Üdvhadsereg
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Üdvhadsereg | |
| kereszténység → protestantizmus | |
| Kialakult | 19. század |
| Alapító | William Booth |
| Szent iratok | Biblia |
Az Üdvhadsereg katonai szervezeti mintára felépített protestáns egyház és vallási-emberbaráti mozgalom; magukat "Krisztus katonái"-nak nevezik. Világméretű, 128 országban van jelen, aktív tagsága mintegy 1,5 millió.[1] Magyarországi szervezete az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország
Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában alapította William Both metodista lelkész, aki szilárdan hitte, hogy a keresztény hitnek szerves része szolgálat és a szociális igazságtalanság és a nyomorúság elleni harc. Azt vallotta, nem elég a templomokban prédikálni, cselekedni kell, de tanait nem nézte jó szemmel az egyház, kitagadta soraiból. Both nem hátrált meg, feleségével - Catherine Booth - hajléktalanszállókat, népkonyhákat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Minden lehetőséget megragadtak, amellyel az emberek helyzetén javítani tudtak, hirdették : hit és cselekedet elválaszthatatlanok egymástól. A hármas kulcsszó, amely a kezdetektől kezdve megalapozta működésüket - Soup, Soap and Salvation - (leves, szappan és üdvösség).
Kezdetben Kelet-Londonban "Keresztény Misszió" néven indult mozgalom, kinőve az egyház hagyományos kereteit, 1877-ben formálisan is elszakadt a metodizmustól, létrehozva az Üdvhadsereget, szervezeti formaként, az akkori Viktoriánus Anglia alapjait adó hadsereget választották. A tagok egységes egyenruhája segítette a munkát, könnyen megkülönböztette a tömegben dolgozókat és elfedte a társadalmi különbségeket.
Magyarországon elég későn, 1924-ben bontott zászlót az Üdvhadsereg külföldi tisztek segítségével, hamarosan harminc segítő központ jött létre országszerte.
Az Üdvhadsereg célja az, hogy az emberek figyelmét – vallásukra való tekintet nélkül - a túlvilágra irányítsa. Ennek érdekében zenés felvonulásokat és utcai prédikációkat szerveznek. A szervezet élén az. ún. tábornok áll. A férfiakból, nőkből, zenészekből álló hadsereg tagjai egyenruhában járnak, rangjelzéseket viselnek és szigorú fegyelem alatt állnak. Vannak sajátos vallási gyakorlataik, de emellett más vallási kötelezettségeknek is eleget tehetnek. A szervezet felekezetnélküli, felekezetek feletti mivoltát hirdeti.
Az Üdvhadsereg a vallás lényegének a felebaráti szeretet és az irgalmasság gyakorlását tartja, ezért nagyarányú szeretetakciókat, szociális tevékenységet fejt ki, a szociális kérdést valláserkölcsi kérdésként fogva fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Vallástörténeti kislexikon, 3. kiadás, Kossuth, 1975.
További információk[szerkesztés]
- The Salvation Army (angolul)
|