Lucius Tarquinius Superbus
| Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| Lucius Tarquinius Superbus | |
| Született | |
| i. e. 6. század Róma |
|
| Elhunyt | |
| i. e. 495 Cumae |
|
| Állampolgársága | római |
| Gyermekei | Sextus Tarquinius |
| Szülei | Tanaquil Lucius Tarquinius Priscus római király |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Tarquinius Superbus témájú médiaállományokat.
|
|
Lucius Tarquinius Superbus (a hagyomány szerint élt ? – Kr. e. 495 körül, uralkodott Kr. e. 535 – Kr. e. 509) volt az ókori Római Királyság utolsó legendás királya. Folyamatosan háborúkat vezetett Itália népei ellen, népét pedig a terror eszközeivel tartotta kordában. Mikor engedte, hogy fia megerőszakolja Lucretiát, egy tisztes római asszonyt, Lucretia férje, Lucius Tarquinius Collatinus és társa, Lucius Iunius Brutus elűzték a király fiát.
Az ifjabb Tarquinius is nagy építő volt; Etruriából hozatott mestereket, munkásokat pedig a volscus és latin háborúk foglyai szolgáltattak. Befejezte a cloaca maximát és a capitoliumi templomot. E hatalmas épület pincéjében tartották zár alatt a jóskönyveket, melyeket a cumaei Sibylla ajánlott fel Róma királyának. Az ihletett jósnő szavai szerint a városnak, sőt talán a világnak sorsa volt bennök megírva, s a kilenc könyvért értéköknek megfelelő összeget követelt. Tarquinius sokallta az árt; Sibylla eltávozott, s három könyvet tűzbe dobván, a megmaradt hatot ismét ugyanezért az árért kinálta. A király természetesen drágállotta, mire a Sibylla újra elégetett három könyvet, s az utolsó három könyvért is annyit kért, mint előbb. Ekkor végre Tarquinius megadta az összeget, s a háromszoros árú könyveket ezentúl a római állam legszentebb kincsei gyanánt őrizték. A legnagyobb válságok között időről időre ünnepiesen fölnyitották; a nagy tisztviselő, akire őrizetük bízva volt, jóslatot kért belőlük, s többször vált így a papok és nemesek kezében a kormányzás fontos eszközévé. E Sibylla-könyvek jelzik a görög szellem hatásának kezdetét Rómára.
További információk[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Servius Tullius |
|
Következő uralkodó: nincs Római Köztársaság |
|

