Kargó-kultuszok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kargó-kultuszok (vagy cargo-), illetve rakomány-kultuszok a melanéziai millenarista kultuszok általánosan használt elnevezése. Az elmúlt száz év során több száz ilyen kultusz alakult ki a Fidzsi-szigetektől Irian Jayaig, valamint más törzsi kultúrákban.[1]

Az aranykorról szóló helyi mítoszokra támaszkodva a próféták olyan ősök visszajövetelét hirdetik, akik a törzsek kapcsolatai révén megismert rakományokhoz (cargo) hasonló spirituális vagy anyagi javakat hoznak majd magukkal. Az ily módon beköszönő korszakban újfajta emberi teljesség alakul ki, és a törzsek egyenlőek lesznek a fehérekkel.[1]

Bizonyos irányzatok vallási színezetűek, például a manszeren, a vailala-őrület (wd) és a John Frum (wd). Mások kézzelfogható eredményeket próbálnak elérni, például Paliau, a Jali vagy a Peli és Pitenamu Társaság.[1]

Fogyasztói paradicsom[szerkesztés]

Óceánia szigetein, legrégebben Fidzsin, úgy az 1880-as években új, mágikus kultusz alakult ki, amely a fehér ember javainak, életstílusának elérését tűzte ki célul. Próféták jártak az emberek között, akik hirdették, hogy őseik hamarosan visszatérnek a szigetre rakománnyal teletömött hajóikon; lesz konzerv, bútor, rádió, hűtőszekrény és mindenféle áhított ennivaló. A szigetlakók engedelmesen rakpartot építettek, hogy a hajóknak legyen hol kikötniük és raktárakat, ahol elhelyezhetik majd a rakományt.[2]

A 2. világháború felelevenítette a kultuszt, amikor az amerikai teherszállító repülőgépek Coca-Colával, dzsipekkel, teherautókkal, konzervekkel, cigarettával, mozgófilmekkel és más dolgokkal megrakodva érkeztek Óceánia szigeteire. Nemsokára a bennszülöttek ajándékokat küldtek Roosevelt elnöknek, később Lyndon Johnsonnak, cserébe az ő eljövetelüket és segítségüket kérték Óceánia szigetein. Leszállópályákat építettek, apró repülőgépeket készítettek, hogy oda csalogassák a valódi repülőgépeket.[2]

John Frum[szerkesztés]

John Frum egyik ceremoniális keresztje Tanna-szigetén, Vanuatuban

Virágzó kultusz alakult ki Vanuatu Tanna nevű szigetén, amely az 1. világháború idején az Anzac (ausztráliai és új-zélandi expedíciós hadsereg), majd a 2. világháború idején az Amerikai Légierő fontos állomáshelye volt. A reménykedő bennszülöttek a John Frum nevű, fehér arcú vezér eljövetelét várták, aki vörös repülőgépével és hajóhadával meghozza a várva várt rakományt, és elviszi tőlük a fehér embereket. Vörös keresztekkel és kapukkal díszített szent helyeiken felállították John Frum és gépe figuráját.[2]

A vörös kereszt jelképe a vöröskeresztes repülőgépekre utal, amelyek a háború alatt ingyenes egészségügyi eszközöket, gyógyszereket szállítottak a szigetekre. John Frum alakját nem sikerült azonosítani. Némelyek szerint csupán azt jelenti, John Amerikából, mások Keresztelő Jánosra gondolnak, megint mások a híres John Brown, a rabszolga-felszabadító mozgalom hívének alakjára vezetik vissza.[2]

Amikor egy látogató megkérdezte, miért várnak még most is John Frumra, azt válaszolták, hogy még nem olyan régen várnak, mint a keresztények Jézus második eljövetelére.[2]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Világvallások: Görföl Tibor – Máté-Tóth András: Világvallások A-Zs: → cargo-kultuszok. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2009. ISBN 978 963 05 8708 2  
  • Richard Cavendish: Démonok, kísértetek, szellemek. Budapest: Magyar Könyvklub. 1995.