A vallás Európában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Európában a vallásosság az emberek többsége számára ma már nem jelent szükségképpen vallásgyakorlatot; nem igénylik feltétlenül az egyházak közreműködését. A társadalom többsége magánügynek tekinti a vallást, és az egyre inkább az intim szférába kerül. Csökken az egyháztagok száma és az istentiszteleteken résztvevők aránya. Az egyházban megnőtt a laikusok aránya. A hívők többsége közösségi élményként éli meg a hitét. Ez a háttere a bázisközösségi mozgalmak keletkezésének, amely a fejlett országokban az elszemélytelenedett társadalomnak tulajdonítható. [1]

Az európaiak egy része vallásosnak nyilvánítja magát. Ők többségükben azt vallják, hogy Isten és a vallás fontos számukra, a tízparancsolatban összefoglalt erkölcsi elvek alapján állanak, többnyire ez szabja meg magatartásukat. Mindemellett – különösen az ifjúság körében – az utóbbi évtizedekben csökkent az istenhit és a vallásos gyakorlat. [1]

A kelet-európai társadalmakban (így Magyarországon is) a 20. században a hagyományos vallásosság térvesztése gyorsabb volt, mint az ateizmus térnyerése. A politikai rendszerváltás megszüntette a vallásüldözést, átértékelte a vallást, biztosítja a vallásszabadságot. Ebben a régióban megfigyelhető a vallási érdeklődésnek és a hívő elkötelezettség vállalásának élénkülése, fokozódása. [1]

Korunkban a kereszténység a legelterjedtebb vallás Európában. Egyes régiókban a társadalom nagymértékben szekularizálódott. [1]

A szekularizáció eszméjében és hatásában kettősség mutatkozik. Egyrészt a kultúra önállósulását jelenti, másrészt – sokak számára – az Istennel való minden kapcsolat kizárását.[1] Az északi, protestáns többségű országokat erősebben érinti a szekularizációs folyamat, mint a délebbi, katolikus nemzeteket. [2]

A szekularizáció következtében az élet sok területén csökkent a vallás befolyása. Az emberek gondján-baján az orvostudomány, a szervezett szociális gondoskodás kíván segíteni.

A vallási közömbösség és az ateizmus az elmúlt száz évben vált jelentőssé a vallási életben. Ateista az, aki nem hisz Istenben, aki a világot Isten nélkül tételezi fel, és kizárólag materialista álláspontra helyezkedik. A gyakorlati ateista nem tagadja nyíltan Istent, de úgy él, mintha Isten nem létezne. A vallástalanság mértéke sokak szerint összefügg a gazdasági fejlettséggel, az életszínvonal alakulásával. Ennek viszont ellentmond, hogy például az Egyesült Államok vallási élete sokkal intenzívebb, mint Európáé. [2]

Európa lakosságának vallási megoszlása (2015) - a piros területeken a római katolikus, a kéken a protestáns, a lilán az ortodox, a zölden az iszlám hit az uralkodó, a szürke területeken az ateizmus

Térképek[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Az utóbbi kétezer évben Európa vallási térképe többször változott. A Római Birodalomban (különösen Itáliában és Görögországban) fejlett politeista vallások alakultak ki. Később különféle keleti vallási kultuszok is eljutottak a Birodalom belsejébe (Ízisz-, Mithrász-kultusz stb.). A "barbár" területeken (a perifériákon) a vallási hiedelmek egyéb formái uralkodtak. [1]

A monoteista (egyistenhívő) vallások közül elsőként a zsidó vallás jelent meg Európa déli, délkeleti részén. Zsidó kereskedők már a Kr. e. 3. század jártak Görögországban és Itáliában. A palesztinai történelem viszontagságos körülményei miatt már ekkor igen sok zsidó hagyta el Palesztinát, és telepedett le a Földközi-tenger keleti medencéjét határoló vidékeken, ahol zárt közösségekben élt és zsinagógákat épített vallásának gyakorlására. [1]

A rómaiak a meghódított népek vallásait nem üldözték, sőt e népek isteneit is besorolták a birodalom istenvilágába. A zsidók monoteizmusa ellenállt ennek a vallási integrálódásnak. A zsidó felkelés bukása után felgyorsult a zsidó kivándorlás Palesztinából, és a zsidó vallásból kinőtt kereszténység a Földközi-tenger távolabb eső római provinciáiban is terjedt. Már az 1. században terjedt a kereszténység a birodalom területén.

A 2-3. század folyamán a véres üldözések ellenére is rohamosan terjedt a Római Birodalom valamennyi provinciájában a kereszténység. Nagy Konstantin császár végül 313-ban engedélyezte keresztények szabad vallásgyakorlatát, és a 4. század végére a kereszténység államvallássá lett.

395-ben kettészakadt a birodalom, nyugati és keleti részre. Mindkettő keresztény volt már ekkor. Erre az időszakra vezethetők vissza a keleti és nyugati kereszténység kialakulásának és elkülönülésének kezdetei is. Az 5. században a Nyugat-római birodalom bukása (476) után a népvándorlás sok tekintetben elősegítette a kereszténység terjedését az egykori birodalom határain túl is, a germán és szláv törzsek körében.

A kereszténység már az első századokban sem volt teljesen egységes. A nyugati (latin) és a keleti (ortodox) egyház 1054-ben vált véglegesen külön (lásd: nagy egyházszakadás). A római katolikus egyházból váltak ki a 16. században a történelmi protestáns felekezetek: az evangélikus (lutheránus), református (kálvinista), valamint az anglikán egyházak. A későbbiekben kialakult új-protestáns felekezetek (baptista, metodista stb.) Európában már nem terjedtek el jelentős mértékben. [1]

Az iszlám a 8. században az arab hódítással együtt jelent meg a Pireneusi-félszigeten, ahol közel 800 éven át virágzott. A félsziget nagy részén kevert vallási összetételű népesség (keresztény, muszlim, zsidó) élt egymás mellett békében. A spanyol reconquista nyomában (15. század végére) kiszorultak a muszlimok és a zsidók a térségből.

Délkelet-Európában a török hódítás (14-17. század) nyomán terjedt el az iszlám, amely Albániában és Koszovóban ma is uralkodó. Jelentős számú muszlim népesség él még Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Macedóniában és Cipruson, valamint Oroszország európai részének délkeleti részének peremvidékein. A 20. században mintegy 8 millió török és arab vendégmunkás telepedett le a nyugat-európai országokban,[1] majd a 21. században szintén jelentős számú muszlim menekült érkezett Európa nyugati felére.

Az európai kultúra kialakulásában és fejlődésében az egyik legfontosabb tényező a Római Birodalom volt, amely virágkorában Európa jelentős részére kiterjedt. Később a kontinens kulturális vívmányai a keresztény misszió által földrajzi határain messze túl hatottak. A nyugati világ mai kultúrája az európai, görög-római civilizáción alapszik, és a germán–gall–brit–itáliai meghatározottságú középkor alakította életképessé, és francia–német–angol, sőt orosz világrendként vált kontinensközivé.[3] Az elmúlt öt évszázadban az európai kultúra eljutott a világ minden tájára a földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és a keresztény egyházak misszionáriusi törekvései révén. Vonzóereje még ma is erős, jóllehet Európában a 20. században súlyos válságok, világháborúk dúltak és a szekularizáció, a vallásellenes ideológiák (marxizmus, nácizmus, bolsevizmus) és diktatórikus rendszerek rombolták a kulturális örökséget. [1]

Vallásföldrajzi régiók[szerkesztés]

Európa 11 országában (a 20 század végén) magasabb a római katolikusok aránya 80%-nál: Ausztria, Belgium, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Szlovénia, Portugália, Spanyolország), és még öt országban teszik ki az abszolút többséget: Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Litvánia. [1] Tehát összesen 16 ország több mint fele katolikus.

Ezzel szemben protestáns a népesség túlnyomó része hat országban: Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Egyesült Királyság. Ezeken túl Észtország is többnyire protestáns. [1]

A maradék országokban egyik-másik vallás csak relatív többséget képez: tehát lakosságuk felekezetileg vegyes.

A protestáns vallási régió Észak- és ÉNy-Európában helyezkedik el, míg a katolikus vallási régió Délnyugat-Európában (Írország kivételével), illetve a közép-európai térségben (Lengyelország, Litvánia). A közbülső zónában található a vegyes felekezetű közép-európai katolikus és protestáns országok vallási régiója és a Kárpát-Balkán régió sok vallású (ortodox, katolikus, protestáns, muszlim) térsége.

Az ortodox keresztények túlnyomó többségben Görögországban, Cipruson, Bulgáriában, Romániában, Moldovában, Szerbiában, Montenegróban és Macedóniában élnek, abszolút többségben pedig Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. [1]

Az ortodox vallási régió területén más keresztény felekezetek, az iszlám, valamint a zsidó vallás hívei is megtalálhatók. Az iszlám vallásúak többséget alkotnak Albániában és Koszovóban és ugyancsak a hívők jelentős hányadát alkotják Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Bulgáriában.

Felmérések[szerkesztés]






Circle frame.svg

Az európaiak vallási megoszlása
(2012 - Eurobarometer felmérés)[4]

  keresztény (72%)
  nem-hívő/agnosztikus (16%)
  ateista (7%)
  muszlim (2%)
  más/nem válaszolt (3%)

Istenhit[szerkesztés]

Kelet-Európa[szerkesztés]

Hisz Istenben (Pew felmérés 2015-2016)[5]
Ország A lakosság százalékában
 Grúzia 99%
 Moldova 95%
 Románia 95%
 Bosznia-Hercegovina 94%
 Görögország 92%
 Szerbia 87%
 Horvátország 86%
 Lengyelország 86%
 Ukrajna 86%
 Fehéroroszország 84%
 Bulgária 77%
 Litvánia 76%
 Oroszország 75%
 Lettország 71%
 Magyarország 59%
 Észtország 44%
 Csehország 29%

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Közép-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[6]

ország népesség keresztény keresztény
%
muszlim muszlim
%
vallástalan vallástalan
%
hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Ausztria 8 390 000 6 745 560 80,40% 453 060 5,40% 1 132 650 13,50% 0 0,00% 16 780 0,20% 8 390 0,10% 16 780 0,20%
 Horvátország 4 400 000 4 109 600 93,40% 61 600 1,40% 224 400 5,10% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Csehország 10 490 000 2 444 170 23,30% 15 000 0,30% 8 014 360 76,40% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Észtország 1 340 000 534 660 39,90% 2 680 0,20% 798 640 59,60% 0 0,00% 0 0,00% 10 0,00% 1 340 0,10%
 Németország 82 300 000 56 540 100 68,70% 4 773 400 5,80% 20 328 100 24,70% 80 000 0,10% 246 900 0,30% 102 300 0,15% 246 900 0,30%
 Magyarország 9 980 000 8 083 800 81,00% 7 500 0,75% 1 856 280 18,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 9 980 0,10%
 Lettország 2 250 000 1 255 500 55,80% 2 500 0,10% 985 500 43,80% 0 0,00% 0 0,00% 4 500 0,20% 0 0,00%
 Liechtenstein 40 000 36 760 91,90% 2 000 5,00% 1 160 2,90% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 40 0,10%
 Litvánia 3 320 000 2 981 360 89,80% 5 000 0,10% 332 000 10,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Lengyelország 38 280 000 36 098 040 94,30% 50 000 0,10% 2 143 680 5,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 10 000 0,03%
 Szlovákia 5 460 000 4 657 380 85,30% 10 920 0,20% 780 780 14,30% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Szlovénia 2 030 000 1 591 520 78,40% 73 080 3,60% 365 400 18,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Svájc 7 660 000 6 227 580 81,30% 421 300 5,50% 911 540 11,90% 30 640 0,40% 30 640 0,40% 7 660 0,10% 22 980 0,30%
Közép-Európa 175 940 000 131 306 030 74,63% 5 850 290 3,57% 37 874 490 21,53% 110 640 0,06% 294 320 0,17% 102 850 0,06% 308 020 0,18%

Nyugat-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[6]

ország népesség keresztény keresztény
%
muszlim muszlim
%
vallástalan vallástalan
%
hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Belgium 10 710 000 6 875 820 64,20% 631 890 5,90% 3 105 900 29,00% 0 0,00% 21 420 0,20% 31 420 0,29% 32 130 0,30%
Csatorna-szigetek 150 000 127 800 85,20% 0 0,00% 21 300 14,20% 0 0,00% 0 0,00% 450 0,30% 0 0,00%
 Franciaország 62 790 000 39 557 700 63,00% 4 709 250 7,50% 17 581 200 28,00% 30 000 0,05% 313 950 0,50% 313 950 0,50% 313 950 0,50%
 Írország 4 470 000 4 112 400 92,00% 49 170 1,10% 277 140 6,20% 8 940 0,20% 8 940 0,20% 8 940 0,20% 0 0,00%
 Luxemburg 510 000 359 040 70,40% 11 730 2,30% 136 680 26,80% 0 0,00% 0 0,00% 1 530 0,30% 510 0,10%
 Monaco 40 000 34 400 86,00% 160 0,40% 4 680 11,70% 0 0,00% 0 0,00% 80 0,20% 680 1,70%
 Hollandia 16 610 000 8 404 660 50,60% 996 600 6,00% 6 992 810 42,10% 83 050 0,50% 33 220 0,20% 33 220 0,20% 33 220 0,20%
 Egyesült Királyság 62 040 000 44 110 440 71,10% 2 729 760 4,40% 13 214 520 21,30% 806 520 1,30% 248 160 0,40% 682 440 1,10% 310 200 0,50%
Nyugat-Európa 157 400 000 103 649 540 65,85% 9 128 720 5,80% 41 346 550 26,27% 928 670 0,59% 625 690 0,40% 1 105 250 0,70% 690 690 0,44%

Dél-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[6]

ország népesség keresztény keresztény
%
muszlim muszlim
%
vallástalan vallástalan
%
hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Andorra 80 000 71 600 89,50% 640 0,80% 7 040 8,80% 400 0,50% 0 0,00% 80 0,10% 240 0,30%
 Gibraltár 30 000 26 640 88,80% 1 200 4,00% 870 2,90% 540 1,80% 0 0,00% 90 0,30% 630 2,10%
 Olaszország 60 550 000 50 438 150 83,30% 2 240 350 3,70% 7 508 200 12,40% 60 550 0,10% 121 100 0,20% 120 550 0,20% 50 000 0,08%
 Málta 420 000 407 400 97,00% 840 0,20% 10 500 2,50% 840 0,20% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Portugália 10 680 000 10 017 840 93,80% 64 080 0,60% 469 920 4,40% 10 680 0,10% 64 080 0,60% 53 400 0,50% 0 0,00%
 San Marino 30 000 27 480 91,60% 0 0,00% 2 160 7,20% 0 0,00% 0 0,00% 270 0,90% 90 0,30%
 Spanyolország 46 080 000 36 218 880 78,60% 967 680 2,10% 8 755 200 19,00% 20 000 0,04% 0 0,00% 30 000 0,06% 46 080 0,10%
 Vatikán 800 800 100,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Dél-Európa 117 870 800 97 208 790 82,47% 3 274 790 2,78% 16 753 890 14,21% 93 010 0,08% 185 180 0,16% 204 390 0,16% 97 040 0,08%

Délkelet-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[6]

ország népesség keresztény keresztény
%
muszlim muszlim
%
vallástalan vallástalan
%
hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Albánia 3 200 000 576 000 18,00% 2 569 600 80,30% 44 800 1,40% 0 0,00% 0 0,00% 6 400 0,20% 0 0,00%
 Bosznia-Hercegovina 3 760 000 1 966 480 52,30% 1 699 520 45,20% 94 000 2,50% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Bulgária 7 490 000 6 149 290 82,10% 1 026 130 13,70% 314 580 4,20% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Görögország 11 360 000 10 008 160 88,10% 602 080 5,30% 692 960 6,10% 11 360 0,10% 0 0,00% 11 360 0,10% 0 0,00%
 Koszovó 2 080 000 237 120 11,40% 1 809 600 87,00% 33 280 1,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Macedónia 2 060 000 1 221 580 59,30% 809 580 39,30% 28 840 1,40% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Moldova 3 570 000 3 477 180 97,40% 21 420 0,60% 49 980 1,40% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 21 420 0,60%
 Montenegró 650 036 461 526 71,00% 188 510 29,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Románia 21 490 000 21 382 550 99,50% 64 470 0,30% 21 490 0,10% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Szerbia 7 770 000 7 187 250 92,50% 326 340 4,20% 256 410 3,30% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Délkelet-Európa 63 410 000 52 697 640 83,11% 9 046 550 14,27% 1 556 500 2,45% 11 360 0,02% 0 0,00% 17 760 0,03% 21 420 0,03%

Kelet-ÉK-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[6]

ország népesség keresztény keresztény
%
muszlim muszlim
%
vallástalan vallástalan
%
hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Fehéroroszország 9 600 000 6 835 200 71,20% 50 000 0,57% 2 745 600 28,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Grúzia 4 350 000 3 849 750 88,50% 465 450 10,70% 30 450 0,70% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Oroszország 142 960 000 104 789 680 73,30% 17 500 000 12,50% 23 159 520 16,20% 30 000 0,02% 142 960 0,10% 285 920 0,20% 285 920 0,20%
 Ukrajna 45 450 000 38 087 100 83,80% 545 400 1,20% 6 681 150 14,70% 10 000 0,02% 20 000 0,04% 0 0,00% 45 450 0,10%
Kelet-ÉK-Európa 202 360 000 153 561 730 75,89% 15 326 050 7,57% 32 616 720 16,12% 40 000 0,02% 162 960 0,08% 285 920 0,14% 331 370 0,16%

Észak-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[6]

ország népesség keresztény keresztény
%
muszlim muszlim
%
vallástalan vallástalan
%
hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Dánia 5 550 000 4 634 250 83,50% 227 550 4,10% 654 900 11,80% 22 200 0,40% 11 100 0,20% 0 0,00% 0 0,00%
 Feröer 50 000 49 000 98,00% 0 0,00% 850 1,70% 0 0,00% 0 0,00% 150 0,30% 0 0,00%
 Finnország 5 360 000 4 373 760 81,60% 42 880 0,80% 943 360 17,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Izland 320 000 304 000 95,00% 640 0,20% 11 200 3,50% 960 0,30% 1 280 0,40% 2 240 0,70% 0 0,00%
 Norvégia 4 880 000 4 133 360 84,70% 180 560 3,70% 492 880 10,10% 24 400 0,50% 29 280 0,60% 9 760 0,20% 0 0,00%
 Svédország 9 380 000 6 303 360 67,20% 431 480 4,60% 2 532 600 27,00% 18 760 0,20% 37 520 0,40% 18 760 0,20% 9 380 0,10%
Észak-Európa 25 540 000 19 797 730 77,52% 883 110 3,46% 4 635 790 18,15% 66 320 0,26% 79 180 0,31% 49 670 0,19% 9 380 0,04%

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m Hunyadi László: Az emberiség vallásai
  2. a b Hunyadi László: A világ vallásföldrajza
  3. Kovács Nemere: Egyetemes vallástörténet
  4. Discrimination in the EU in 2012, 393, European Union: European Commission, 2012, p. 233, <http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_393_en.pdf>. Hozzáférés ideje: 14 August 2013 The question asked was "Do you consider yourself to be...?" With a card showing: Catholic, Orthodox, Protestant, Other Christian, Jewish, Muslim, Sikh, Buddhist, Hindu, Atheist, and Non-believer/Agnostic. Space was given for Other (SPONTANEOUS) and DK. Jewish, Sikh, Buddhist, Hindu did not reach the 1% threshold.
  5. https://index.hu/tudomany/2017/05/19/vallasos_a_magyar/
  6. a b c d e f Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)

Források[szerkesztés]

  • dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
  • Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  • Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1975