Wilhelm Wien

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wilhelm Wien
Wien2.jpg
Született 1864. január 13.[1]
Parusnoje
Elhunyt 1928. augusztus 30. (64 évesen)[1][2]
München[3][4]
Állampolgársága német
Gyermekei Karl Wien
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi tanár
  • elméleti fizikus
Iskolái Göttingeni Egyetem
Kitüntetései
Sírhely müncheni Waldfriedhof
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Wien témájú médiaállományokat.

Wilhelm Wien (Gafken, 1864. január 13.München, 1928. augusztus 30.) német fizikus. Elsősorban elektromágneses és hőtani elmélettel foglalkozott. Megfogalmazta a Wien-féle eltolódási törvényt, amely a feketetest-sugárzást számítja a nagy frekvenciákon. Kvantummechanikai munkássága is jelentős. A hősugárzás tanulmányozásáért 1911-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Életrajz[szerkesztés]

Korai évek[szerkesztés]

Wien 1864-ben született a poroszországi Fischhausen közelében lévő Gafken nevű helységben. Édesapja földbirtokos volt. 1866-ban Drachsteinbe költözött a család. 1879-ben Rastenburgban kezdett iskolába járni. 1880-1882 között a Heidelbergi Egyetemen tanult, majd a Göttingeni Egyetemen és a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait. 1883-85 között Hermann Ludwig von Helmholtz laboratóriumában dolgozott, 1886-ban, doktori minősítést szerzett. Tézisei: A fényelhajlás fémek környezetében és különféle anyagok hatása az elhajló fény színére. 1896-1899 között egyetemi előadó volt a jónevű RWTH Aachen-i egyetemen. 1900-ban a würzburgi egyetemre ment és Wilhelm Conrad Röntgen utóda lett.

Munkássága[szerkesztés]

Fő témaköre a hőmérsékleti sugárzás. 1893-ban[5] tapasztalati úton meghatározta a feketetest sugárzási törvényét: azt, hogy az ilyen test kisugárzása milyen hullámhosszon maximális. Ez az ún. Wien-féle eltolódási törvény (Wien I. törvénye) még mindig érvényes, de csak a nagy frekvenciákra.

Kollégája, Max Planck, aki elektromágnesességgel és termodinamikával foglalkozott, nem hitt a tapasztalati törvényekben, ezért elméleti alapokat javasolt Wiennek, majd később továbbfejlesztette a Wien által kidolgozott törvényt, megalkotva a Planck-féle sugárzási törvényt, amely elvezetett a kvantummechanikához.

1900–ban Wien feltételezte, hogy összefüggés van a tömeg és az elektromágneses energia között, és javasolta a következő összefüggést:

Ionizált gázokkal kísérletezve 1898-ban azonosított egy pozitív részecskét, amelynek tömege a hidrogénatoméval volt egyenlő.

Wien megalapozta a tömegspektroszkópia, vagy más néven tömegspektrometria elméletét és megépítette az első ilyen készüléket. J. J. Thomson 1919-ben finomította a készüléket, és Ernest Rutherford munkája nyomán további kísérleteket végzett. Wien részecskéjét elfogadták; ez a proton.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вин Вильгельм, 2015. szeptember 27.
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 30.
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вин Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  5. Világlexikon: Wien-törvény

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Wilhelm Wien (angol nyelven). School of Mathematics and Statistics University of St Andrews, Scotland