szekta 1995-ben a tokiói metróban ideggázas merényletet követtek el. Korábban a szekta kilenc alkalommal próbálkozott antrax-támadással is.

Osho[szerkesztés]

A hinduizmus, a buddhizmus és a taoizmus tanaira épülő szekta hatalmas méretű szervezetté nőtt a múlt század végére. Tagjai és vezetői körében embercsempészés, kábítószer-kereskedelem és gyilkossági kísérletek vádja miatt osztottak ki büntetéseket a hatóságok. Napjainkra ezoterikus irányzatként él tovább Osho öröksége.

Gnosztikus tanokra épülő szervezet[szerkesztés]

  • A Naptemplom Rendje Order of the Solar Temple

A gnoszticizmus "halál általi felszabadulás a test fogságából" tanításaira épülő francia-kanadai-svájci szekta 1994-ben, '95-ben és '97-ben kollektív (ön)gyilkosságra utasították/beszélték rá tagjaikat.

A Naptemplom rend főként Európához kötődik, szélsőjobb beállítottságú a középkori templomosok tradícióira épülő ezoterikus rend volt. 1968-ban alapították, a rózsakeresztes rend keretében, majd különválik, mint a Templomosok Felújított Rendje Julien Origas vezetése alatt, aki Jeruzsálem királyává nyilvánítja magát. 1947-ben Origast négy év börtönre ítélik, mint a Gestapo egykori tolmácsát. Origas halálakor harminc lovag kiválik a rendből, hogy megalapítsa a Naphagyomány Nemzetközi Lovagrendjét, a szervezet megtelepszik Svájcban, Kanadában, az USA-ban, Ausztráliában, Franciaországban, különböző tevékenységeket folytatva, mint jógaiskola, mozgássérültek védegylete, orvosi intézetek, kiadók. A rend végső célja azonban egy fasiszta típusú forradalom. A szervezet tagjai egymásban sem bíznak, 1994-ben Kanadában sor kerül egy renden belüli leszámolásra, melynek során öt embert ölnek meg, köztük egy 3 hónapos csecsemőt. A rend vezetői azonban itt nem állnak meg. Pár nappal később a lovagrend 45 tagját végzik ki, miután rájuk bizonyították az árulást, a hóhéraik is öngyilkosok lesznek. Ezek után a rendet a hatóságok eltűntnek hiszik, 1995-ben azonban újabb 16 megégett holttestet találnak a szervezet egyik székhelyén.

New Age-re, ezoterika-tanokra, UFÓ-kultuszra épülő szekták[szerkesztés]

  • Menny Kapuja Heaven's Gate (megszűnt)

Az 1997-ben Kaliforniában 41 ember tömeges öngyilkosságot követett el Marshall Applewhite vezetésével, melyre előre, tudatosan felkészültek. Téveszméik szerint a Hale–Bopp-üstökös mögött UFO rejtőzködött, melyben földön kívüliek közeledtek a Föld felé, hogy kitelepítsék az "arra méltó" embereket. Az UFÓ kultuszon kívül nézeteket vettek át több vallásból köztük a New Age, Szcientológia, tanulmányoztak horoszkópokat, spiritisztákkal álltak kapcsolatban, valamint ezoterikus könyveket is árultak.

Sátánista tanokra épülő csoportok[szerkesztés]

  • Hasfelmetszők The Ripper Crew (megszűnt)

OVB Robin Getch vezette sátánista szervezet az Amerikai Egyesült Államokban a nyolcvanas években működött, nézeteik hatása alatt sorozatgyilkosságot követtek el.

  • Adolfo Jesús Constanzo szektája

Mexikóban "Narkosátánista" vudu nézeteket vallottak. 1989-ben harminc áldozatot követelt.

Mormon tanokra alapított poligám csoport[szerkesztés]

  • Isten bárányának egyháza The Church Of The Lamb Of God (megszűnt)

Az 1960 tól Ervil LeBaron vezette új poligámista mormon szekta. A legtöbb tag (saját feleségek és gyermekek) tőle származott. Az Ervil LeBaron által elkövetett gyilkosságban elhunyt 20 ember között voltak a "többnejűségversenyben" perifériára szorult tagok, valamint azok, akik a megelőző kb. 20 éves időszakban leginkább versengtek a többnejűség esetén szükséges "újabb feleségek" iránt.

"Hippypünkösdista" szex kultusz[szerkesztés]

  • "A Család" The Family

David Brandt Berg 1968-ban alapított a kaliforniai Huntington Beachen. Az amerikai Jézus-mozgalom fontos részét képezte, mely a pünkösdizmus karizmatikus tanait a hippi mozgalom, illetve a szexuális forradalom tanaival Sex Revolution for Jesus! ötvözte. A gyülekezetben belül megengedett a házasságtörő heteroszexuális kapcsolatok. (Házasok egyedülállókkal, valamint egymás gyermekeivel 18.életév betöltése után). Az új tagoktól AIDS-tesztet kérnek, valószínűleg a szervezeten belüli szexuális kapcsolatok miatt. Leghíresebb tanításuk a "flörtölős halászat", flirty fishing, volt melyet ma már nem gyakorolnak. Ennek lényege az volt, hogy szexuális flörtöléssel kellett a szervezetbe "csábítani" idegeneket. Magyarországon a szervezet "A Család" néven működik. Nem összekeverendő a tiszta hitelveket valló EPK magyarországi pünkösdi mozgalommal. 1969-ben a hippypünkösdista Charles Manson 9 gyilkosságot követett el.

Izraelita eredetű csoport[szerkesztés]

  • A Szeretet Temploma The Temple of Love (megszűnt)

1980 és 1999 között 14 halálos áldozatot követelt.

Kommunában szerveződő csoportok[szerkesztés]

  • Népek temploma The People's Temple (megszűnt)

Az 1970-es években Jones tiszteletes létrehozta a hívők lakóközösségét a guyanai dzsungelben. 1978-ban e közösség több mint kilencszáz tagját tömeges öngyilkosságra kényszerítették.

Muszlim eredetű csoport[szerkesztés]

  • A Halál Angyalai Angels Of Death (megszűnt)

Vudu[szerkesztés]

A jombola-kultusz hívei hisznek egy erőben, melynek segítségével át tudják alakítani magukat macskává, kutyává vagy egyéb teremtménnyé. A szekta 1996-ban hozzávetőleg 30 áldozatot követelt.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [Kenjiro Yoshigadaki: Inner Voyage Of a Stranger - Pathways To a New Perception (Verner Kriskeitz Verlag, 2002.)]
  2. Archivált másolat. [2008. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  3. Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
  4. A Katolikus Egyház dogmái és fontosabb tanításai - depositum - Katolikus hitvédelem. www.depositum.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
  5. hetek.hu: Vallási feszültségek Magyarországonː Ki áll az őrület határán

Források[szerkesztés]

  • Kis magyar religiográfia Kamarás István 2003 ISBN 963 9498 15 7
  • Hitek és emberek – Horváth Zsuzsa tanulmányai kisegyházakról, vallási mozgalmakról. Szerk.: Csákó Mihály. ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézete, Bp., 1995
  • Török Péter: Magyarországi vallási kalauz 2004. Akadémiai Kiadó, Bp., 2004
  • Stark, Rodney, and Williams Sims Bainbridge (1979) Of Churches, Sects, and Cults: Preliminary Concepts for a Theory of Religious Movements Journal for the Scientific Study of Religion 18, no 2: 117-33
  • Istenkeresők: riportkönyv a magyarországi szektákról Horváth Andrea. ISBN 963-86026-1-9
  • Szekták szerk.: Lugosi Győző, Budapesti Ismeretterjesztő Társulat. , 1994. – 79 p. 6.
  • Magyar Értelmező Kéziszótár
  • Révai nagy lexikona