Joseph John Thomson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph John Thomson
JJ Thomson.jpg
Sir Joseph John Thomson
Életrajzi adatok
Született
1856. december 18.
Manchester
Elhunyt
1940. augusztus 30. (83 évesen)
Cambridge
Nemzetiség Skót
Állampolgárság Brit
Házastárs Rose Elisabeth Paget
Gyermekek Joan Paget Thomson és George Paget Thomson
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Trinity College
Más felsőoktatási
intézmény
Owens Egyetem
Pályafutása
Szakterület Fizika
Tudományos fokozat Cavendish-professzor (1884)
Munkahelyek
Trinity College igazgatója (1918-1940)
Jelentős munkái Az elektronok és izotópok felfedezése, a tömegspektrométer feltalálása
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (1906)
Akadémiai tagság Angol Királyi Társaság elnöke (1915-1920)

Hatással volt Ernest Rutherford

Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.1940. augusztus 30.) angol Nobel-díjas fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé. 1906-ban tüntették a fizikai Nobel-díjjal, amelyet az elektron felfedezéséért kapott, valamint a gázok elektro-konduktivitásával (elektromos áram vezetésével) kapcsolatos munkájáért.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei skótok voltak. Édesapja meghalt, amikor ő 16 éves volt. 1870-ben mérnökként tanult a Manchesteri Egyetemen, amely akkoriban még Owens Egyetemként volt ismert, 1876-ban a cambridge-i Trinity College-ba ment tanulni. 1880-ban szerezte baccalaureátusát (BA) matematikából, MA-ját 1883-ban. 1884-ben a fizika Cavendish-professzora lett. Tanítványainak egyike volt Ernest Rutherford, aki később követte őt posztján.

1890-ben feleségül vette Rose Elisabeth Pagetet, házasságukból két gyermekük született: Joan Paget Thomson, és a később apja nyomdokaiba lépő, szintén Nobel-díjas George Paget Thomson. (Ő bizonyította 1937-ben az elektronok hullámtermészetét.) Számtalan tanítványa volt, köztük több Nobel-díjas. 1906-os Nobel-díját a gázok elektromos vezetőképességének elméleti vizsgálódásainak és fizikai kísérleteinek érdemeiért kapta.

1908-ban lovaggá ütötték és Érdemrenddel tüntették ki 1912-ben. 1914-ben ő tartotta a Romanes-előadást Oxfordban Atomelmélet címmel. 1918-tól haláláig a cambridge-i Trinity College igazgatója volt. 1940. augusztus 30-án érte a halál, a Westminster-apátságban helyezték nyugalomra, közel Isaac Newton sírjához.

1884-ben az Angol Királyi Társaság (Royal Society) tagjává választotta, 1915-től pedig ugyanezen társaság elnöke lett 1920-ig bezárólag.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Profilkép

1894-ben forgó ‎tükrös módszerrel megmérte a katódsugárzás sebességét, ‎melyről kimutatta, hogy ezred része a fénysebességnek. 1897-‎ben azt tapasztalta, hogy a katódsugárzás elektromos mezőben ‎is eltéríthető. 1899-ben meghatározta az elektron töltését, de ‎elég nagy hibával. Ebben az évben azt is megmutatta, hogy a ‎fényelektromos jelenség során kilépő részecskék fajlagos ‎töltése megegyezik a katódsugárzás részecskéinek fajlagos ‎töltésével, tehát a fényelektromos jelenségben is elektronok ‎lépnek ki az anyagból. 1904-ben megalkotja saját ‎atommodelljét.

1907-ben rájött ‎arra, hogy elektromos és mágneses mezőt egyidejűleg ‎alkalmazva, a különböző sebességű, de azonos fajlagos töltésű ‎részecskék becsapódási nyomai parabola íven helyezkednek el. ‎Kísérletileg sikerült megcáfolnia az atom oszthatatlanságáról ‎szóló elméletet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph John Thomson témájú médiaállományokat.