Krisztus Nemzetközi Egyházai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krisztus Nemzetközi Egyházai
(International Churches of Christ)
Krisztus Nemzetközi Egyháza - Vasárnapi istentisztelet
Krisztus Nemzetközi Egyháza - Vasárnapi istentisztelet

Vallás kereszténység, fundamentalizmus
Felekezet Kembelizmus[1][2]
Eredet Krisztus Egyházai
Tagság 2013-ban: 103 000
Alapítva 1988
Alapító Thomas "Kip" McKean [3]

A(z) Krisztus Nemzetközi Egyházai hivatalos honlapja
Megkülönböztetett jelentések: Ez a cikk Krisztus Nemzetközi Egyházát tárgyalja, amely nem azonos a "Krisztus Egyházai" nevű vallási felekezettel.

Krisztus Nemzetközi Egyházai (melyet az angol nevének kezdőbetűi alapján gyakran ICOC-nak rövidítenek), más néven Krisztus Nemzetközi Egyháza,[4] korábban nevezték Boston mozgalomnak is,[5] mely egy autonóm[6] (helyi gyülekezetenként önálló)[7] vallási értelemben konzervatív, faji szempontból vegyes összetételű, keresztény felekezet,[8] mely 2014-ben több mint 105 000 egyháztaggal és 657,[9] főként a világ nagyvárosaiban található[10] egyházközösséggel rendelkezett.[11] A Krisztus Nemzetközi Egyháza világszerte (de kiemelten az Egyesült Államokban) a 2000-es évek elejéig, (Ostling, a Time Magazinban, 1992-ben megjelent cikke szerint) egyike a taglétszám szempontjából leggyorsabban ütemben gyarapodó keresztény mozgalmainak, melyet ugyanakkor a kritikusok, vezetői diktatúrának minősítenek.[12][13] Bár a mozgalom taglétszáma kezdetben nagy ütemben gyarapodott (évi körülbelül 10%[14]) ez a taglétszám növekedés a londoni egyházszakadást követően nem folytatódott: 2002 és 2007 között a tagság aránya összesen 33%-al csökkent.[15] A Krisztus Nemzetközi Egyházainak képviselői általában hangsúlyozzák arra vonatkozó hitüket, mely szerint szervezetük annak az egyháznak a részét képezi, amit Jézus Krisztus alapított, valamint elengedhetetlennek tartják a keresztények esetében az újszövetségi iratok bizonyos részeinek szabályszerű alkalmazását az egyház vezetésében, és a tagság mindennapi életében.

Az egyházakra jellemző a helyileg autonóm egyházszervezet, helyi gyülekezetekkel, amelyeknek működését egy, vagy több helyi vezető házaspár koordinálja. Ezek a helyi egyházközösségek, nemzetközi szinten demokratikus keretek között szervezett módon működnek együtt egymással. Tagságának nagy aránya rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagy tanult felsőoktatási intézményben. Rick Ross, vallásszakértő kutatásra alapuló véleménye szerint a mozgalom tagságának 50%-a felsőoktatási intézmények területén zajló toborzás során került kapcsolatba a mozgalommal,[megj. 1]de a mozgalom képviselőink állítása szerint ez az arány csak 15%.[16] Egy 2000-ben megjelent amerikai magazin cikke szerint "ez a gyorsan növekvő keresztény szervezet főként az [amerikai] felsőoktatási intézmények hallgatóira irányuló agresszív térítő tevékenységéről ismert" valamint a KNE által szervezett csoportok "az egyik legvitatottabb vallási csoportok közé tartoznak azok között a (vallási) szervezetek között, melyek felsőoktatási intézmények területén tevékenykednek."[17][18][19]

Története[szerkesztés]

Stone-Campbell mozgalom[szerkesztés]

Az egyház története a XVIII. századi Amerikában zajló második nagy ébredésig (1790-1870)[20] nyúlik vissza, melyet leginkább ebből a mozgalomból létrejött gyülekezetek képviselői hívnak restaurációs mozgalomnak. Ennek célja a bibliai kereszténység és az első századi egyházi gyakorlatok teljes visszaállítása volt, mivel úgy gondolták, hogy az igazi kereszténység a Krisztus utáni első néhány századot követően kihalt.

Barton W. Stone és Alexander Campbell vissza akart térni az újszövetségi egyház egyszerűségéhez, elhagyva a felekezeti megosztottságokat, hangsúlyozva a gyülekezetek függetlenségét. E mozgalomból létrejött gyülekezetek Krisztus Egyházainak nevezték magukat, melyek világszerte 2007-ben hozzávetőlegesen 2 000 000 taggal és összesen 40 000 független egyházközösséggel rendelkeztek.[21]

Biblia-szék mozgalom[szerkesztés]

A 60-as években jellemző volt az a tendencia Krisztus Egyházaiban, hogy az egyháztagok gyerekeiket elsősorban azokba az egyházi egyetemekre és főiskolákra járatták, melyet a Krisztus Egyházai üzemeltettek, így megóvva őket a más vallású, vagy ateista diákok "rossz hatásától". Ennek ellenére voltak olyan diákok, a Krisztus Egyháza-tagok gyermekei között, akik a tendenciák ellenére nem a Krisztus egyháza által működtetett egyetemekre mentek tanulni. A biblia-szék egy kezdeményezés volt a Krisztus hagyományos egyházain belül mely arra irányult, hogy a nem egyházi egyetemeken tanuló diákokat is "hűségesek maradjanak" az egyházhoz.[22] Ennek érdekében a Krisztus Egyházai-felekezet, professzori széket igyekezett vásárolni olyan egyetemeken, melyek nem a Krisztus Egyházai által szervezett/alapított egyetemek voltak, ezekre az egyetemekre a Krisztus Egyházai-felekezet által megbízott félállású professzor-lelkészt próbáltak így bejuttatni. E lelkészek, vallási, filozófia órákat tartottak az egyetemeken, és mellette iskola után összejöttek azokkal a diákokkal, akik ott tanultak azon az egyetemen, és akiknek a szülei a Krisztus Egyházának tagjai voltak. E lelkész-tanárok igyekezett tartani a kapcsolatot a ezekkel a diákokkal és próbálta őket lelki gondozásban részesíteni. Feladataik közé tartozott, hogy a diákok szabadidejére közösségi jellegű programokat szervezzenek. Például sportprogramokat, kerti sütéseket.

1965-ben egy Wesley Reagan nevű texasi Krisztus Egyháza prédikátor, tanító az Abilene Keresztény Egyetemen minden évben megrendezett éves diák konferencián elhívta a Biblia-szék diák csoportokat arra, hogy egyesítsék csoportjaikat és fogjanak össze az USA-beli egyetemeken a más vallású, vagy ateista diákok megtérítésében. Egy Jim Bavis nevű egyházvezető, aki a texasi, Broadway Krisztus Egyházának vezető lelkésze volt, részt vett ezen a konferencián. Miután anyagi támogatást is szerzett visszatérve a Lubbock nevű városba, ahol lelkészként dolgozott és nekiállt megszervezni a biblia-szék diák csoportok nagyobb mértékű együttműködését, mozgalommá szerveződését USA-szerte.[23][24]

Egyetemi Hadjárat Krisztusért[szerkesztés]

Az 1950-es évektől kezdődően számos evangélikus szervezet dolgozott azon, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egyetemeken térítsen, ezek közül az egyik legaktívabb csoport a Magyarországon Timóteus Társaságként ismert Egyetemi Hadjárat Krisztusért nevű vallási szervezet volt.

Jim Bavis a 60-as évek közepén kapcsolatba lépett az egyetemi térítésben hatékonyan működő Egyetemi Hadjárat Krisztusért mozgalommal,[25] majd a tőlük tanult térítési módszereknek köszönhetően 1967 júliusára az USA-ban már összesen 350 egyetemen volt a Krisztus egyházainak úgynevezett "diák szolgálata", mely a Biblia-szék mozgalom keretén belül szerveződött. Viszont a 60-as évek végén a Krisztus Egyházai megszüntették Jim Bavis anyagi támogatását miután kiderült, hogy Jim Bavis nem csak a technikai és módszertani tanácsokat vette át, hanem olyan teológiai meggyőződéseket is átvett az Egyetemi Hadjárat Krisztusért nevű szervezettől, melyek a Krisztus Egyházai akkori vezetői szerint nem voltak összeegyeztethetőek Krisztus Egyházainak hagyományos teológiájával. Jim Bavis ugyanis vallásban a hangsúlyt a személyes vallási megtapasztalásra helyzete, és nem ragaszkodott a Krisztus Egyházai által kulcskérdésnek tartott tanításokhoz. A Krisztus Egyházai kezdetben csökkentették a Biblia-szék mozgalom anyagi támogatását, majd megszüntették azt. Ezt követően a Biblia-szék mozgalmat a korábbi működésnek megfelelő formájába szervezték vissza.

Keresztutak Krisztus Egyháza[szerkesztés]

Keresztutak Krisztus Egyháza 1967

A Jim Bavis által vezetett biblia-szék mozgalomban képzett egyik vezető Charles "Chuck" Lucas volt, akit, miután végzett az egyetemen 1967-ben a Mississippi-ben lévő Meadowbrook-i "14. utcai Krisztus Egyházának" a diák és tinédzser szolgálat vezetőjeként alkalmaztak,[26] mely főként a Floridai Egyetemen működött. Később ezt hívták Keresztutak Krisztus Egyházának miután egy új épületet építettek.

Chuck Lucas tevékenysége[szerkesztés]

1967-ben Chuck Lucas alkalmazni kezdte az általa vezetett csoportban, a Keresztutak Krisztus Egyházában azokat, a szervezett térítésre vonatkozó azon alapelveket, és módszereket, melyeket a Biblia-szék mozgalomban tanult, melyek eredetileg az egyetemi hadjárat Krisztusért mozgalomtól eredtek. Főként a gyülekezet felügyeletére, ellenőrzésére irányuló úgynevezett "pásztorkodás" alapelveit melyet az úgynevezett "pásztoroló mozgalom" tanításaival egészített ki. Ez az egyháztagok hitének külső hatásokkal szembeni megóvását, és életvitelének nagyobb mértékű ellenőrzését is jelentette. Majd a hatvanas évek végén Chuck Lucas, e programjának a diák szolgálat előrehaladása nevet adta.[27]

Diákszolgálat előrehaladás-program[szerkesztés]

A floridai egyetemen működő „a diákszolgálat előrehaladása" nevezetű program keretén belül kiscsoportos beszélgetésen alapuló programokat szerveztek diákoknak amit lélek-beszélgetéseknek hívtak. Ezek a Chuck Lucas által szervezett kiscsoportok 10-15 diákból álltak, hetente találkoztak a diákok otthonában vagy a kollégiumokban, a floridai egyetemen és környékén, majd a csoportos beszélgetés végén lévő közösségi időben a négyszemközti beszélgetésekkor próbálkoztak a programokra hívott vendégek megtérítésével.[27]

Tanok eredete, változása[szerkesztés]

A térítés alaptanainak legtöbbje a Krisztus Egyházának hagyományos tanaiból álltak, de ezek mellett kiegészültek egy fontos tanítással, melyet Chuck Lucas a Timóteus Társaságtól tanult, ez arra vonatkozott, hogy Jézust kell úrrá tenni minden kereszténynek a saját életében, ahhoz, hogy később a mennyországba juthasson. Ez egy a Timóteus Társaság által is hangsúlyozott teológia volt, mely eredetileg egy Juan Carlos Ortiz nevű amerikai prédikátortól származott, aki széles körben ismert volt a hatvanas években az Egyesült Államokban.[28]

Vallásgyakorlati újítások[szerkesztés]

Chuck Lucas a keresztutak egyház diákszolgálatának életében eszközölt néhány vallásgyakorlati újítást, melyek a Krisztus Egyházainak vallásgyakorlatában korábban nem voltak jelen:

  • Jézus az úr életvitel

A "Jézus az úr"- teológia következményeként Chuck Lucas, és vezetősége nagyon komolyan vette az egyetemista egyháztagok elkötelezettségét, teljes elkötelezettséget várt el,[29] melyet például az egyházi programokon való részvétel mennyiségén mértek le.

  • Költségfelszámolási interjú

Ehhez kapcsolódó újítás volt az úgynevezett "költségfelszámolás" gyakorlata. Melynek lényege volt, hogy abban az esetben, ha egy egyetemista csatlakozni akart az egyházhoz, előtte le kellett ülniük egy úgynevezett szolgálatvezetővel való interjúra, hogy megbeszéljék azt, hogy a leendő tag valóban készen áll arra, hogy egy komoly elkötelezettséget vállaljon. Az illető egyén csak akkor keresztelkedhetett meg és csak abban az esetben csatlakozhatott az egyházhoz, ha a szolgálatvezető azt engedélyezte, és ha úgy ítélte meg, hogy az illető egyén valóban kész nagy elkötelezettséget vállalni.

  • Imapartnerek kijelölése

Az imapartnerek kijelölésének gyakorlatát Chuck Lucas találta ki. Elvárása az volt, hogy minden diákszolgálati tagnak legyen legalább egy ima-partnere, akivel rendszeresen együtt imádkozik a mindennapi küzdelmekről és örömökről egyaránt.[30]

1970-es évek[szerkesztés]

1970-re Chuck Lucas lett a Keresztutak Egyház vezető lelkésze. Ekkor a Keresztutak Egyház már nem csak egy csoport volt a Krisztus Egyháza mozgalmon belül, hanem ekkorra már a Krisztus Egyházainak diákszolgálat vezető-képző programjává nőtte ki magát. A Keresztutak Krisztus Egyháza több mint egy évtizedig volt az egyházak diákszolgálat vezetőképző szolgálata, számos vezetőt és lelkészt képeztek, akiket később az Egyesült Államokban található más Krisztus Egyházainak diákszolgálat vezetőjeként alkalmaztak.

1980-as évek[szerkesztés]

1980-ra már 50 olyan lelkész dolgozott az USA különböző államaiban található Krisztus Egyházaiban, akiket a Keresztutak mozgalomban képeztek a diákszolgálat vezetés módszerére. 1983-ban Gordon Ferguson, aki egy prédikátor volt a Krisztus hagyományos egyházaiban, publikált egy könyvet "A keresztutak vita egy prédikátor szemszögéből"[31] címmel, melyben meglátásai szerint a Keresztutak egyházban túlságosan fegyelmezve van az egyetemista egyháztagok lelki (pszichológiai) és szociális élete. Gordon leírása szerint a fegyelmezés pszichológiailag az imapartnereken keresztül történt meg. Az imapartnerek napi rendszerességgel a következő dolgokat kérték számon az egyháztagoktól:

  • az egyházi programokon való részvétel (főleg ha a tagok kihagytak egyházi programokat)
  • a toborzási tevékenység végzését (térítettek minden nap az egyetemeken, vagy sem, és meghívtak elég sok embert az egyházba, vagy sem)
  • minden nap olvasták a bibliát vagy sem
  • a tagok imádkoztak minden nap, vagy sem
  • bűneiket megvallották minden nap, vagy sem
  • az egyházon belüli randizás szabályainak betartása
  • a konzervatív öltözködési szabályok betartása[32]

1986-ban Chuck Lucas lelkészt egy homoszexuális botrány miatt leváltották, és elbocsátották egyházvezetői állásából a Keresztutak Egyház úgynevezett "vének" tisztséget viselő egyházvezetőségi-csoport tagok döntése alapján, ugyanis kiderült, és bizonyítékokat találtak rá, hogy Chuck Lucas, homoszexuális viszonyba keveredett az egyik diákkal az egyházban, és hosszabb időn keresztül szexuálisan szabados életvitelt folytatott.[33]

Chuck Lucas leváltását követően a keresztutak szolgálatban képzett vezetők új vezető-reformert és inspirációs forrást kerestek maguknak, melyet a Chuck Lucas által a keresztutak szolgálatban képzett Kip McKean személyében találtak meg, aki 1979 óta volt a Krisztus Lexingtoni Egyházának vezető lelkésze.[24][34]

Boston Mozgalom

A nyolcvanas évek közepétől Kip McKean és felesége, Elena McKean a Keresztút mozgalomban tanult teológiát és vallásgyakorlatot már nem csak egy egyház diákszolgálat-csoportján belül, hanem életkortól és élethelyzettől függetlenül egy egész egyházban alkalmazta. Tehát a keresztutak mozgalommal ellentétben ők nem csak a diákoktól, hanem minden életkorú és élethelyzetű tagtól ugyan azt az elkötelezettségi szintet várták el. Ezt követően a Lexingtoni egyház is a Keresztutak Egyházhoz hasonlóan sikeres egyházzá, és vezetőképző mozgalommá vált. A másik dolog amin Kip McKean változtatott a Keresztutak egyházhoz képest, hogy a tagok közötti kötelező együttműködési kapcsolatokat nem imapartnereknek, hanem nevelési kapcsolatoknak nevezte el. Melynek lényege az volt, hogy a nevelőnek folyamatos képzésben kellett részesítenie a neveltet. Ehhez a bibliát kellett használnia eszközként, valamint a nevet személy köteles volt mindenben kikérni nevelője tanácsát élete minden aspektusáról beszámolni, valamint köteles volt a nevelő iránymutatásainak engedelmeskedni. A nevelő neveltre vonatkozó meglátásait nem kérdőjelezhette meg.

A Lexingtoni Egyház felmutatott eredményei között volt a látványos: energikus közösségi légkör, és a jelentős egyházi taglétszám-növekedés. Mindez ellenére ez a mozgalom továbbra is széles körben vitatott mozgalom maradt.

A Krisztus hagyományos egyházainak vezetői közül sokan ellenezték a McKean házaspár által kialakított nevelési kapcsolatokat. A Kip McKean vezette Krisztus igaz egyházában Krisztus modern kori tanítványai csak olyan "igaz" Krisztus-követők lehettek, akik folyamatosan megtértek, bűneiket komolyan megbánták, valamint akik radikálisan buzgó és komolyan áldozatkész vallási életet éltek.[35]

A mozgalom jellegzetességei melyek kezdetektől jellemzői voltak:

  • Feltétel nélküli engedelmesség/radikalizmus elvárása: A tagoknak kötelező volt Krisztus tanainak feltétel nélküli követése, a vezetőség és a személyi nevelő meglátásának megfelelően.
  • Odaszántsági követelmény: Az egyháztaggá válás és az egyházban való megkeresztelkedés feltételévé tették a jelölt személy vallásos buzgóságát a gyülekezeten belül. Tehát egy újonnan érdeklődő esetén addig nem engedték, hogy az egyház tagjává váljon, míg nem volt elég buzgó.
  • Toborzási kötelezettség: Minden tagnak kellett térítési tevékenységet végeznie.
  • Nevelés: Az újonnan megtértek utólagosan is nevelésben kellett részesíteni
  • Közösségi légkör: Energikus, örömteli közösségi légkör a gyülekezetben.

Elszakadás a fővonalbeli Krisztus Egyházaitól[szerkesztés]

Miután taglétszámban gyarapodott a Lexingtoni Egyház, bírálói megszüntetni szerették volna. 1981-től kezdődően Kip McKean és felesége a Lexingtoni egyházat Bostoni Krisztus Egyházának nevezték át, melyet később a kívülállók Boszton mozgalomnak is neveztek.[36] Mivel Kip és Elena McKean már mindenkitől azonos elkötelezettséget várt el, ezzel sokan nem értettek egyet és ezek közül a tagok közül sokan elhagyták az egyházat. A mozgalmat elhagyó ex-tagok kritikái megerősítették azoknak a Krisztus Egyházai lelkészeinek a véleményét, akik már amúgy is kritikus szemmel néztek a Kip McKean által vezetett mozgalomra. A kritikák szerint ez a mozgalom elveszi az egyháztagok szabadságát, és a vezetőséget egy hatalmaskodó hatalmi szervezetté teszi, és megosztja az egyházat.[37] 1987-ben Flavil R. Yeakley Jr. egy amerikai professzor és munkatársai, felmérést készített az egyházban, melynek során 90 egyháztaggal készítettek olyan jellegű személyiségtesztet mely a Myers–Briggs-típuselmélet alapján lett összeállítva.[38] Az eredményeket kiértékelve Yeakley 1988-ban tanulmány írt, és kimutatta, hogy azok akik hosszú távon az egyház tagjaiként élik életüket, személyiségváltozáson mennek keresztül, és egy bizonyos típusú személyiség irányában történik ez a változás, mégpedig a tagok a vezetőik személyiségéhez hasonlóvá változnak.[39] 1988-ban a fővonalbeli Krisztus Egyházai elhatárolódtak a Kip McKean vezette mozgalomtól,[40] mivel úgy döntöttek, nem támogatják tovább Kip McKean módszereit. Véleményük szerint, Kip McKean által képviselt nevelés biblia-ellenes "nem biblikus" tanítás, és vallásgyakorlat, mely pszichológiailag káros, másrészt úgy látták, megosztja az egyházat, és vitát szül USA-szerte az gyülekezetekben. A "szuperegyház" és a "rendkívüli életek csodái" mögött a színfalak mögött sokszor vezetői elvárásokon keresztül megnyilvánuló erőszak, és egy olyan katonás szervezeti rendszer állt, mely nem tolerálja a tagok egyéniségét.[41][42][43] Bár az "elhidegülés" a Krisztus hagyományos egyházai és a Bostoni Krisztus Egyháza között a nyolcvanas évek közepétől kezdődően folyamatos volt, a formális szakadás 1993-ban következett be, amikor a Bosztoni egyház felvette a Krisztus Nemzetközi Egyháza - nevet.[24]

1990-es évek, nemzetközi egyházalapítások[szerkesztés]
Evangelizációs kiáltvány dokumentum – 1994

1994-ben a bosztoni egyház vezetősége azt a célt tűzte ki a gyülekezet elé, hogy a biblia, radikális nézőpontban értelmezett üzenetét a világ minden országába el kell juttatni, az által, hogy olyan gyülekezeteket alapítanak világszerte, melynek "hithűek" azaz amelynek vezetősége a bostoni egyház teológiáját és vallásgyakorlatát képviseli.[24] A mozgalom egyik gyakran használt idézete a Máté evangéliumából származó idézetet volt:

Tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében.[44]

Az egész világ egy generáció alatt történő megtérítésének terve eredetileg 1979-ben „Bob és Pat Gempel nappalijában” fogalmazódott meg.[45] 1994-ben konkrét célokat megfogalmazva, hivatalos formában egy úgynevezett "Evangelizációs kiáltvány" dokumentumban került rögzítésre, melyet 6 éves tervnek is hívtak. Ennek célja az volt, hogy 6 éven belül, minden olyan országban amely legalább egy 100 000 fős várossal rendelkezik, kell egy olyan egyházat alapítani,[46] mely kizárólag radikális hittel, és radikálisan elkötelezettséggel jellemezhető életvitellel rendelkező egyháztagokból áll.[47] A fő szlogen, melyben röviden megfogalmazták az egyházi vezetőség, térítési tervvel kapcsolatos elvárásait az egyháztagok felé a

Megtenni bármit, elmenni bárhová, feladni mindent!

szlogen volt.[48] A kiáltvány céljai 6 éven belül megvalósultak.[49]

Reform[szerkesztés]

A 2000-es években a nemzetközi egyházban végbemenő reform azzal kezdődött, hogy 2001. november 11-én Kip Mckean a Los Angeles Krisztus Egyházának véneinek tanácsára ideiglenesen lemondott a Krisztus Nemzetközi Egyházainak világ-szektor vezetői pozíciójáról.[50] Majd Kip McKean 2002. november 6-án mondott le végleg a mozgalom vezetéséről, egy lemondólevél formájában, melyben azt írta, hogy a [hit]testvérek (kiemelten Al Baird és a Gempel házaspár) segítettek neki abban, hogy "meg tudja látni a bűneit" és azt, hogy ezzel milyen "rombolást okozott". E levélben bocsánatot kért az egyház tagjaitól, többet között azért, hogy egy félelemmel teli légkört hozott létre a közösségben.[51][52]

Los Angeles-i egység konferencia[szerkesztés]

2002. november 10. és 15. között Los Angelesben rendezett úgynevezett egység konferencián, melyek a vezetés felülvizsgálata volt a témája,[53] felmerült problémaként, hogy a mozgalmat története során több mint negyedmillió tag hagyta már el, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egyházzal szemben kritikus emberek külön szubkultúrája jött létre.[54] Felmerült a változás szükségessége, valamint az, hogy Kip McKean példáját követve más nemzetközi vezetőnek is meg kellene vizsgálnia a saját tevékenységét, és nekik is fel kellene vállalniuk a felelősséget a hibáikért.[54]

Londoni egyházszakadás[szerkesztés]

A los Angeles-i egység konferenciáról Londonba hazaérve Mark Templer és felesége Nadine, akik akkor még a londoni és az angliai Krisztus Egyházának vezetői voltak,[55] szerveztek egy vezetőségi találkozót, melyben megkérték a hierarchiában alattuk lévő vezetőeket, hogy adjanak őszinte visszajelzéseket a vezetésükkel és az elkövetett hibákkal kapcsolatban. Ez a találkozó melyben a vezetőkből "előjött" mindaz, amit az évek során "beléjük fojtottak" végül egy körülbelül három órás beszélgetésre sikerült. Melyet egy másik időpontban egy hat órás hasonló beszélgetés követett. Ekkor az indulatok elhatalmasodtak a találkozó részvevői között, és a vezetőségi csoport tagjai közül többen felszólították lemondásra Márk Templert, néhányan viszont azt szerették volna, hogy maradjon, a vezetőségi csoport többi tagja közül pedig néhányan nem tudták, hogy a távozását támogassák, vagy marasztalják inkább. Ezt követően Mark és felesége Nadine bocsánatkérő levelet írt, és lemondott a Londoni Egyház vezetéséről, majd a vezetőség és a tagság nem értett egyet abban, hogy hogyan kellene működnie az egyháznak a továbbiakban, és hivatalos kereteket lebontva több részre szakadt.[56]

Henry Kriete által kidolgozott válságkezelési program[szerkesztés]

Főként a londoni egyházban kialakult helyzet kezelhetővé tétele érdekében, 2003 február elején a londoni Krisztus Egyházának egyik befolyásos vezetője Henry Kriete, aki 1982 óta dolgozott a londoni egyháznak, "Istenhez őszintén"[54] címmel írt, egy 39 oldalas prófétai hangvételű levelet az egyház központi és helyi vezetőinek, melyben szókimondóan, és szembesítő formában írt azokról a problémákról, melyeken meglátása szerint változtatni kell, a kialakult válságos helyzet kezelése érdekében.[57] Levelében úgy fogalmazott, hogy az általa megírt "kritika a rendszer gonoszsága ellen szól".[54]

...a legtöbb téma, amiről írni fogok a „mozgalmi kultúránk” betegsége – a hatalommal való visszaélés, az önző ambíció, a félelem és gyávaság folyamatos jelenléte, a hősködés, és a felső vezetés kultusza.”

– Henry Kriete[58]

A levélben nyilvánosságra hozott főbb problémák a következők voltak:

  • Törvényeskedés: Az egyházi vezetők törvényeskedő mentalitása. (Olyan szabályokat és elveket kreáltak, melyeknek a betartását az egyháztagoktól szigorúan megkövetelték.)[54]
  • Szisztematikusan visszaélő szervezeti kultúra létrehozása és fenntartása, melynek központi eleme az ellenőrzés és a megfélemlítés.[54]
  • Nyomásgyakorlás: A magasabb beosztású vezetők elvárásokon keresztül nyomást helyeztek az alacsonyabb szinteken lévő vezetőkre valamint az egyszerű tagokra is.[54]
  • A statisztikai adatgyűjtés kényszerített használata: Nagy mennyiségű statisztikai adatot gyűjtöttek az egyháztagok viselkedéséről, valamint a helyi egyházak "teljesítményéről", mely statisztikát a Los Angelesi egyház által elkészített formanyomtatványban és részletességgel volt kötelező benyújtani.[54]
  • Pénzügyi pazarlás:
Mint „papság” hihetetlen lelkigyakorlatokat és programokat engedtünk meg: kikötői lelkigyakorlat, hegyi lelkigyakorlat, lelkigyakorlat kastélyban és Hawain, mélytengeri búvárkodás, öt csillagos hotelek, elnöki lakosztályok és így tovább, felesleges első osztályú jegyeket vásároltunk vagy bérletet a kosárlabda bajnokságra; nem kétséges, hogy élveztük a magas fizetést, házakat és mellékjövedelmeket. Minél magasabban vagy a piramisban – és nagyobb a „felelősségi” tényező – annál jobbat kapsz: kövérebb fizetési csekk, gazdagabb mellékkereset. Jellemzőek voltak az életünkre: a legjobb autók, a legjobb körülmények, a legszebb házak, a legjobb iskolák, a legjobb szomszédok, a legjobb ruhák és a legnagyobb javak.– Henry Kriete[54]
A felső vezetői döntés következtében kilépő lelkészeknek hatalmas összegű végkielégítést adott az egyház melyet arany ejtőernyőnek neveztek.[54]
  • A pénzügyekkel kapcsolatos megtévesztő kommunikáció: A pénzügyekkel kapcsolatos olyan jellegű homályos és megtévesztő kommunikáció folytatása, melynek célja az egyszerű tagok számára az egyházi költségvetés szándékos átláthatatlanná tétele volt.[54]
  • Adományozás-kikényszerítő taktikák: A tagokat esetében a teljes jövedelmük tizedének önkéntes adományozását, különféle módszerekkel kényszerítették ki. Mely adományok önkéntes beadására úgynevezett "kikényszerítő taktikákat" alkalmaztak. Ennek egyik eszköze volt, hogy az előre konkretizált adományozási összeg beadásának megtörténte, vagy elmaradása (a tagok tudtán kívül) többféle módszerrel is lenyomozható volt, illetve sok esetben lenyomozásra került.[54]
  • A szabadsághoz való jog sértése: Kriete szerint az egyház, tanácskérést (az egyszerű tagok számára) kötelezővé tevő rendszere valójában engedélykérésről szólt, mely megtagadta a szabadság jogát.[54]
  • Kényszerített konformitás: Az úgynevezett "egység" valójában kényszerített konformitás által valósult meg.[54]

Ilyen erőteljes tud lenni egy vallásos rendszer. Eltörli a lelkiismeret hangját, az értelem hangját és még Isten hangját is.”

– Henry Kriete[58]

  • Tagságmetszési gyakorlat: Kriete ebben a levélben fedte fel először az úgynevezett tagság metszés gyakorlatát melyet "nagyüzemi metszési gyakorlatnak" nevezett. Ez a vezetőség nézőpontja szerint gyengébbnek, illetve a kevésbé elkötelezettnek ítélt tagok, gyülekezetből valamilyen módon történő eltávolítását jelenti. Megemlít egy példát is a 90-es évekből, amikor körülbelül 500-tagot "metszettek ki" a londoni gyülekezetből.[54]

A válságkezelési programot tartalmazó levelet melyet a nemzetközi és a helyi egyházi vezetőség is helyénvalónak ítélt, elfogadott, és támogatott, Kriete eredetileg nem a nyilvánosságnak szánta, csak a mozgalom vezetőivel osztotta meg. A levél végén 23 gyakorlati javaslat szerepelt a helyi egyházvezetőknek, melynek célja a változás elősegítése volt. Mivel a 2003 novemberére 25 angliai egyházból 17 egyház újraegyesült, részben e levél konstruktív instrukcióinak hatására, e miatt úgy tűnt ez a program hasznos lehet más országokban található egyházközösségek esetében is, az egyházszakadások nélküli reformok bevezetésére, ezért a Los Angeles-i központi vezetőség támogatta, javasolta a levélben lévő instrukciók követését világszerte, a helyi egyházak vezetőinek, és mivel a levélben Kriete a hibák feltárását, a felelősség felvállalását és bocsánatkérést javasolt az egyházak tagjaitól, ezért számos helyi egyház vezetője ismerte el az elkövetett hibákat, a pénzügyi pazarlástól kezdve, a vezetők luxus életmódján át, a követelőző és arrogáns vezetői magatartásig, és számos dologért kértek nyilvánosan bocsánatot, közösségi programokon felolvasott bocsánatkérő levelek formájában.[59] Ezt követően sokak kíváncsiságát felkeltette ez a levél, mely ilyen nagy változást generált, később Kriete engedélyt adott a levél interneten való nyilvánosságra hozatalához is. 2003-ban a mozgalom egyházaiban teljes időben dolgozó személyek nagy arányban mondtak le, majd a mozgalom vezetése reformot ígért.[60]

Egység-terv[szerkesztés]

2003 novemberére 25 angliai egyházból 17 egyház egyesült újra, nyolc egyházról pedig hivatalosan bejelentették, hogy nem részei többé a Krisztus Nemzetközi Egyházainak. Ezek: a birminghami, coventryi, glasgowi, ipswichi, leicesteri, oxfordi, southamptoni és a western countiesi egyházközösségek voltak, melyek nem kívántak a továbbiakban a los angelesi központi vezetőséggel együttműködni.[61]

2004 és 2005 között Kip McKean újra meg akarta szerezni a mozgalom legfőbb vezetői pozícióját e miatt a KNE egyházak vezetői nyílt levélben figyelmeztették, majd 2005 novemberében a tagegyházaknak elküldött nyílt levélben "megjelölték", mint az egyház tagjainak hitére veszélyes személyt és kizárták[62] a mozgalomból.[63][64]

2005-ben, egy Seattle-i Nemzetközi Vezetői Konferencián a KNE egy bizottságot hozott létre - titkos szavazással - az egyházak közötti egységes együttműködési terv kidolgozására.[65] A bizottság feladata volt az egyházak által benyújtott ötletek/javaslatokat feldolgozása, és egy olyan együttműködési terv kidolgozása, melynek célja egy olyan egyházközi-szervezeti működés létrehozása melyben nem egy vezető házaspár vagy valamely egyház dominál a mozgalom vezetésében, hanem a vezetés a tagegyházak egyenrangú félként való együttműködéseként valósul meg. A bizottság tagjai: Mike Fontenot, Scott Green (Seattle), Philip Lam (Hong Kong), John Louis (Singapore), Sam Powell (New York), Steve Staten (Chicago), Mike Taliaferro (San Antonio), Bruce Williams és Andy Fleming (Los Angeles).
Az együttműködési terv 2006 év elején készült el. Ezt követően a tervet eljuttatták a különböző tagegyházaknak. 2007 márciusáig 343 egyház fogadta el és csatlakozott ehhez a programhoz. Majd 2006-tól kezdődően a KNE belső reformja következtében a nemzetközileg központosított vezetést megszüntetve, egy demokratikus szabályokon alapuló együttműködési programot és rendszert alakítottak ki.[66] Ezek azok a szabályok, melyek szerint a Krisztus Nemzetközi Egyházai azóta együttműködnek.[67]

"2020"-tervek[szerkesztés]

2010-ben a vezető evangelisták csoportja megfogalmazta a "2020 vízió terv" nevű tervezetet, melyben harminc helyi egyház valamint azok helyi testvéregyházai által készített terveket foglalták össze, mely arra vonatkozott, hogy hogyan térítsék meg a saját földrajzi területükhöz tartozó embereket. Ebben a tervben kitérnek arra, hogy szükséges erősíteni a már meglévő, de kis taglétszámú egyházközösségeket. Ezen túlmenően szükséges új helyi egyházközösségek alapítása is.[68] Ezeket az egyházakat a "legjobb gyakorlatokat" támogató szolgálatokon keresztül tervezik erősíteni.[69]

Szervezeti keretek[szerkesztés]

Gyülekezeti autonómia[szerkesztés]

Krisztus Nemzetközi Egyházainak helyi egyházainak vezetői függetlenek egymástól, viszont az úgynevezett delegált konferenciákon egyeztetett módon döntik el az együttműködésük módját, valamint demokratikus módon döntenek a mozgalmat érintő egyéb kérdésekről.

Demokratikus nemzetközi együttműködés[szerkesztés]

A Nemzetközi Egyházakhoz tartozó tagegyházak szervezetileg egymástól függetlenek ugyan, de egymást kölcsönösen segítő, támogató hálózatot alkotnak. Mely hálózaton belül a mozgalmat érintő fontos kérdések esetén a különféle tag egyházak demokratikus keretek között hozzák meg döntéseiket. Mely úgy zajlik, hogy a Nemzetközi konferenciákra a tag egyházak, a helyi egyházukat képviselő "delegált tagot" küld, és a fontos kérdésekben kézfeltevéses szavazással döntenek így ezekben a kérdésekben a szavazati többség akarata érvényesül.[70] Érvényes szavazattal rendelkező egyháztag, csak a helyi egyház vezetője lehet.[71]

Gyülekezeti vezetőség[szerkesztés]

A KNE tagegyházakban a tapasztalt lelkészek, azaz "vének" csoportja dönt az egyházat érintő fontos kérdésekben. A különböző tagegyházakban nincs egységes szervezeti séma, a szervezeti felépítés országonként változó. A legtöbb gyülekezet saját vezetőségi csoporttal rendelkezik. Minden vezető között kiemelkedő szerepük van az egyházvezető lelkészeknek, akiknek legfőbb feladata a gyülekezet felügyelete, ellenőrzése mely tevékenységet pásztorkodásnak neveznek a gyülekezet vezetői.

HOPE Worldwide segélyszervezet[szerkesztés]

A HOPE Wordwide egy olyan nemzetközi jótékonysági szervezet, melyet Krisztus Nemzetközi Egyháza alapított 1991-ben,[72] és országonként, a helyi KNE vezetőinek szervezésében jön létre és üzemel,[73][74] költségeit többféle forrásból finanszírozza. 2004-ben a HOPE-szervezet több mint 39 millió dollár adománnyal gazdálkodott, melynek csak 5%-a származott a KNE-egyháztagok adományaiból.[75] A HOPE-szervezetek vezetői csak olyan emberek lehetnek akik a Krisztus Nemzetközi Egyházaiban vezetői pozícióban vannak. A HOPE-szervezetek által szervezett programokon főként a Krisztus Nemzetközi Egyházainak tagjai végeznek önkéntes tevékenységet,[76] mely tevékenység a kritikusok szerint nem teljesen önkéntes, hanem az sok esetben egyháztagokra van kényszerítve.[77][78][79] 2012-ben összesen 80 országban működött HOPE-jótékonysági hálózathoz tartozó segélyszervezet. Magyarországon Remény Magyarországért Alapítvány néven működik,[80] a Krisztus Magyarországi Egyháza szervezésében.

Karitatív tevékenység[szerkesztés]

Nemzetközi programok:

  1. Örökbefogadási program
  2. Árva, illetve hátrányos helyzetű gyerekek fizikai és lelki támogatása
  3. Hajléktalanoknak "remény háza" nevű hajléktalan otthont építettek

Kémiai felépülési szolgálat[szerkesztés]

A Kémiai felépülési szolgálat Chemical recovery ministry keretein belül bibliai alapelvekre épülő csoportterápiás módszerrel segítenek az alkohol és drogfüggő egyháztagoknak a kémiai függőségből való felépülésben.[81]

KNE Könyvkiadók[szerkesztés]

A Discipleship Publications International (DPI) könyvkiadó szervezet 2013-ig volt a KNE könyvkiadó vállalata. Elsősorban a KNE-tagok számára adtak ki műveket.[82] A DPI-könyvkiadó helyét 2013-tól az IPI-könyvkiadó vette át.[83][84]

Szervezeti kultúra[szerkesztés]

Krisztus Nemzetközi Egyházának tagjai tipikusan úgy vélekednek, hogy ők nem tagjai semmilyen felekezetnek sem. Krisztus tanítványai a KNE képviselői szerint azok az egyháztagok, akik megtérnek a bűneikből, életük minden területén engedelmeskednek Krisztus tanításának, így követik Krisztust.[85] Egy G. Stanczak által 2001-ben írt tanulmány szerint mely a Los Angeles Krisztus Egyházában készült, a Los Angelesi egyházat vallási értelemben konzervatív, kulturálisan innovatív, társadalmilag megnyerő, faji szempontból integrált, kívülállókkal szemben befogadó egyházközösségként jellemezte.[8]

Alacsony válási arány

A mozgalom kezdeti időszakában készült statisztikái szerint, alacsonyabb a válási arány, mint az egyházon kívül,[32] bár tény ehhez az is hozzájárul, hogy az egyház vezetősége ritkán engedélyez válást az egyháztagok számára. A KNE az egyházhoz való csatlakozás esetén a megromlott kapcsolatok teljes megjavulását, "gyógyulását" ígéri.[86]

Istentiszteletek[szerkesztés]

A vasárnap (általában) délelőtti Istentiszteleten jellemzően van éneklés,[87] prédikáció, és megemlékezés Jézusról. A KNE gyülekezetei jellemzően nem rendelkeznek saját tulajdonú egyházépületekkel, e helyett gyülekezetek tagjai bérelt helyiségekben tartják csoportos összejöveteleiket, melyek jellemzően közintézmények helyiségei. (például iskolák, nyilvános előadótermek, konferencia-központok, kisebb stadionok helyiségei) Az egyházközséghez tartozó tagok és a vendégek számától, illetve a látogatottság mértékétől függően a helyszín időnként változhat.

Krisztus Chicagoi egyházának konferenciája

Kulturális rendezvények[szerkesztés]

Gregory Charles Stanczak 2001-ben írt PhD dolgozatában foglalkozott a KNE kulturálisan innovatív tevékenységével.[8] A KNE számos, általában ingyenesen megtekinthető kulturális programot is szervez: amatőr színdarabot, musicalt, komoly és könnyűzenei előadásokat, mely jellemzően az egyház költségén valamint az egyháztagok önkéntes közreműködésével jön létre. Például a nyolcvanas években előadott Upside Down musical.[88]

Bírálatok[szerkesztés]

A múltban az agresszív toborzási taktikák, az egyháztagokkal szembeni túlzottan nagy mértékű elkötelezettség-elvárások, valamint az úgynevezett "nevelési-kapcsolatok" miatt külső megfigyelők, és ex-tagok gyakran címkézték a szervezetet szektának.[89] Az egyházat elhagyó ex tagok száma egyre nő, egy 2003-ban nyilvánosságra hozott adat szerint 1968 és 2003 februárja közötti időszakban összesen negyedmillió tag hagyta el a nemzetközi szervezetet, ami több mint kétszer annyi mint a jelenlegi összes taglétszám.[54] és 1968 és 2007 közötti időszakban összesen 39 egyetemen vizsgálták, vagy tiltották be a szervezet tevékenységét az USA-ban, és Franciaországban.[90]

Elmekontroll technikák alkalmazása[szerkesztés]

Az egyházzal szembeni kritikai irodalomban, és az USA-beli hírcsatornák némelyikében nyilatkozó ex-egyháztagok, és ex-egyház-vezetőségi tagok szerint, Krisztus Nemzetközi Egyházaiban a múltban sok esetben elmekontroll technikákat alkalmaztak.[91][16][92][93] A gondolkodás befolyásolási módszerek alapja a szervezett információ-ellenőrzés, a szervezeten belül.[94] Lényege, hogy a helyi egyházakban az egyháztagokat 10-15 fős csoportokba osztják be, mely csoportok élére úgynevezett bibliakörcsoport-vezetőket neveznek ki.[95] A csoporttagokról az úgynevezett "személyi nevelők" információkat gyűjtenek az egyes tagokról,[96][97][98] melyről beszámolnak a bibliakörcsoport-vezetőknek. A bibliakör vezetők az (egyház-vezetőség véleménye szempontjából lényeges) információkat továbbítják az úgynevezett szolgálatvezetőknek. A szolgálatvezetők pedig az egyházvezetőnek. Ezt követően a gyülekezeti előadások, úgynevezett hétközi istentiszteletek anyagát úgy állítják össze, hogy vezetőség elképzeléseinek ellentmondó nézeteket, gondolatokat kritizálják meg, és különféle érvekkel, és vezetői elvárásokkal befolyásolják az egyének és a csoport tagjainak véleményeit, gondolkodását.[99] A médiában ex-tagok beszámolói alapján, több alkalommal megállapították, hogy az egyháztagokról, az egyházvezetőség bizalmasan információkat gyűjt,[100] mely bizalmas információkat az egyházvezetőség tagjai időnként az egyháztagok ellen használnak fel, az egyháztagok megtörésére, vagy az egyházból való kizárás indokaként.[16][97][101]

Egy igaz egyház doktrína[szerkesztés]

A KNE-t kritizálják az "egy igaz egyház" tanítás miatt. Mely által azt tanítja kizárólag a KNE, az egyetlen egyház melyben helyes a tanítás, és a vallásgyakorlat valamint ez az egyetlen egyház amelyen keresztül el lehet jutni Istenhez. Illetve melyen keresztül kapcsolatba lehet lépni Istennel. Az igaz egyház tanítás szerint egy[102] igaz egyház csak olyan keresztényekből állhat, akik ellenőrzötten "igaz" keresztények, akik valóban komolyan veszik a Biblia tanítását az életükben. A Biblia tanításának komolyan vétele, valamint a tagoktól és a tagok egymástól való magas elkötelezettségi elvárása a KNE szerint a Biblia és Jézus tanítása, mely a bibliában megtalálható instrukciók miatt, minden keresztény kötelezettsége. Az egyház hivatalos képviselői több alkalommal is tagadták az "egy igaz egyház"- tan létezését, de Henry Kriete, a londoni egyház evangelistájaként 2003-ban nyilvánosan elismerte, hogy az egyház tanítja az egy igaz egyház tant, illetve azt, hogy az első századi keresztény egyház óta a Krisztus Nemzetközi Egyháza az egyetlen igazi keresztény egyház.[54]

Nevelés[szerkesztés]

A kritikusok véleménye szerint a KNE-ben folyó képzés túlságosan kontrolláló, és manipulatív, mely figyelmen kívül hagyja a szabad akaratot, és az emberi méltóságot. A kereszténységre való gyakorlatias képzés a KNE képviselői szerint alapvető és szükséges a kereszténységben. 1999-ben egy a Krisztus Nemzetközi Egyházairól készült dokumentumfilmben Al Baird, aki a Los Angelesi Krisztus Egyházának vezető lelkésze, azt nyilatkozta, hogy az egyháztagok nevelésének célja a segítés és bátorítás, amire mindenkinek szüksége van annak érdekében, hogy lelki értelemben "növekedjen" (pozitív irányban fejlődjön).[103]

Személyiségváltozás[szerkesztés]

1985-ben Flavil R. Yeakley, Jr és munkatársai készítettek egy vizsgálatot, mely során a Bostoni Krisztus Egyházában 900 egyháztag töltött ki egy pszichológiai személyiség-tesztet.[104] A teszt tizenhat lehetséges személyiségtípust tartalmazott. A vizsgálat megállapította, hogy a 16 személyiségtípus közül az egyháztagok személyisége egységesen egy személyiségtípus, az ESFJ-típus (Extraverted Sensing Feeling Judging) irányába változott.[104] Ennek megfelelően Yeakley és munkatársai megállapították, hogy a Bostoni Krisztus Egyházában vizsgált egyháztagok személyisége egységesen az alábbi tulajdonságok irányába mutatott személyiség-változást:

  • Társas kapcsolatok (Extrovertáltak): társaságkedvelők, kifelé fordulóak.
  • Érzékelés (Sensing): Jobban koncentrálnak a jelenre mint a jövőre.
  • Érzelmesség (Feeling): Hajlamosak arra, hogy a döntéshozatalban, inkább a személyes motívumok befolyásolják, mint a tények. A tények helyett nagyobb hangsúlyt kapnak az érzések, az érzelmek és a másokért való aggódás.
  • Ítéletalkotás (Judging): Szervezett emberek, szeretik előre megtervezni a dolgaikat. Az ilyen típusú emberek úgy érzik, hogy a rendszeres tervezésen keresztül jobban irányításuk alatt tarthatják a környezetüket.[105]

Ezzel egy időben összehasonlító vizsgálatot folytattak Krisztus Egyházai között olyan gyülekezetekben is, amelyek nem alkalmazták a tanítványképzést. Ott ezen eredmények nem voltak kimutathatóak. Kip McKean felvetette, hogy ez egyszerűen azt jelzi, hogy a tagok, Jézus képére (karakteréhez hasonlóvá) formálódnak, az az irány, mely irányba a tagok változnak, szerinte nem más, mint Jézus Krisztus személyisége.[42]

Flavil R. Yeakley és munkatársai vizsgálati eredményeit 1988-ban, "A Nevelés dilemmája" The Discipling Dilemma-című könyvben is publikálták.[43]

A tagok megtörése[szerkesztés]

Az Evangelikalizmus Enciklopédiája szerint a tagok megtörése a Krisztus Nemzetközi Egyházai zajló vitatott vallásgyakorlat, mely rendszerint egy előre megszervezett úgynevezett intési, szembesítési célú, alkalom keretén belül történik, egy konfrontáció célú beszélgetés, mellyel az egyházi vezetőség célja az ellenszegülő tagok megfélemlítése, és konformitásának elérése.[106] Ezen alkalomkor a problémásnak ítélt tagot, csoport előtt megdorgálják. E találkozó során Keith Stump ICOC-ról készült műve szerint általában legalább három ember, nyomásgyakorlást, vádaskodást, bűntudatkeltést és a szégyent használ arra, hogy megtörjék az illető személyt.[107] Az ABC News hírcsatorna 1993-ban készített egy dokumentumfilmet, melyben volt egyháztagok panaszkodtak, a megtörő találkozók miatt, melyet átéltek az egyházban való tagságuk ideje során, köztük Nancy Cone is aki 14-éves volt amikor tagja volt az egyháznak és öngyilkosságot kísérelt meg az egyházban őt érő stressz és pszichológiai nyomás miatt.[108]

A KNE véleménye a bírálatokról[szerkesztés]

A magas elkötelezettségi elvárás a KNE képviselői szerint Krisztus elvárása és tanítása. Az intenzív missziós tevékenység a KNE nézőpontja szerint alapvető a kereszténységben, ugyanis például maga Jézus definiálta a kereszténységet emberhalászatként.[109] A KNE általános véleménye a bírálatokkal kapcsolatosan az, hogy az egyházat ért kritika, főként a Krisztusba vetett hitért és Krisztus tanításának követése miatt kapott üldöztetés. Főleg az, ha kívülállók szektának nevezik a csoportot, a KNE képviselői szerint ez annak a jele, hogy az egyház jó úton jár.[110]

Dokumentumfilmek[szerkesztés]

  • CBC (Kanadai Műsorszóró Vállalat) "5th Estate" 1993. december 15. műsorvezető: Trish Wood [16]
  • ABC News (Amerikai Műsorszóró Vállalat) 20/20 "Believe It or Else" 1993. október 15. riporter: John Stossel[16][108]
  • Inside Edition (harminc perces amerikai televíziós hírmagazin program) 1994. május 19.[16]
  • BBC "Együtt élni az ellenséggel" ("Living with the Enemy") 1998, riporter: Damian Thompson[16]
  • FoxFiles: "Szekta az egyetemen" ("Cults on Campus") 1999. január 20., műsorvezető: Catherine Crier -Fox News Channel (amerikai kábeltévé valamint műholdas hírműsor csatorna),[18][16][111][112][113] [114]

Az egyház hírességei[szerkesztés]

  • Andie MacDowell[115] – színésznő, filmsztár. Andie 1988-ban volt Krisztus New York-i Egyházának tagja. Andie elhagyta az egyházat miután elvállalta a "Szex, hazugságok és videó" Sex, lies and videotape című filmben való szereplést, annak ellenére, hogy a New York-i Krisztus Egyházának vezetői megtiltották számára a szerep elvállalását.[116]
Jakartai Krisztus Egyháza 2009

Az egyházközösségek földrajzi eloszlása[szerkesztés]

Az egyház a Föld minden lakott kontinensén jelen van. A legtöbb és a legnagyobb gyülekezetek mégis az Amerikai Egyesült Államokban találhatóak. Számos egyház található a Közel-Keleten is, valamint 29 egyház "földalatti", titkos mozgalomként működik olyan országokban, melyekben a keresztény vallásgyakorlat illegális tevékenységnek minősül.

Referenciák[szerkesztés]

  1. Dr. Robert A. Morey, The Encyclopedia Of Practical Christianity
  2. Hugh F. Pyle, The Truth About the Church of Christ
  3. Justin Cooke: International Churches of Christ a.k.a.- Boston Church of Christ. New Religious Movements. University of Virginia, 2001. április 23. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
  4. Peter B. Clarke, Encyclopedia of New Religious Movements 307. oldal
  5. Randall Balmer, Encyclopedia of Evangelicalism, 2002, 353. oldal
  6. Restoration unity.com – ICOC Church Autonomy
  7. New York City Church of Christ "About us"
  8. ^ a b c Restructuring religion and the new Los Angeles mosaic: An ethnography of the Los Angeles Church of Christ by Stanczak, Gregory Charles, Ph.D., University of Southern California, 2001,
  9. About The ICOC 2013/11/17)
  10. recent 2006 statistics
  11. The most recent 2005 statistics for church membership
  12. Richard N. Ostling, Keepers of The Flock: Boston spawns one of Protestantism's hottest churches, but critics call it a cult and accuse its leaders of dictatorship - Time Magazine, Monday, May 18, 1992
  13. Growth Charts, UpCyberDown:The online community of the international churches of christ (ez volt a 2005 előtti hivatalos ICOC weboldal) 2002. december 2.
  14. Randall Balmer, Encyclopedia of Evangelicalism, 2002, 353. oldal
  15. Total Membership, 1993-2007
  16. ^ a b c d e f g h International Churches of Christ - Media Stories from the Past
  17. "A Push Becomes A Shove Colleges get uneasy about proselytizing" US News and World Report.
  18. ^ a b Cults On Campus - Fox News Channel Archives 21 Jan 1999
  19. disciplestoday.org "Ministries"/Campus
  20. The Roots of the ICC/ICOC
  21. Churches of Christ Zip Statistical Summary
  22. "What Are Bible Chairs" Jimmy Tuten, Jr St. Louis, Missouri
  23. Richard Thomas Hughes:Reviving the Ancient Faith: The Story of Churches of Christ in America Wm. B. Eerdmans Publishing, 1996.
  24. ^ a b c d D. Williams , D. A Foster, P. M Blowers The Stone-Campbell Movement: A Global History 2013
  25. Campus evangelism. Where are they?
  26. The Stone-Campbell movement : an international religious tradition / edited by Michael W. Casey and Douglas A. Foster.Knoxville : University of Tennessee Press, c2002.
  27. ^ a b The Stone-Campbell movement : an international religious tradition / edited by Michael W. Casey and Douglas A. Foster. Knoxville : University of Tennessee Press, c2002.
  28. Dr. Juan Carlos Ortiz - Shepherd University
  29. Richard T. Hughes Reviving the Ancient Faith: The Story of Churches of Christ in America, 359. oldal
  30. The Stone-Campbell movement : an international religious tradition / edited by Michael W. Casey and Douglas A. Foster. Knoxville : University of Tennessee Press, c2002. 564.oldal
  31. The Crossroads Controversy One Preacher's Perspective January 1, 1983 by Gordon Ferguson
  32. ^ a b Google-books:The Crossroads Controversy One Preacher's Perspective, by Gordon Ferguson Star Bible & Tract Corporation, January 1, 1983
  33. Reveal library: History Repeats Itself:The Rise and Fall of Kip McKean & Chuck Lucas by Ryan Britt
  34. Kip McKean.com
  35. Into All Nations, A History of the International Churches of Christ C. Foster Stanback éd. Illumination Publishers, 2005.
  36. The Stone-Campbell movement : an international religious tradition / edited by Michael W. Casey and Douglas A. Foster. Knoxville : University of Tennessee Press, c2002. 564.oldal
  37. Harvard H. Norton, Christian Chronicle Magazine 1987 "Doubts regarding Boston"
  38. International Church of Christ CBC Report
  39. Yeakley, F. (Ed.). (1988). The Disciplining Dilemma. Nashville: Gospel Advocate Company. p 19.The Discipling Dilemma Flavil R. Yeakley, Jr., Editor Howard W. Norton Don E. Vinzant, Gene Vinzant, 1988 by Gospel Advocate Company, Nashville
  40. From the Churches of Christ to the Boston Movement:A Comparative Study (4.1. Separation) by Russell R. Paden B.G.S., University of Kansas, 1992
  41. From the Churches of Christ to the Boston Movement:A Comparative Study (3.4. Authority) by Russell R. Paden B.G.S., University of Kansas, 1992
  42. ^ a b Yeakley, F. (Ed.). (1988). The Disciplining Dilemma. Nashville: Gospel Advocate Company. p 19.
  43. ^ a b The Discipling Dilemma Flavil R. Yeakley, Jr., Editor Howard W. Norton Don E. Vinzant, Gene Vinzant, 1988 by Gospel Advocate Company, Nashville
  44. Biblia: Máté evangéliuma 28. fejezet, 18-20-as versek
  45. UpCyberDown:The online community of the international churches of christ (A 2005 előtti ICOC weboldal) ICOC history, 2002. december 2.
  46. Evangelizációs kiáltvány dokumentum
  47. UpCyberDown:The online community of the international churches of christ (A 2005 előtti ICOC weboldal) Evangelization Proclamation 2002. december 4.
  48. ICOC UPDATE 2005 (Is the Threat Resurfacing?) By Timothy Greeson
  49. About Evangelization Proclamation Sep 16th, 2010
  50. Al Baird & Bob Gempel Response to McKeans' Sabbatical Announcment 2001
  51. Kip McKean Resignation Letter November 6, 2002
  52. Kip McKean Resignation Letter November 6, 2002
  53. International Church of Christ Unity Conference Wednesday, November 27, 2002
  54. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Honest to God:Revolution through repentance and freedom in Christ by Henry Kriete (Final Version, February 2, 2003)
  55. London Church to Celebrate 20th Anniversary at Wembley Arena Declan Joyce - Tuesday, June 4, 2002
  56. Disciples in London Address Inaccuracies in McKean Letter
  57. REVEAL: What's New
  58. ^ a b Henry Kriete: Honest to God:Revolution through repentance and freedom in Christ (angol nyelven). www.reveal.org. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)
  59. Apology Letters
  60. 'Boston Movement' Apologizes:Open letter prompts leaders of controversial church to promise reform, John W. Kennedy/ 2003. június 1.
  61. "Welcome to the web site of the United Kingdom International Churches of Christ", Mike Poole - Sunday, October 12, 2003
  62. Carrillo, Robert (2009), "The International Churches of Christ (ICOC)," Leaven, Vol. 17, Issue 3, Article 11, Pepperdine University (letöltve: 2015. 08. 28.)
  63. Icocinvestigation.com/2010/08 Kip-McKean
  64. Brothers' Statement to Kip McKean Brothers from the International Churches of Christ November 2, 2005
  65. KNE Terv az egységes együttműködésért dokumentum
  66. Aug 20th, 2010 ICOC Unity Proposal
  67. Cooperation Plan Summary Friday, Plan for United Cooperation Summary August 28 2009
  68. Disciples Today | International Churches of Christ News – Evangelists Present 2020 Vision
  69. International Churches of Christ 2020 vision plans | International Churches of Christ – ICOC Hot news – all the latest news
  70. News and connections for the Co-operation Churches of the International Churches of Christ
  71. ICOC Delegates Roles and Responsibilities 2009
  72. HOPEWW - Our Global Partners
  73. HOPE worldwide and Churches Working Closer Together
  74. The Organization of the International Churches of Christ, prior to the Henry Kriete Letter, 2003
  75. Hope worldwide's income grew to $39.9 million by the end of 2004
  76. HOPE worldwide, Vision & Mission
  77. HOPE Lies to Volunteers
  78. Governor Candidate 'Bud' Chiles Held Leadership Role in Church Accused of Being a Cult Miami New Times/August 9, 2010 By Tim Elfrin
  79. ICOC-Investigation.com Wrongdoings
  80. Remény Magyarországért Alapítvány
  81. Kémiai felépülési szolgálat (Chemical Recovery Ministry)
  82. DPIbooks.org – Our Mission
  83. LA International Church of Christ Links
  84. ipibooks.com
  85. First Principles Study Series (by West Region of The Los Angeles Church of Christ)
  86. Awesome families : the promise of healing relationships in the International Churches of Christ Szerző: Jenkins, Kathleen E. New Brunswick, N.J. ; London : Rutgers University Press, 2005
  87. KNE Istentisztelet, dicsőítés Indiában, Delhiben
  88. Upside Down musical (Tale After the Christ)
  89. Media Reports about the International Churches of Christ
  90. – Kleiner, Carolyn (2000 Mar. 13). "A Push Becomes a Shove". US News & World Report. Hozzáférés ideje: 2007-07-09.
  91. Richard T. Hughes Reviving the Ancient Faith: The Story of Churches of Christ in America, 360. oldal
  92. Mind Cult Awareness and Information Control in the Boston Movement, BCC tactics raise questions about "mind control" analysis By Seth Gordon, October 24, 1989.Volume 109,
  93. International Churches of Christ (ICC) Mind Control
  94. Mind Control In The ICC by Ryan Britt November 2001
  95. The Organization of the International Churches of Christ, prior to the Henry Kriete Letter, 2003
  96. Control Mechanisms in the ICC, Third Edition, By Keith Stump Section II: The Architecture of Control Chapter 5. Discipleship Partners/Disciplers
  97. ^ a b International Church of Christ (Boston Movement) Confession of Sins - Used to Control
  98. Freedom of Mind Group Database Search International Church of Christ (ICC, ICoC) aka Boston Church of Christ, The Boston Movement
  99. Control Mechanisms in the ICC, Third Edition, By Keith Stump Section II: The Architecture of Control Chapter 2. Artificially Induced Guilt
  100. culteducation.com, Documentation: Regarding ICC Sin Lists
  101. The Boston Church - ICOC Author: Russ Wise, 6/11/2003
  102. Gordon Ferguson: MMCC Staff & Teaching Committee - Tuesday, July 1, 2003
  103. Foxnews Investigates on ICOC with Catherine Crier 1999
  104. ^ a b The Discipling Dilemma Chapter 2. Flavil R. Yeakley, Jr., Howard W. Norton, Don E. Vinzant, Gene Vinzant 1988 by Gospel Advocate Company, Nashville
  105. About.com psychology ESFJ Characteristics
  106. Randall Balmer, Encyclopedia of Evangelicalism, 2002, 354. oldal
  107. Keith Stump, Control Mechanisms in the ICC
  108. ^ a b Jenkins, Kathleen E. Awesome families: The promise of healing relationships in the International Churches of Christ. Rutgers University Press, 2005.
  109. Biblia, Márk evangéliuma 1. fejezet, 17-es vers
  110. UpCyberDown:The online community of the International Churches of Christ (ez volt a 2005-ig az ICOC hivatalos weboldala)- Answers to the Critics, 2001. február 18.
  111. Fox News Investigates on Icoc with Catherine Crier
  112. FoxFiles: Cults on Campus Thursday, January 21, 1999 on Fox Television
  113. Dave Anderson:A Rebuttal to Al Baird's Statement about Fox Files Broadcast, Cults on Campus 2000. január 18.
  114. Al Baird's Statement on "Cults on Campus" acesonline.org 1999. Január 27.
  115. Famous members of the the International Churches of Christ (a Stone-Campbell/Restorationist group also known as the International Church of Christ or Boston Movement)
  116. www.joblo.com, 23 Aug 1999

Megjegyzés[szerkesztés]

  1. Az Egyesült Államokban, a 90-es években készült kutatási adatok alapján.