Ugrás a tartalomhoz

Új vallási mozgalmak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az új vallási mozgalmak a modern korban, elsősorban a 20–21. században világszerte, de főleg a nyugati világban, a Távol-Keleten és Afrikában kialakult ezernyi vallási mozgalmat (és esetenként a vallás szekuláris alternatíváit) jelölő általános kifejezés. De nincs egységes, elfogadott kritérium az „új vallási mozgalom” meghatározására.[1] Időnként ide számítják már a 19. században létrejött mozgalmakat is. A fogalom nem feltétlen új vallási ébredésekre utal, hanem csak a modern korban létrejött vallások és részben vallásos nézetű csoportok összegző megnevezése.

A kutatók becslései alapján az új vallási közösségek száma világszerte több tízezerre tehető, és tagjaik többsége Ázsiában és Afrikában él. Néhány közösségnek több millió követője van.[2]

Az „új vallási mozgalom” kifejezést Eileen Barker brit szociológus népszerűsítette.[3] Tudományos kutatásuk az 1970-es években született meg.

Áramlatok

[szerkesztés]

Az új vallási mozgalmakat a következő főbb áramlatokba, megnyilvánulásokba sorolják:

Taxonómia

[szerkesztés]
A Nemzetközi Teozófiai Társulat emblémája – az egyik korai új vallási mozgalom (1875)
Egy japán, szinkretikus új vallási mozgalom, a Seichō no Ie (生長の家) szentélye Tokióban

A francia Jean Vernette, aki számos tanulmányt írt a témában, Szekták című könyvében (2003) a klasszikus leíró tipológia alapján a következő csoportokat adja:

Margaret Singer amerikai kutató, pszichológus a következő kategorizálást alkalmazza:

Süle Ferenc pszichológus Valláspatológiája (1997) alapján:

Jellemzők

[szerkesztés]

Az új vallások követőinek száma sok millióra tehető. Az új keresztény felekezeteken kívül jelentős részük szinkretista, amelyek szertartásaira és tartalmára kisebb-nagyobb mértékben hatással voltak a keresztény, buddhista és hindu spirituális technikák és gondolkodásformák. Nem egy iszlám és zsidó kötődésű új vallás is létezik, és számtalan ezoterikus, metafizikai és újpogány mozgalommal találkozhatunk.

Újpogány (wicca) rituálé
A Bhagwan-mozgalom hívei vezetőjüket, Bhagwant (Osho) várják (1982)
Egy Krisna-tudatú hívő (jobbról) Moszkvában
Karizmatikus keresztény közösség összejövetele az USA-ban

A 19. századi gyökerű mozgalmak közül széles körű népszerűségre tett szert az iráni eredetű bahái hit, továbbá a mormonok, a Jehova tanúi és az adventisták. A 20. századi születésűekből kiemelhető a pünkösdi-karizmatikus mozgalom, a szcientológia, a Krisna-tudatúak és az Afrikai Intézményesült Egyházak.

Indiában a vallás annyiféle formát vehet fel, hogy egy elismert vallás kiegészítése sokkal ritkább, mint annak új, jelenkori formába öntése. Erre példa a Krisna tudatú Hívők Nemzetközi Közössége (ISKCON), melynek célja az állandó Krisna-tudat kifejlesztése, úgy munka, mint játék közben. Ezzel ellentétben a transzcendentális meditáció alapítója (Maharisi Mahes jógi) eklektikusabb indiai hagyományokat vett alapul ahhoz, hogy célját elérje. Ez a cél az állítólag elhanyagolt természeti törvények felélesztése és a kreatív intelligencia tudományának megteremtése, főleg a mantrák ismételgetésének speciális módszerével.

Latin-Amerikában, Afrikában és olyan területeken, ahol „bennszülött” népesség él, olyan új szerveződésű kultikus formákat figyelhetünk meg, amelyek a helyi hagyományok bizonyos elemeire támaszkodnak. Ezekre az új vallásokra a sokszínű kultikus szertartási formákon és az érzelmi eksztázisra való hajlamon kívül jellemző az erőteljes univerzalizálódás.

A pogányságot és a Wiccát gyakran emlegetik a New Age részeként, bár fontos különbséget tenni, különösen a Wicca esetében. A New Age olyan címke, amelyet több 20. század végi szokásra és mozgalomra is ráragasztanak. 1996-ban Paul Heelas filozófus a nagyszámú és egymástól sokban eltérő New Age-mozgalmak négy általános jellemzőjét azonosította: „az életed nem működik”, „légy a magad ura”, „engedd el” és „száműzött istenek és istennők vagytok”.

A mozgalmakat nehéz osztályozni, az egyik legsikeresebb felosztás R. Wallis nevéhez fűződik, aki 1984-ben három csoportot állított fel: világigenlőt, világmegtagadót és világelfogadót. Aszerint is lehet csoportosítani őket, hogy miként viszonyulnak a már elismert vallásokhoz: van, amelyik egy már fennálló vallást egészít, vagy teljesít ki; van, amelyik egy elismert vallás helyét veszi át, és akad olyan, amely esetleg új kinyilatkoztatással együtt, egy új (esetleg az egyetlen igazi) vallásnak tekinti magát.

A bahái valláshoz vezető út az elismert vallást kiegészítő vagy beteljesítő új vallásokra korai példa. Átmenet a judaizmusból a kereszténységbe és végül az iszlámba. A világelfogadó vallások egyike. A muzulmánok üldözik, mert ellentmond hitüknek, azaz hogy Mohamed és a Korán volt a végső kijelentés.

Más példa a szcientológia, amely Hubbard The Modern Science of Mental Health (Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya) című művén alapszik, melynek célja a dianetika tudományának és gyakorlatának megismertetése. A dianetika elsősorban a „reaktív elmével” foglalkozik, melynek forrása a tudatalatti, a Szcientológia Egyház központi témája pedig a Thetán (lélek, szellemi lény).

Az elismert vallások helyettesítésére példa az Egyesítő Egyház. Ez az 1954-ben alapított mozgalom az összes keresztény egyház egyesítésére törekszik, mint ahogy az a nevéből is kiderül: A Szentlélek Társasága a Világ Kereszténységének Egyesítéséért. Valójában sokkal inkább a többi felekezet helyének átvételére törekszik.

Más mozgalmak új (vagy újonnan felfedezett) kinyilatkoztatás alapján merőben más vallást hirdetnek. A mormon vallás – melynek legnagyobb felekezete, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza – alapítója, Joseph Smith azt állította, hogy a moroni angyal felfedte előtte azoknak a tábláknak a rejtekhelyét, amelyekre Isten szava volt felírva. A mormonok szerint az ő egyházuk az igazi, Jézus által alapított egyház és bár számos hittételük nem különbözik a többi keresztény felekezet hittételétől, legalább kettő világossá teszi, hogy a mormon vallás a kereszténység többi formájának alternatíváját kínálja.

A világmegtagadó vallások legdrámaibb példái azok, amelyek követőiket a halálba küldik, vagy pedig öngyilkosságot vagy mások meggyilkolását követelik tőlük. Nagy nyilvánosság kísérte a guyanai Népek Temploma egyház létezésének véget vető tömeges öngyilkosságot 1978-ban (lásd: Jim Jones), vagy az adventizmus mozgalmából kiszakadt David Koresh alapította dávidisták szektájának wacói (Texas) központja ellen intézett FBI-támadást 1993-ban (lásd: wacói ostrom), vagy a Naptemplom Rendje tagjainak öngyilkosságát a 90-es években, vagy az Aum Sinrikjó szekta tagjai által a tokiói metró elleni gáztámadást 1995-ben (lásd tokiói gáztámadás).

Az utóbbi időben jelentősen megerősödtek a világelfogadó mozgalmak, többek között az olyan metafizikai mozgalmak, mint a Spirituális Határok Társasága, az olyan „én-központú” vallások vagy részben vallásos mozgalmak, mint az Exegesis és a Silva-féle agykontroll, az afrikai és japán új vallások, mint például az Aladura-egyházak és a Szóka Gakkai. A világelfogadó mozgalmak (vagy én-központú, illetve pszichovallások) a teljes önmegvalósítás eszközeit rendelkezésre bocsátva igyekeznek átformálni az egyént, tudatosítva bennük, hogy isteni természetű a valódi én, és a vallási keresés végső célja nem az, hogy az ember megismerje Istent, hanem hogy Istenné legyen.

A világhoz alkalmazkodó mozgalmak (a kialakuló keresztény házi egyházak, a különféle megújulási csoportok) a személyes szentséget és az elismert vallások életteliségének fokozását helyezik a középpontba.

Nemzetközileg és Magyarországon ismertebb egyházak, mozgalmak, közösségek:

Összehasonlítás

[szerkesztés]

Néhány, a modern korban (19–20. században) keletkezett mozgalom összehasonlítása:

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Oliver, Paul (2012). New Religious Movements: A Guide for the Perplexed. London; New York: Continuum. ISBN 978-1-4411-0197-6
  2. Eileen Barker, 1999, "New Religious Movements: their incidence and significance", New Religious Movements: challenge and response, Bryan Wilson and Jamie Cresswell editors, Routledge ISBN 0-415-20050-4
  3. Massimo Introvigne. The Future of Religion and the Future of New Religions. CESNUR-center for studies on new religions.
  4. http://www.mormonnewsroom.org/facts-and-statistics/
  5. http://church-of-christ.org
  6. http://www.bbc.co.uk/religion/religions/christianity/subdivisions/christadelphians_1.shtml
  7. a b c http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf
  8. Archivált másolat. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  9. World Christian Encyclopedia
  10. http://www.worldreligiondatabase.org
  11. http://www.nak.org/en/nac-around-the-world/
  12. http://www.salvationarmy.org/ihq/statistics
  13. https://www.jw.org/en/jehovahs-witnesses/worldwide/HU/
  14. https://www.jw.org/en/publications/books/2017-yearbook/2016-grand-totals/
  15. http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13537909808580830#preview
  16. Major Branches of Religions. Adherents.com, 2005. október 28. [2015. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  17. See:
    • Breach of Faith. Human Rights Watch, 8. o. (2005. június 1.). Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „Estimates of around 20 million would be appropriate” 
    • Asian Religions in British Columbia. University of Columbia Press. ISBN 978-0-7748-1662-5. Hozzáférés ideje: 2014. március 29. „The community currently numbers around 15 million spread around the world” 
  18. Assemblies of God World Missions Vital Stats, 2016 https://agwm.com/assets/agwmvitalstats.pdf Archiválva 2017. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. Smith and Prokopy 2003, p. 279–280.
  20. a b Archivált másolat. [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  21. Archivált másolat. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  22. 国家宗教事务局 www.sara.gov.cn
  23. Global-christianity-regions
  24. Kongóban, http://ecc.faithweb.com/
  25. http://www.raelpress.org/news.php?item.248.1
  26. http://www.sokanet.jp/
  27. Melton, J. Gordon (December 2002). Encyclopedia of American religions (7th ed.). Detroit: Gale. ISBN 978-0-7876-6384-1
  28. Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  29. Europa Publications 1996, 733
  30. (angolul) Building Bridges and Barricades. 2011
  31. (angolul) Benin International Religious Freedom Report 2007, US Department of State. 2011
  32. https://religionfacts.com/bahai/adherents
  33. https://religionfacts.com/bahai/practices
  34. a b c d https://religionfacts.com/cao-dai
  35. https://religionfacts.com/cao-dai/meaning-of-life
  36. https://religionfacts.com/christian-science/adherents
  37. https://religionfacts.com/christian-science/afterlife
  38. https://religionfacts.com/christian-science/practices
  39. https://religionfacts.com/falun-gong/adherents
  40. https://religionfacts.com/falun-gong/practices
  41. https://religionfacts.com/hare-krishna/adherents
  42. https://religionfacts.com/hare-krishna/meaning-of-life
  43. https://www.jw.org/hu/jehova-tanui/gyakori-kerdesek/jehova-tanui-letszama/
  44. https://www.adventistdirectory.org/ViewAdmField.aspx?AdmFieldID=GC
  45. https://religionfacts.com/new-age/adherents
  46. https://religionfacts.com/new-age/history
  47. https://religionfacts.com/new-thought/adherents
  48. https://religionfacts.com/new-thought/gods
  49. https://religionfacts.com/new-thought/meaning-of-life
  50. https://religionfacts.com/rastafarianism/adherents
  51. https://religionfacts.com/rastafarianism/gods
  52. https://religionfacts.com/rastafarianism/meaning-of-life
  53. https://religionfacts.com/rastafarianism/afterlife
  54. https://religionfacts.com/rastafarianism/practices
  55. https://religionfacts.com/rastafarianism/texts
  56. https://religionfacts.com/unitarian-universalism/adherents
  57. https://religionfacts.com/unitarian-universalism/afterlife
  58. https://religionfacts.com/unitarian-universalism/practices
  59. https://religionfacts.com/unitarian-universalism/texts
  60. https://religionfacts.com/wicca/adherents

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List of new religious movements című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  • Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006
  • Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008
  • Összehasonlítás: Religion Facts: Big Religion Chart: Compare World Religions