Wilhelm Wien
| Wilhelm Wien | |
 | |
| Született | Wilhelm Carl Werner Otto Fritz Franz Wien 1864. január 13.[1][2][3][4][5] Parusnoje |
| Elhunyt | 1928. augusztus 30. (64 évesen)[1][6][2][3][4] München[7][8] |
| Állampolgársága | német |
| Házastársa | Luise Mehler |
| Gyermekei | Karl Wien |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | müncheni Waldfriedhof (178-W-13)[11] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Wien témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wilhelm Wien (Gafken, 1864. január 13. – München, 1928. augusztus 30.) német fizikus. Elsősorban elektromágneses és hőtani elmélettel foglalkozott. Megfogalmazta a Wien-féle eltolódási törvényt, amely a feketetest-sugárzást számítja a nagy frekvenciákon. Kvantummechanikai munkássága is jelentős. A hősugárzás tanulmányozásáért 1911-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Életrajz[szerkesztés]
Korai évek[szerkesztés]
Wien 1864-ben született a poroszországi Fischhausen közelében lévő Gafken nevű helységben. Édesapja földbirtokos volt. 1866-ban Drachsteinbe költözött a család. 1879-ben Rastenburgban kezdett iskolába járni. 1880-1882 között a Heidelbergi Egyetemen tanult, majd a Göttingeni Egyetemen és a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait. 1883-85 között Hermann Ludwig von Helmholtz laboratóriumában dolgozott, 1886-ban, doktori minősítést szerzett. Tézisei: A fényelhajlás fémek környezetében és különféle anyagok hatása az elhajló fény színére. 1896-1899 között egyetemi előadó volt a jónevű RWTH Aachen-i egyetemen. 1900-ban a würzburgi egyetemre ment és Wilhelm Conrad Röntgen utóda lett.
Munkássága[szerkesztés]
Fő témaköre a hőmérsékleti sugárzás. 1893-ban[12] tapasztalati úton meghatározta a feketetest sugárzási törvényét: azt, hogy az ilyen test kisugárzása milyen hullámhosszon maximális. Ez az ún. Wien-féle eltolódási törvény (Wien I. törvénye) még mindig érvényes, de csak a nagy frekvenciákra.
Kollégája, Max Planck, aki elektromágnesességgel és termodinamikával foglalkozott, nem hitt a tapasztalati törvényekben, ezért elméleti alapokat javasolt Wiennek, majd később továbbfejlesztette a Wien által kidolgozott törvényt, megalkotva a Planck-féle sugárzási törvényt, amely elvezetett a kvantummechanikához.
1900–ban Wien feltételezte, hogy összefüggés van a tömeg és az elektromágneses energia között, és javasolta a következő összefüggést:
Ionizált gázokkal kísérletezve 1898-ban azonosított egy pozitív részecskét, amelynek tömege a hidrogénatoméval volt egyenlő.
Wien megalapozta a tömegspektroszkópia, vagy más néven tömegspektrometria elméletét és megépítette az első ilyen készüléket. J. J. Thomson 1919-ben finomította a készüléket, és Ernest Rutherford munkája nyomán további kísérleteket végzett. Wien részecskéjét elfogadták; ez a proton.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Universalis (francia nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вин Вильгельм, 2015. szeptember 27.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вин Вильгельм, 2015. szeptember 28.
- ↑ The Nobel Prize in Physics 1911 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
- ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Világlexikon: Wien-törvény
Források[szerkesztés]
- Wilhelm Wien (angol nyelven). nobelprize.org
- Wilhelm Wien (angol nyelven). nobel-winners.com
További információk[szerkesztés]
- Wilhelm Wien (angol nyelven). School of Mathematics and Statistics University of St Andrews, Scotland
