Üdvhadsereg
| Üdvhadsereg | |
| kereszténység → protestantizmus → szentségmozgalom | |
 | |
| Kialakult | 19. század |
| Alapító | William Booth |
| Szent iratok | Biblia |
Az Üdvhadsereg katonai szervezeti mintára felépített protestáns egyház, vallási-emberbaráti mozgalom, nemzetközi jótékonysági szervezet; akik magukat „Krisztus katonái”-nak nevezik. Világméretűen mintegy 130 országban van jelen,[1] aktív tagsága mintegy 1,5 millió.[2] Magyarországi szervezete az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország.
A hármas kulcsszó, amely a kezdetektől kezdve megalapozta működésüket – Soup, Soap and Salvation – (leves, szappan és megváltás). Ma a világban több ezer evangéliumi központot, szociális jóléti intézményt, hajléktalanszállót, menhelyet, kórházat, iskolát stb. működtet.[3]
Jellemzők[szerkesztés]
A szervezet célja az, hogy az emberek figyelmét – vallásukra való tekintet nélkül – a túlvilágra irányítsa. Ennek érdekében zenés felvonulásokat és utcai prédikációkat szerveznek. A férfiakból, nőkből, zenészekből álló hadsereg tagjai egyenruhában járnak, rangjelzéseket viselnek és szigorú fegyelem alatt állnak.[4] Istentiszteletein és szervezeti aktusain nagy szerepet játszik a zene.[5]
A szervezet élén az. ún. tábornok áll.[4] Ezen túl vannak „katonái” és „tisztjei”. A tisztek sorába tartozik a hadnagy, kapitány, őrnagy, alezredes, ezredes és tábornok. A hadnagytól őrnagyságig terjedő besorolásig történő előléptetés elsősorban a szolgálati évektől függ.
A tisztek más protestáns egyházak vezetőinek, „miniszterei”nek felelnek meg.[3] Fontos szabály, hogy a „hadsereg” tisztjeinek fizetése a mindenkori átlagjövedelem alatt kell maradjon, annak érdekében, hogy ezt a hivatást senki sem anyagi megfontolástól vezérelve válassza.[6] A hívek a jövedelmük tíz százalékát a szervezetnek adományozzák (tized).[6]
A nők teljes mértékben egyenlőek a férfiakkal.[3]
Vannak sajátos vallási gyakorlataik, de emellett más vallási kötelezettségeknek is eleget tehetnek. A szervezet felekezetnélküli, felekezetek feletti mivoltát hirdeti.[4]
Az Üdvhadsereg a vallás lényegének a felebaráti szeretet és az irgalmasság gyakorlását tartja, ezért nagyarányú szeretetakciókat, szociális tevékenységet fejt ki, a szociális kérdést valláserkölcsi kérdésként fogva fel.[4]
Története[szerkesztés]
Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában alapította William Booth metodista lelkész,[4] aki szilárdan hitte, hogy a keresztény hitnek szerves része a szolgálat és a szociális igazságtalanság és a nyomorúság elleni harc. Azt vallotta, nem elég a templomokban prédikálni, cselekedni kell, de tanait nem nézte jó szemmel az egyháza; kitagadta soraiból. Both feleségével – Catherine Booth – hajléktalanszállókat, népkonyhákat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Minden lehetőséget megragadtak, amellyel az emberek helyzetén javítani tudtak, hirdették: hit és cselekedet elválaszthatatlanok egymástól.
Kezdetben Kelet-Londonban "Keresztény Misszió" néven indult mozgalom, kinőve az egyház hagyományos kereteit, 1877-ben formálisan is elszakadt a metodizmustól, létrehozva az Üdvhadsereget,[4] szervezeti formaként, az akkori viktoriánus Anglia alapjait adó hadsereget választották. A tagok egységes egyenruhája segítette a munkát, könnyen megkülönböztette a tömegben dolgozókat és elfedte a társadalmi különbségeket. 1878-ban Booth átszervezte a missziót, első tábornokává vált, és bevezette a katonai struktúrát, amelyet hagyományként azóta is megtartottak.[7]
Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon elég későn, az 1920-as évek elején bontott zászlót az Üdvhadsereg külföldi tisztek segítségével, hamarosan harminc segítő központ jött létre országszerte. 1922-1923-ban Csatakiáltás címmel adtak ki lapot, amely később Segélykiáltás címmel jelent meg.[8] 1924-ben a budapesti Dohány utcában és a Teréz körúton létesítettek összejöveteli helyiséget és állomást.[8]
1926-ban írta róluk a Magyar Kultúra című lap:
- „Az 1924. év tavaszán a külföld sok országában elterjedt „üdvhadsereg" néven ismert intézménynek négy tagja (3 német és 1 magyar) a fővárosban letelepedett, hogy a „Salvation Army" számára nálunk is előkészítsék a talajt. A különleges ruhájú, tányérsapkás „katonák" és fekete kalapos üdvhadseregbeli nők csakhamar feltűntek a körutak forgatagában vallásos énekeket énekelve, újságjukat, röpirataikat árusítva. A múlt év novemberében maga a tábornok is itt járt, s a régi országházban tartott gyűlésen kifejtette az üdvhadsereg programját. Két év leforgása alatt mintegy 200 katonát toboroztak össze. A fővárosban három, Kispesten egy gyülekezőhelyük van, hol istentiszteleteket is tartanak. Van állásközvetítő irodájuk, foglalkoztató műhelyük, népkonyhájuk. Foglalkoznak iszákosok és bukott nők mentésével, szegény gyermekek gondozásával”. [9]
1949-ben megszűnt a létezésük az országban, de 1990-től újra jelen vannak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Salvation Army International - Statistics. The Salvation Army, 2021. március 10. [2018. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 10.) „The Salvation Army is officially at work in 133 countries.”
- ↑ http://www.salvationarmy.org/ihq/statistics
- ↑ a b c the Salvation Army | History, Organization, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
- ↑ a b c d e f Vallástörténeti kislexikon (1975)
- ↑ Világvallások A-Zs (2009)
- ↑ a b Napi Magyarország, 1998. december (2. évfolyam, 281-305. szám) |. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
- ↑ Report on the records of the Salvation Army. Nationalarchives.gov.uk. [2012. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
- ↑ a b Rajki Z. - Szigeti J.: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig (2012)
- ↑ Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 13. évfolyam (Budapest, 1926) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
Források[szerkesztés]
- Vallástörténeti kislexikon, 3. kiadás, Kossuth, 1975
További információk[szerkesztés]
- The Salvation Army (angolul)
|