Karl Rahner
| Karl Rahner | |
 | |
| Született |
1904. március 5.[1][2][3][4][5][6][7][8] Freiburg im Breisgau[9] |
| Elhunyt |
1984. március 30. (80 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8] Innsbruck[10] |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Rahner témájú médiaállományokat. | |
Karl Rahner SJ (Freiburg, 1904. március 5. – Innsbruck, 1984. március 30.) német jezsuita szerzetes, katolikus teológus. A II. vatikáni zsinat egyik vezető teológusa.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
1922-ben lépett be a jezsuita rendbe. 1924-27 Pullachban filozófiát, majd 1929-32 teológiát Valkenburg (Hollandia) végzett. 1932. július 26-án Münchenben szentelték pappá. 1934-36 filozófiát tanult Freiburgban. 1936-ban Innsbruckban teológiai doktorátust szerzett. 1939-44 Bécsben tanított. 1944-45 lelkipásztori szolgálatot teljesített Alsó-Bajorországban. 1948-1964 dogmatika és dogmatörténet professzor Innsbruckban, 1964-1967 Münchenben Romano Guardini utódjaként, 1967-71 Münsterben.
Munkássága[szerkesztés]
A II. vatikáni zsinat dokumentumai közül az egyháztannal foglalkozó Lumen Gentium és az evilági dolgok teológiáját tárgyaló Gaudium et Spes kezdetű konstitúciók kidolgozásában volt vezető szerepe. Rahner teológiája a jezsuita neoskolasztikus teológiára épülve sikeresen kapcsolta össze a teológiai hagyományt kora kérdésfelvetéseivel. Jellemző művére az egyházatyák - vagyis az első századok keresztény teológusainak - beható ismerete és reflexiója, valamint a jezsuita rend alapítójának Loyolai Szent Ignácnak lelkisége, amelyhez kapcsolódva lelkigyakorlatokat is összeállított. Filozófiai forrásai, elsősorban a belga jezsuita Joseph Maréchal és Martin Heidegger. Elméleti teológiai munkáin túl számos gyakorlati teológiai művet írt.
Művei magyarul[szerkesztés]
- Szólok a hallgatag Istenhez; inː Imádság és élet; Im Kommissionsverlag der Carinthia Klagenfurt, München, 1967
- Karl Rahner–Herbert Vorgrimlerː Teológiai kisszótár; ford. Endreffy Zoltán, közrem. Kuno Füssel; Szt. István Társulat, Bp., 1980
- A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába; ford. Endreffy Zoltán; Szt. István Társulat, Bp., 1983
- Népi vallásosság; szerk. Karl Rahner, Christian Modehn, Michael Göpfert, ford. István Éva; OMC, Bécs, 1987
- Az élet imádságai; bev. Karl Lehmann, ford. Búzás József, Szt. István Társulat, Bp., 1988
- Itt nyom a cipő. Karl Rahner válaszol fiatalok leveleire; Élet, Basel, 1990 (Az ifjúság és világa)
- Az ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés; ford. Gáspár Csaba László; Gondolat, Bp., 1991
- Hit, szeretet, remény. A lelki élet olvasókönyve; ford. Dévény István; Egyházfórum, Bp.–Luzern, 1991 (Egyházfórum könyvei)
- Mit jelent Jézust szeretni?; ford. Gaál András; Herder, Bp., 1993
- Egyházreform. Lehetőség és feladat; bev. J. B. Metz, ford. Jakabffy Tamás; Egyházfórum, Bp., 1994
- Isten: rejtelem. Öt tanulmány; vál., ford. Várnai Jakab; Egyházfórum, Bp., 1994
- Az evangéliumi tanácsok; inː A három evangéliumi tanácsról; ford. Urbán József; Szepi, Szeged, 1995
- Kedves Rahner atya! Fiatalok leveleire válaszol Karl Rahner; ford. Kalász Vilmos; Új Ember, Bp., 1996 (Új Ember könyvek)
- A Szentháromság. Az üdvtörténet eredendő, transzcendens alapja; ford.,utószó Görföl Tibor; L'Harmattan, Bp., 2007 (Coram Deo klasszikusok)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Indiana Philosophy Ontology Project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Forrás[szerkesztés]
Gröföl Tibor, Kránitz Mihály: Teológusok lexikona. Budapest: Osiris 2002.
|
