A vallás Európában
Európában a vallásosság az emberek többsége számára ma már nem jelent szükségképpen vallásgyakorlatot; nem igénylik feltétlenül az egyházak közreműködését. A társadalom többsége magánügynek tekinti a vallást, és az egyre inkább az intim szférába kerül. Csökken az egyháztagok száma és az istentiszteleteken résztvevők aránya. Az egyházban megnőtt a laikusok aránya. A hívők többsége közösségi élményként éli meg a hitét. Ez a háttere a bázisközösségi mozgalmak keletkezésének, amely a fejlett országokban az elszemélytelenedett társadalomnak tulajdonítható. [1]
Az európaiak egy része vallásosnak nyilvánítja magát. Ők többségükben azt vallják, hogy Isten és a vallás fontos számukra, a tízparancsolatban összefoglalt erkölcsi elvek alapján állanak, többnyire ez szabja meg magatartásukat. Mindemellett – különösen az ifjúság körében – az utóbbi évtizedekben csökkent az istenhit és a vallásos gyakorlat. [1]
A kelet-európai társadalmakban (így Magyarországon is) a 20. században a hagyományos vallásosság térvesztése gyorsabb volt, mint az ateizmus térnyerése. A politikai rendszerváltás megszüntette a vallásüldözést, átértékelte a vallást, biztosítja a vallásszabadságot. Ebben a régióban megfigyelhető a vallási érdeklődésnek és a hívő elkötelezettség vállalásának élénkülése, fokozódása. [1]
Korunkban a kereszténység a legelterjedtebb vallás Európában. Egyes régiókban a társadalom nagy mértékben szekularizálódott. [1]
A szekularizáció eszméjében és hatásában kettősség mutatkozik. Egyrészt a kultúra önállósulását jelenti, másrészt – sokak számára – az Istennel való minden kapcsolat kizárását.[1] Az északi, protestáns többségű országokat erősebben érinti a szekularizációs folyamat, mint a délebbi, katolikus nemzeteket. [2]
A szekularizáció következtében az élet sok területén csökkent a vallás befolyása. Az emberek gondján-baján az orvostudomány, a szervezett szociális gondoskodás kíván segíteni.
A vallási közömbösség és az ateizmus az elmúlt száz évben vált jelentőssé a vallási életben. Ateista az, aki nem hisz Istenben, aki a világot Isten nélkül tételezi fel, és kizárólag materialista álláspontra helyezkedik. A gyakorlati ateista nem tagadja nyíltan Istent, de úgy él, mintha Isten nem létezne. A vallástalanság mértéke sokak szerint összefügg a gazdasági fejlettséggel, az életszínvonal alakulásával. Ennek viszont ellentmond, hogy például az Egyesült Államok vallási élete sokkal intenzívebb, mint Európáé. [2]
Térképek
[szerkesztés]Történelem
[szerkesztés]A kereszténység története | |
---|---|
| |
Az utóbbi kétezer évben Európa vallási térképe többször változott.
Ókor
[szerkesztés]A Római Birodalomban (különösen Itáliában és Görögországban) fejlett politeista vallások alakultak ki. Később különféle keleti vallási kultuszok is eljutottak a Birodalom belsejébe (Ízisz-, Mithrász-kultusz stb.). A "barbár" területeken (a perifériákon) a vallási hiedelmek egyéb formái uralkodtak. [1]
A monoteista (egyistenhívő) vallások közül elsőként a zsidó vallás jelent meg Európa déli, délkeleti részén. Zsidó kereskedők már a Kr. e. 3. század jártak Görögországban és Itáliában. A palesztinai történelem viszontagságos körülményei miatt már ekkor igen sok zsidó hagyta el Palesztinát, és telepedett le a Földközi-tenger keleti medencéjét határoló vidékeken, ahol zárt közösségekben élt és zsinagógákat épített vallásának gyakorlására. [1]
A rómaiak a meghódított népek vallásait nem üldözték, sőt e népek isteneit is besorolták a birodalom istenvilágába. A zsidók monoteizmusa ellenállt ennek a vallási integrálódásnak. A zsidó felkelés bukása után felgyorsult a zsidó kivándorlás Palesztinából, és a zsidó vallásból kinőtt kereszténység a Földközi-tenger távolabb eső római provinciáiban is terjedt.
Őskeresztények
[szerkesztés]Az első keresztények életének lényege Krisztus követése, tanításainak és hitelveinek gyakorlása volt úgy, hogy azok a lehető leginkább hasonlítsanak Jézus Krisztus cselekedeteire. A világtól és bűneiktől való elfordulásuk jeléül megkeresztelkedtek és egész életüket Isten országa várásának állították be.
Már az 1. században terjedt a kereszténység a Római Birodalom területén.
Ókeresztény egyház
[szerkesztés]A 2-3. század folyamán a véres üldözések ellenére is rohamosan terjedt a Római Birodalom valamennyi provinciájában a kereszténység. Nagy Konstantin császár végül 313-ban engedélyezte keresztények szabad vallásgyakorlatát, és a 4. század végére a kereszténység államvallássá lett.
395-ben kettészakadt a birodalom, nyugati és keleti részre. Mindkettő keresztény volt már ekkor. Erre az időszakra vezethetők vissza a keleti és nyugati kereszténység kialakulásának és elkülönülésének kezdetei is.
Középkor
[szerkesztés]Az 5. században a Nyugat-római birodalom bukása (476) után a népvándorlás sok tekintetben elősegítette a kereszténység terjedését az egykori birodalom határain túl is, a germán és szláv törzsek körében.
A kereszténység már az első századokban sem volt teljesen egységes. A nyugati (latin) és a keleti (ortodox) egyház 1054-ben vált véglegesen külön (lásd: nagy egyházszakadás).
A 12. század környékén a pápák hangoztatták azt, hogy nemcsak lelki uralmat, hanem földi hatalmat is kaptak.[3] Az ő idejükben a pápaság eljutott politikai hatalmának csúcspontjára, és – nyugaton – sikerült megvalósítania azt a törekvését, hogy világi dolgokban is ő legyen a legfőbb döntőbíró. Királyok függtek tőlük, koronákat ajándékoztak, polgárokat mentettek fel a hűségeskü alól, hadseregeket állítottak, békét, illetve keresztes hadjáratokat hirdettek.[3]
Újkor
[szerkesztés]A római katolikus egyházból váltak ki a 16. században a történelmi protestáns felekezetek: az evangélikus (lutheránus), református (kálvinista), valamint az anglikán egyházak. A későbbiekben kialakult új-protestáns felekezetek (baptista, metodista stb.) Európában már nem terjedtek el jelentős mértékben. [1]
Iszlám
[szerkesztés]Az iszlám a 8. században az arab hódítással együtt jelent meg a Pireneusi-félszigeten, ahol közel 800 éven át virágzott. A félsziget nagy részén kevert vallási összetételű népesség (keresztény, muszlim, zsidó) élt egymás mellett békében. A spanyol reconquista nyomában (15. század végére) kiszorultak a muszlimok és a zsidók a térségből.
Délkelet-Európában a török hódítás (14-17. század) nyomán terjedt el az iszlám, amely Albániában és Koszovóban ma is uralkodó. Jelentős számú muszlim népesség él még Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Macedóniában és Cipruson, valamint Oroszország európai részének délkeleti részének peremvidékein. A 20. században mintegy 8 millió török és arab vendégmunkás telepedett le a nyugat-európai országokban,[1] majd a 21. században szintén jelentős számú muszlim menekült érkezett Európa nyugati felére.
Vallási folytonosság
[szerkesztés]Az európai kultúra kialakulásában és fejlődésében az egyik legfontosabb tényező a Római Birodalom volt, amely virágkorában Európa jelentős részére kiterjedt. Később a kontinens kulturális vívmányai a keresztény misszió által földrajzi határain messze túl hatottak.
A nyugati világ mai kultúrája az európai, görög-római civilizáción alapszik. Az európai népek kereszténységre térítésével a különféle népi hagyományokat nem sikerült eltörölni. A kereszténységre térés vallások együttélésére és szinkretizmusára adott alkalmat; az egyes kultuszok, mítoszok és jelképek folyamatossága mutatható ki az újkőkorszaktól a 19. századig.[4] A körmenetek, búcsújárások, a szentelt víz használata, a szentek képein levő glória, mind pogány eredetűek.[5][6] A mise, amely az őskeresztény agapéból fejlődött ki, a misztériumvallások hatására a Krisztussal való egyesülés szertartásává vált.[7]
A kereszténységet az itáliai–germán–gall–brit meghatározottságú középkor alakította életképessé, és francia–német–angol, sőt orosz világrendként vált kontinensközivé.[8] Az elmúlt öt évszázadban az európai kultúra eljutott a világ minden tájára a földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és a keresztény egyházak misszionáriusi törekvései révén. Vonzóereje még ma is erős, jóllehet Európában a 20. században súlyos válságok, világháborúk dúltak és a szekularizáció, a vallásellenes ideológiák (marxizmus, nácizmus, bolsevizmus) és diktatórikus rendszerek rombolták a vallási örökséget. [1]
Vallásföldrajzi régiók
[szerkesztés]A protestáns vallási régió Észak- és ÉNy-Európában helyezkedik el, míg a katolikus vallási régió Délnyugat-Európában (Írország kivételével), illetve a közép-európai térségben (Lengyelország, Litvánia). A közbülső zónában található a vegyes felekezetű közép-európai katolikus és protestáns országok vallási régiója és a Kárpát-Balkán régió sok vallású (ortodox, katolikus, protestáns, muszlim) térsége.
A maradék országokban egyik-másik vallás csak relatív többséget képez: tehát lakosságuk felekezetileg vegyes.
Római katolikus
[szerkesztés]Európa 11 országában (a 20 század végén) magasabb a római katolikusok aránya 80%-nál: Ausztria, Belgium, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Szlovénia, Portugália, Spanyolország), és a hívők még öt országban teszik ki az abszolút többséget: Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Litvánia. [1] Tehát összesen 16 ország több mint fele katolikus.
Protestáns
[szerkesztés]A hívők arányát tekintve protestáns a népesség túlnyomó része hat országban: Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Egyesült Királyság. Ezeken túl Észtország is többnyire protestáns. [1]
Ortodox
[szerkesztés]Az ortodox keresztények túlnyomó többségben Görögországban, Cipruson, Bulgáriában, Romániában, Moldovában, Szerbiában, Montenegróban és Macedóniában élnek, abszolút többségben pedig Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. [1]
Iszlám
[szerkesztés]Az ortodox vallási régió területén más keresztény felekezetek, az iszlám, valamint a zsidó vallás hívei is megtalálhatók. Az iszlám vallásúak többséget alkotnak Albániában és Koszovóban és ugyancsak a hívők jelentős hányadát alkotják Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Bulgáriában.
Felmérések
[szerkesztés]vallás / meggyőződés | a lakosság százaléka |
---|---|
keresztény | 71,6 % |
- római katolikus | 45,3 % |
- protestáns | 11,1 % |
- ortodox | 9,6 % |
- más keresztény | 5,6 % |
más, nem keresztény vallású | 4,5 % |
- muszlim | 1,8 % |
- buddhista | 0,4 % |
- zsidó | 0,3 % |
- hindu | 0,3 % |
- szikh | 0,1 % |
- egyéb vallású | 1,6 % |
nem vallásos | 24,0 % |
- nem hívő/agnosztikus | 13,6 % |
- ateista | 10,4 % |
Istenhit
[szerkesztés]Kelet-Európa
[szerkesztés]Ország | A lakosság százalékában |
---|---|
Grúzia | 99% |
Moldova | 95% |
Románia | 95% |
Bosznia-Hercegovina | 94% |
Görögország | 92% |
Szerbia | 87% |
Horvátország | 86% |
Lengyelország | 86% |
Ukrajna | 86% |
Fehéroroszország | 84% |
Bulgária | 77% |
Litvánia | 76% |
Oroszország | 75% |
Lettország | 71% |
Magyarország | 59% |
Észtország | 44% |
Csehország | 29% |
Teljes Európa
[szerkesztés]Country | Hisz Istenben | Hisz valamiféle felsőbb intelligenciában |
Nem hisz egyikben sem |
---|---|---|---|
Málta | 94% | 4% | 2% |
Románia | 92% | 7% | 1% |
Ciprus | 88% | 8% | 3% |
Görögország | 79% | 16% | 4% |
Lengyelország | 79% | 14% | 5% |
Olaszország | 74% | 20% | 6% |
Írország | 70% | 20% | 7% |
Portugália | 70% | 15% | 12% |
Szlovákia | 63% | 23% | 13% |
Spanyolország | 59% | 20% | 19% |
Litvánia | 47% | 37% | 12% |
Luxemburg | 46% | 22% | 24% |
Magyarország | 45% | 34% | 20% |
Ausztria | 44% | 38% | 12% |
Németország | 44% | 25% | 27% |
Egyesült Királyság | 37% | 33% | 25% |
Belgium | 37% | 31% | 27% |
Bulgária | 36% | 43% | 15% |
Finnország | 33% | 42% | 22% |
Szlovénia | 32% | 36% | 26% |
Dánia | 28% | 47% | 24% |
Hollandia | 28% | 39% | 30% |
Franciaország | 27% | 27% | 40% |
Észtország | 18% | 50% | 29% |
Svédország | 18% | 45% | 34% |
Csehország | 16% | 44% | 37% |
EU átlag | 51% | 26% | 20% |
Törökország | 94% | 1% | 1% |
Horvátország | 69% | 22% | 7% |
Svájc | 44% | 39% | 11% |
Izland | 31% | 49% | 18% |
Norvégia | 22% | 44% | 29% |
Vallási megoszlás
[szerkesztés]Közép-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[12]
ország | népesség | keresztény | keresztény % |
muszlim | muszlim % |
vallástalan | vallástalan % |
hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ausztria | 8 390 000 | 6 745 560 | 80,40% | 453 060 | 5,40% | 1 132 650 | 13,50% | 0 | 0,00% | 16 780 | 0,20% | 8 390 | 0,10% | 16 780 | 0,20% |
Horvátország | 4 400 000 | 4 109 600 | 93,40% | 61 600 | 1,40% | 224 400 | 5,10% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Csehország | 10 490 000 | 2 444 170 | 23,30% | 15 000 | 0,30% | 8 014 360 | 76,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Észtország | 1 340 000 | 534 660 | 39,90% | 2 680 | 0,20% | 798 640 | 59,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 10 | 0,00% | 1 340 | 0,10% |
Németország | 82 300 000 | 56 540 100 | 68,70% | 4 773 400 | 5,80% | 20 328 100 | 24,70% | 80 000 | 0,10% | 246 900 | 0,30% | 102 300 | 0,15% | 246 900 | 0,30% |
Magyarország | 9 980 000 | 8 083 800 | 81,00% | 7 500 | 0,75% | 1 856 280 | 18,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 9 980 | 0,10% |
Lettország | 2 250 000 | 1 255 500 | 55,80% | 2 500 | 0,10% | 985 500 | 43,80% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 4 500 | 0,20% | 0 | 0,00% |
Liechtenstein | 40 000 | 36 760 | 91,90% | 2 000 | 5,00% | 1 160 | 2,90% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 40 | 0,10% |
Litvánia | 3 320 000 | 2 981 360 | 89,80% | 5 000 | 0,10% | 332 000 | 10,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Lengyelország | 38 280 000 | 36 098 040 | 94,30% | 50 000 | 0,10% | 2 143 680 | 5,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 10 000 | 0,03% |
Szlovákia | 5 460 000 | 4 657 380 | 85,30% | 10 920 | 0,20% | 780 780 | 14,30% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Szlovénia | 2 030 000 | 1 591 520 | 78,40% | 73 080 | 3,60% | 365 400 | 18,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Svájc | 7 660 000 | 6 227 580 | 81,30% | 421 300 | 5,50% | 911 540 | 11,90% | 30 640 | 0,40% | 30 640 | 0,40% | 7 660 | 0,10% | 22 980 | 0,30% |
Közép-Európa | 175 940 000 | 131 306 030 | 74,63% | 5 850 290 | 3,57% | 37 874 490 | 21,53% | 110 640 | 0,06% | 294 320 | 0,17% | 102 850 | 0,06% | 308 020 | 0,18% |
Nyugat-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[12]
ország | népesség | keresztény | keresztény % |
muszlim | muszlim % |
vallástalan | vallástalan % |
hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Belgium | 10 710 000 | 6 875 820 | 64,20% | 631 890 | 5,90% | 3 105 900 | 29,00% | 0 | 0,00% | 21 420 | 0,20% | 31 420 | 0,29% | 32 130 | 0,30% |
Csatorna-szigetek | 150 000 | 127 800 | 85,20% | 0 | 0,00% | 21 300 | 14,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 450 | 0,30% | 0 | 0,00% |
Franciaország | 62 790 000 | 39 557 700 | 63,00% | 4 709 250 | 7,50% | 17 581 200 | 28,00% | 30 000 | 0,05% | 313 950 | 0,50% | 313 950 | 0,50% | 313 950 | 0,50% |
Írország | 4 470 000 | 4 112 400 | 92,00% | 49 170 | 1,10% | 277 140 | 6,20% | 8 940 | 0,20% | 8 940 | 0,20% | 8 940 | 0,20% | 0 | 0,00% |
Luxemburg | 510 000 | 359 040 | 70,40% | 11 730 | 2,30% | 136 680 | 26,80% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 1 530 | 0,30% | 510 | 0,10% |
Monaco | 40 000 | 34 400 | 86,00% | 160 | 0,40% | 4 680 | 11,70% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 80 | 0,20% | 680 | 1,70% |
Hollandia | 16 610 000 | 8 404 660 | 50,60% | 996 600 | 6,00% | 6 992 810 | 42,10% | 83 050 | 0,50% | 33 220 | 0,20% | 33 220 | 0,20% | 33 220 | 0,20% |
Egyesült Királyság | 62 040 000 | 44 110 440 | 71,10% | 2 729 760 | 4,40% | 13 214 520 | 21,30% | 806 520 | 1,30% | 248 160 | 0,40% | 682 440 | 1,10% | 310 200 | 0,50% |
Nyugat-Európa | 157 400 000 | 103 649 540 | 65,85% | 9 128 720 | 5,80% | 41 346 550 | 26,27% | 928 670 | 0,59% | 625 690 | 0,40% | 1 105 250 | 0,70% | 690 690 | 0,44% |
Dél-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[12]
ország | népesség | keresztény | keresztény % |
muszlim | muszlim % |
vallástalan | vallástalan % |
hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Andorra | 80 000 | 71 600 | 89,50% | 640 | 0,80% | 7 040 | 8,80% | 400 | 0,50% | 0 | 0,00% | 80 | 0,10% | 240 | 0,30% |
Gibraltár | 30 000 | 26 640 | 88,80% | 1 200 | 4,00% | 870 | 2,90% | 540 | 1,80% | 0 | 0,00% | 90 | 0,30% | 630 | 2,10% |
Olaszország | 60 550 000 | 50 438 150 | 83,30% | 2 240 350 | 3,70% | 7 508 200 | 12,40% | 60 550 | 0,10% | 121 100 | 0,20% | 120 550 | 0,20% | 50 000 | 0,08% |
Málta | 420 000 | 407 400 | 97,00% | 840 | 0,20% | 10 500 | 2,50% | 840 | 0,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Portugália | 10 680 000 | 10 017 840 | 93,80% | 64 080 | 0,60% | 469 920 | 4,40% | 10 680 | 0,10% | 64 080 | 0,60% | 53 400 | 0,50% | 0 | 0,00% |
San Marino | 30 000 | 27 480 | 91,60% | 0 | 0,00% | 2 160 | 7,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 270 | 0,90% | 90 | 0,30% |
Spanyolország | 46 080 000 | 36 218 880 | 78,60% | 967 680 | 2,10% | 8 755 200 | 19,00% | 20 000 | 0,04% | 0 | 0,00% | 30 000 | 0,06% | 46 080 | 0,10% |
Vatikán | 800 | 800 | 100,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Dél-Európa | 117 870 800 | 97 208 790 | 82,47% | 3 274 790 | 2,78% | 16 753 890 | 14,21% | 93 010 | 0,08% | 185 180 | 0,16% | 204 390 | 0,16% | 97 040 | 0,08% |
Délkelet-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[12]
ország | népesség | keresztény | keresztény % |
muszlim | muszlim % |
vallástalan | vallástalan % |
hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Albánia | 3 200 000 | 576 000 | 18,00% | 2 569 600 | 80,30% | 44 800 | 1,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 6 400 | 0,20% | 0 | 0,00% |
Bosznia-Hercegovina | 3 760 000 | 1 966 480 | 52,30% | 1 699 520 | 45,20% | 94 000 | 2,50% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Bulgária | 7 490 000 | 6 149 290 | 82,10% | 1 026 130 | 13,70% | 314 580 | 4,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Görögország | 11 360 000 | 10 008 160 | 88,10% | 602 080 | 5,30% | 692 960 | 6,10% | 11 360 | 0,10% | 0 | 0,00% | 11 360 | 0,10% | 0 | 0,00% |
Koszovó | 2 080 000 | 237 120 | 11,40% | 1 809 600 | 87,00% | 33 280 | 1,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Macedónia | 2 060 000 | 1 221 580 | 59,30% | 809 580 | 39,30% | 28 840 | 1,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Moldova | 3 570 000 | 3 477 180 | 97,40% | 21 420 | 0,60% | 49 980 | 1,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 21 420 | 0,60% |
Montenegró | 650 036 | 461 526 | 71,00% | 188 510 | 29,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Románia | 21 490 000 | 21 382 550 | 99,50% | 64 470 | 0,30% | 21 490 | 0,10% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Szerbia | 7 770 000 | 7 187 250 | 92,50% | 326 340 | 4,20% | 256 410 | 3,30% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Délkelet-Európa | 63 410 000 | 52 697 640 | 83,11% | 9 046 550 | 14,27% | 1 556 500 | 2,45% | 11 360 | 0,02% | 0 | 0,00% | 17 760 | 0,03% | 21 420 | 0,03% |
Kelet-ÉK-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[12]
ország | népesség | keresztény | keresztény % |
muszlim | muszlim % |
vallástalan | vallástalan % |
hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fehéroroszország | 9 600 000 | 6 835 200 | 71,20% | 50 000 | 0,57% | 2 745 600 | 28,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Grúzia | 4 350 000 | 3 849 750 | 88,50% | 465 450 | 10,70% | 30 450 | 0,70% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Oroszország | 142 960 000 | 104 789 680 | 73,30% | 17 500 000 | 12,50% | 23 159 520 | 16,20% | 30 000 | 0,02% | 142 960 | 0,10% | 285 920 | 0,20% | 285 920 | 0,20% |
Ukrajna | 45 450 000 | 38 087 100 | 83,80% | 545 400 | 1,20% | 6 681 150 | 14,70% | 10 000 | 0,02% | 20 000 | 0,04% | 0 | 0,00% | 45 450 | 0,10% |
Kelet-ÉK-Európa | 202 360 000 | 153 561 730 | 75,89% | 15 326 050 | 7,57% | 32 616 720 | 16,12% | 40 000 | 0,02% | 162 960 | 0,08% | 285 920 | 0,14% | 331 370 | 0,16% |
Észak-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[12]
ország | népesség | keresztény | keresztény % |
muszlim | muszlim % |
vallástalan | vallástalan % |
hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dánia | 5 550 000 | 4 634 250 | 83,50% | 227 550 | 4,10% | 654 900 | 11,80% | 22 200 | 0,40% | 11 100 | 0,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Feröer | 50 000 | 49 000 | 98,00% | 0 | 0,00% | 850 | 1,70% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 150 | 0,30% | 0 | 0,00% |
Finnország | 5 360 000 | 4 373 760 | 81,60% | 42 880 | 0,80% | 943 360 | 17,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
Izland | 320 000 | 304 000 | 95,00% | 640 | 0,20% | 11 200 | 3,50% | 960 | 0,30% | 1 280 | 0,40% | 2 240 | 0,70% | 0 | 0,00% |
Norvégia | 4 880 000 | 4 133 360 | 84,70% | 180 560 | 3,70% | 492 880 | 10,10% | 24 400 | 0,50% | 29 280 | 0,60% | 9 760 | 0,20% | 0 | 0,00% |
Svédország | 9 380 000 | 6 303 360 | 67,20% | 431 480 | 4,60% | 2 532 600 | 27,00% | 18 760 | 0,20% | 37 520 | 0,40% | 18 760 | 0,20% | 9 380 | 0,10% |
Észak-Európa | 25 540 000 | 19 797 730 | 77,52% | 883 110 | 3,46% | 4 635 790 | 18,15% | 66 320 | 0,26% | 79 180 | 0,31% | 49 670 | 0,19% | 9 380 | 0,04% |
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]- A kereszténység és az iszlám összehasonlítása
- A világvallások összehasonlítása
- Kereszténység Magyarországon
- A vallás Afrikában
- A vallás Amerikában
- A vallás Ázsiában
- A vallás Indiában
- A buddhizmus Európában
- Keresztény templomépítészet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m Hunyadi László: Az emberiség vallásai
- ↑ a b Hunyadi László: A világ vallásföldrajza
- ↑ a b Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység
- ↑ Mircea Eliade: Vallási eszmék és hiedelmek tört. III. 189. o.
- ↑ Ottlyk Ernő: Az egyház története, 78-79. o., 1979.
- ↑ Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon
- ↑ Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon
- ↑ Kovács Nemere: Egyetemes vallástörténet
- ↑ Eurobarometer 83.4 (May-June 2015): Climate change, Biodiversity and Discrimination of Minority Groups (angol nyelven) Archiválva 2017. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ https://index.hu/tudomany/2017/05/19/vallasos_a_magyar/
- ↑ "Special Eurobarometer, page 204"
- ↑ a b c d e f Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
Források
[szerkesztés]- Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
- Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014
- Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
- Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1975
További információk
[szerkesztés]- Peter Brown: Az európai kereszténység kialakulása. 200–1000; ford. Pálosfalvi Tamás; Atlantisz, Budapest, 1999 (Európa születése)