Európa történelme

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A második világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.

Ókor[szerkesztés]

Knossos fresco women.jpg
I. e. 2000-I. e. 1450. Kréta szigetén virágzik a palotaépítő minószi civilizáció. A minószi hajósok, kereskedők és kézművesek, kifejlesztik saját írásukat (lineáris A írást). Az i. e. 1400-as években hatalmuk hanyatlik, és a mükénéiek támadásakor (i. e.1450 körül) kultúrájuk elpusztult.

I. e. 4000–i. e. 3000: Megalitok kora. Európában sokféle megalitnak nevezett sírköveket emelnek. I. e. 2000 körül: Európa két arca, míg a mediterrán vidékeken élők technikája egyre fejlettebb, Európát még mindig kőkorszaki életet élő nomádok lakják, akik Ázsia egyes részeibe is elvándorolnak. I. e. 1400I. e. 1200: A görög és mediterrán hajósnépek letelepedésre alkalmas helyet keresve sorozatosan támadják a szomszéd országokat. Lerombolják a Hettita Birodalmat. I. e. 1200. Kelták kora: Észak-Európa vándornépei fokozatosan letelepednek és falvakban gazdálkodnak. I. e. 800 körül a kelták sót és vasat bányásznak Hallstattban (Ausztriában). I. e. 1200: Trójai háborúk. Az egymással versengő görög városállamok, Trója és Mükéné harca. Homérosz eposza szerint a mükénéiek egy falóba rejtőzve jutnak be Trójába. I. e. 753: Róma születése. Róma alapítói a legenda szerint Romulus és Remus, akiket csecsemőként nőstényfarkas szoptatott. I. e. 750 körül: a görög városállamok a harcok kora után ismét megerősödnek. I. e. 700 - I. e. 400 körül: Az etruszkok. Közép-Itália lakói meghódítják a szomszédos vidékeket és városokat építenek. Értenek a fémmegmunkáláshoz, jó kereskedők, és tudják, hogyan kell a földet alkalmassá tenni a búzatermesztésre. I. e. 600-tól I. e. 200-ig ők Róma urai. I. e. 510 - I. e. 509: A Római Köztársaság. Róma népe felkel zsarnok királya, Tarquinius ellen, és létrehozza a „köz államát”, azaz a köztársaságot. I. e. 600 körül: A spártai katonaállam. Spárta görög városállam, ahol még a legifjabb polgárokat is az állam feltétlen szolgálatára nevelik. A spártaiak megvetik a művészeteket. Rabszolgák tömegeit dolgoztatják. I. e. 490 - I. e. 480: A görögök legyőzik a perzsákat a görög kolóniák felszabadításáért vívott maratoni csatában. A bosszúra éhes Xerxész, az új perzsa király ezután hatalmas sereggel vonul Görögországba, majd pedig a Thermopülei szorosnál győzelmet arat Spárta és több görög polisz egyesült serege felett. A szalamiszi csatában azonban flottája vereséget szenved. I. e. 338: II. Philipposz, az észak-görögországi Makedónia uralkodója Spárta kivételével minden városállamot legyőz, és egyesíti az országot.

AlexanderTheGreat Bust.jpg
I. e. 356 - I. e. 323: Nagy Sándor: Makedóniai Fülöp fia húszéves korában kerül a trónra. A nagy hadvezér és hódító, a tudós Arisztotelész tanítványa első győzelmeit Perzsia és Egyiptom fölött aratja (33-331). Világhódító tervei vannak; bevonul Indiába, katonái azonban kimerülnek és követelik: térjenek haza! Sándor óriási birodalmat hoz létre, új városokat alapít, és a népek egyenlőségét hirdeti. I. e. 323-ban halt meg.

I. e. 264-i. sz. 250: A Római Birodalom: A jól képzett római hadsereg az akkor ismert világ nagy részét meghódítja. A rómaiak hatékonyan kormányoznak, számtalan várost és sok ezer kilométernyi kitűnő utat építenek. Részletes jogrendet dolgoznak ki és új mezőgazdasági módszereket vezetnek be. Hatalma csúcsán a birodalom felöleli Nyugat- és Dél-Európát, Afrika Szahara fölötti részét és Délnyugat-Ázsiát. I. e. 264: Az első pun háború. Róma és Karthágó vetélkedése a földközi-tengeri kereskedelemért. Első háborújuk során Róma megszerzi Szicíliát. I. e. 218: Hannibal átkel az Alpokon. A második pun háború során a punok híres hadvezére, Hannibál hadseregével és harminckét elefánttal átkel a Pireneusokon és az Alpokon Itáliában. Három csatában legyőzi a rómaiakat. Amikor vereséget szenved, öngyilkos lesz, nehogy fogságba essen. I. e. 149 - I. e. 146: A harmadik pun háború. Róma porig rombolja a nagy Észak-Afrikai várost, Karthágót. A férfiakat, nőket és gyermekeket eladják rabszolgának. I. e. 133 - I. e. 122: A római polgárháború. A kormányzati változásokat követelő Gracchus fivérek meggyilkolása után Rómában közel egy évszázadig polgárháború dúl. I. e. 77: A rabszolgalázadás. Spartacus és más szökött gladiátorok vezetése alatt a rabszolgasereg 100 000 főre duzzad; a lázadást leverik. I. e. 58 - i. e. 44: Julius Caesar meghódítja Galliát (i. e. 58 - i. e. 51), és rabszolgák tömegével tér vissza Rómába. Caesar i. e. 45-ben a birodalom egyeduralkodója lesz, de egy évvel később, i. e. 44 márciusában meggyilkolják. I. e. 27: Octavianus, Caesar utóda felveszi az Augustus nevet és Imperator - Róma első császára - lesz. Uralkodása békét hoz a birodalomnak. I. sz. 98 - 117: Róma I. sz.116 körül Traianus császár alatt éri el hatalma csúcsát, aki kelet felé terjeszti ki birodalmát. I. sz. 117 - 138: Hadrianus császár megerősíti birodalma védelmi rendszerét, I. sz. 122-ben felépíti „Hadrianus Falát”, hogy a Skócia felől támadó piktek ne hatolhassanak be Britanniába. I. sz. 286: A Római Birodalom hanyatlása. Diocletianus császár birodalma túl nagynak bizonyul ahhoz, hogy Rómából irányítsák. A császár létrehozza a tetrarchia uralmi rendszerét, melyben a birodalmat négy központból kormányozzák. Ez trónharcokat idéz elő. A keresztényeket kegyetlenül üldözik, azonban 313-tól bevett vallás, majd a század végére államvallássá válik. 395-ben kettéválik a birodalom. I. sz. 455: Germán vandálok kifosztják Rómát. I. sz. 476: Barbár királyságok jönnek létre egész Európában. I. sz. 476: Romulus Augustus császár trónfosztásával a Nyugatrómai Birodalom széthullik.

Középkor[szerkesztés]

A középkor a Nyugatrómai Birodalom (i. sz. 476-os) bukásával veszi kezdetét, és egészen Amerika (i. sz. 1492-es) felfedezésével ér véget.

330-ban Konstantinápoly lesz az egykori Római Birodalom császári székhelye, mely az impérium kettéosztása után a Keletrómai Birodalom fővárosa lesz. Justinianus bizánci császár megpróbálja visszaszerezni a nyugati provinciákat, ám ez csupán részlegesen sikerül. Feleségével újjáépítik Konstantinápolyt, és kodifikálják a római jogot. Miközben a Nyugatrómai Birodalom összeomlik, a Bizánci Birodalom még egy évezredig fennmarad. 732: Európában feltartóztatják az iszlám erőlenyomulást. A nagy frank hadvezér, Martell Károly (a „Pöröly”), a poiters-i csatában megállítja a Franciaország elleni arab inváziót. I. sz. 800 körül: A kelet-európai szláv törzsek egyesülésében a Svédországból való viking kereskedőharcosok fontos szerepet játszanak. I. sz. 850: Az első orosz államok megalapítása Kijev és Novgorodban. I. sz. 900: A vikingek letelepednek Normandiában. Később normannokként válnak ismertté. I. sz. 962: I. Ottó német király, aki a hatalmas Német Királyság mellett Franciaország egy része, itáliai és közép-európai területek fölött is uralkodik, német-római császárrá koronáztatja magát, és engedelmességre akarja kényszeríteni a pápát. I. sz. 987: A nagyhatalmú francia hűbérúr, Capet Hugó lesz az első francia király. Franciaország ettől kezdve kilencszáz évig királyság. I. sz. 960: Lengyelország megalapítása. Mieszko herceg egységes állammá teszi Lengyelországot, és felveszi a kereszténységet. I. sz. 1001. január 1. (vagy 1000. december 31.): Magyarország megalapítása. I. István király idején indul meg a magyar feudális állam és társadalom kialakulása. I. sz. 1066: Hastingsi csata. Normandiai Vilmos legyőzi az angolokat és a csatában elesett Harold király helyére lép. I. sz. 1096 - 1270: A Keresztes háborúk. A keresztény európaiak megkísérlik visszahódítani Jeruzsálem szent városát a muzulmánoktól. A királytól a közemberekig sokan indulnak harcba. Hitük szerint „szent háborút” vívnak. 1099-ben sikerül elfoglalniuk Jeruzsálemet, de 1187-ben Nagy Szaladin muzulmán uralkodó visszafoglalja a várost. A további ostromok sikertelenek a keresztesek részéről, de Európába visszatérve új találmányokat és eszméket hoznak. I. sz. 1273: A Habsburg dinasztia. Habsburg Rudolfot császárrá koronázzák. Birodalmuk egyre csak nő, és egészen 1918-ig fönnmarad. I. sz. 1300 körül: Az Oszmán Birodalom. A muzulmán török uralkodó, I. Oszmán megalapítja az Oszmán Birodalmat, mely utódai idején a Földközi-tenger és Közel-Kelet térségének nagy részét elfoglalja. Ők lesznek a muszlim világ vezetői. Az államuk 1923-ig fönnáll. I. sz. 1347: „Mindenkit megöl a Fekete halál”. A „fekete halál” - a pestis egyik fajtája, amelyet a feltételezések szerint a bolhák és az élősködők terjesztenek és adnak át a patkányoknak - keletről kezd terjedni. 1347-ben kereskedőhajókon hurcolnak de Európába. Minden idők legnagyobb és legpusztítóbb járványa ez; Európa összlakosságának egyharmadát elpusztítja. I. sz. 1337 - 1453: A százéves háború. III. Eduárd angol király igényt tart a francia trónra is. Csatát csata után vívnak, mert Anglia minél nagyobb francia területet akar megszerezni. Végül a franciák győznek. I. sz. 1469: Spanyolországban az Aragóniai Ferdinánd és a Kasztíliai Izabella házassága egyesíti a félsziget két részét. Seregük kiűzi az arabokat a déli területekről. Pénzzel támogatják Kolumbusz expedícióit. I. sz. 1492: Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát. Kolumbusz célja, hogy megkerülje Afrikát, és eljusson Indiába. Ám utazása váratlan fordulatot vett, mert nem Indiába, hanem egy „új világba” jutottak. Mivel az elején azt hitte, hogy Indiában van, az itt élő őslakosokat indiánnak nevezte.

Újkor[szerkesztés]

XX. század[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • VILÁG TÖRTÉNET (fordította: Boris János) Kiadó: Cserépfalvi Kiadó (1991)

Külső hivatkozások[szerkesztés]