Második nagy ébredés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Második Nagy Ébredés a 19. század elején zajlott az Amerika történelmében a második nagy, protestáns megújulási mozgalma. A mozgalom 1790-es években kezdődött, az 1800-as évek elején kapott új lendületet. 1820-ban a Második Nagy Ébredési mozgalom nagymértékben hozzájárult azoknak a baptista és metodista egyházak tagságnövekedéséhez, mely egyházak prédikátorai az ébredési mozgalom vezetői voltak.

Indulása[szerkesztés]

Sokan az egyházaik hivatalos álláspontját elutasították különböző kérdésekben. Ez a kivándorlás az 1800-as évek elejére kiszélesedett. Új-Angliában a megújult vallás iránti érdeklődés, társadalmi változások hullámát indította el. New York nyugati részén a felélesztés szellemisége felbátorította az újabb restaurarációs nézetek és más elképzelések híveit a szerveződésre. Hatással volt a szentségmozgalomra is. A mozgalom tagjai nyugaton – elsősorban Cane Ridge és Tennessee területéről – a baptista és metodista egyházakkal szimpatizáltak; a vallás értelmezésének új formáját mutatták meg Amerikának (pl.: skót stílusú sátoros összejövetelek).

Kiterjedése[szerkesztés]

Az új-angliai gyülekezetek misszionárius társaságokat alapítottak, hogy hirdessék az evangéliumot egész nyugaton. A társaságok vezetői gyakran a hit prófétáiként vagy tanítókként mutatkoztak be. Az ilyen kiadó és tanító társaságok hamarosan „keresztény tanítókká” léptek elő – említésre méltó az American Bible Society, melyet 1816-ban alapítottak. Hatást gyakoroltak a mozgalomra a rabszolgaság eltörléséért küzdő csoportok – mint a Society for the Promotion of Temperance a túlzott alkoholfogyasztás ellen fellépő muszlim – keresztény csoport – melynek hatására erőfeszítéseket tettek a börtön-lakók, mozgáskorlátozottak, elmebetegséggel élők körülményeinek javítására.

Elképesztő növekedést értek el a metodisták és a baptisták; említésre méltó a presbiteriánus hívek számának gyarapodása is.

Az appalache-i irányzat[szerkesztés]

1839-es metodista sátoros találkozó

Az appalache-i régió vallásai számára a Második Nagy Ébredés a sátoros összejöveteleket hozta az Első Nagy Ébredés jellemzőivel. Néhány napon keresztül a rögtönzött színpadon léptek fel a prédikátorok; a gyéren lakott területek lakói a magányos határvidéki életből felszabadulni vágytak és zarándokoltak el ilyen táborokba. Táncoltak, prédikáltak és énekeltek ezeken az eseményeken.

Az egyik legelső 1800 júliusában Kentuckybeli Creedance Clearwater Church mellett volt. 1801-ben Cane Ridgeben tartott sátoros összejövetelre már sokkal többen mentek el (több, mint 20000 fő), ahol számos presbiter, metodista és baptista lelkész szolgált. – mindez elősegítette, hogy elsősorban ezek az egyházak ugrásszerű növekedésnek induljanak.

Jelentős személyiségek[szerkesztés]

Hatása[szerkesztés]

A nagy vallásos feléledés átviharzott Kentucky, Tennessee államok és Ohio déli részén; miközben a mozgalom csupán 1800-tól az 1830-as évekig tartott.

E mozgalom hatására sokan hittek az ember tökéletessé válásának lehetőségében, minden tevékenységükben megjelent a szigorú erkölcs. Történelmi és szociológia elemzések, szerint a mozgalom elveit követő tömegek: (az erkölcs, buzgó szorgalmas élet, lelkiismeretes becsületes munka, antialkoholizmus, mértékletesség, puritanizmus) fontos szerepet játszott az Amerikában zajló ipari forradalom és gazdasági fellendülés létrejöttében is.

De számos csoport alakult e mozgalom hatására. Az ébredési mozgalom hatására alatt formálódott Restaurációs mozgalom keretén belül több keresztény egyház jött létre melyek a 21. században több milliós tagsággal rendelkeznek ; a Krisztus Egyházai, a Krisztus Nemzetközi Egyházai, a Keresztény Egyház (Krisztus Tanítványai), a Hetednapi Adventista Egyház, és a Cumberland Presbiteriánus Egyház.

A metodisták új, hatékony körutazásokban szervezték meg a lelkipásztoraik szolgálatát. A lelkipásztorokat is a népből képezték ki, akik igyekeztek felkutatni azokat a családokat, amelyeket megtéríthetnek.

Nagyon mély hatást gyakorolt Amerika vallástörténetére; a kis baptista és metodista csoportok szerepe dominánssá változott. A modelljét a 19. század végi népi evangelizáció átvette, amelynek következtében szerteágazó kultúrák jelentek meg.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Restoration Movement Internet Portal.
  • Birdsall Richard D. "The Second Great Awakening and the New England Social Order." Church History 39 (1970): 345-64.
  • Brown, Kenneth O. Holy Ground; a Study on the American Camp Meeting. Garland Publishing, Inc., 1992.
  • Brown, Kenneth O. Holy Ground, Too, the Camp Meeting Family Tree. Hazleton: Holiness Archives, 1997.
  • Smith, Timothy L. Revivalism and Social Reform: American Protestantism on the Eve of the Civil War 1957