David J. Thouless

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
David J. Thouless
DavidThouless 1995 UW.jpg
Született 1934. szeptember 21.[1][2][3][4][5]
Bearsden[6]
Elhunyt 2019. április 6. (84 évesen)[6][2][4][5]
Cambridge[6]
Állampolgársága
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • magfizikus
Iskolái
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Maxwell Medal and Prize (1973)
  • Holweck Prize (1980)
  • Fritz London Memorial Prizes (1984)
  • Fizikai Wolf-díj (1990)
  • IOP Dirac Medal (1993)
  • Lars Onsager Prize (2000)[7]
  • fizikai Nobel-díj (2016)[8][9][10]
Halál okaDemencia
A Wikimédia Commons tartalmaz David J. Thouless témájú médiaállományokat.

David James Thouless (Bearsden, 1934. szeptember 21.Cambridge, 2019. április 6.) Nobel- és Wolf-díjas brit-amerikai fizikus.

Életpályája[szerkesztés]

Skóciában Bearsden városban született 1934. szeptember 21-én. A Cambridge-i Trinity Hallban tanult, a PhD fokozatot a Cornell Egyetemen szerezte.[11] Az Amerikai Egyesült Államokban a PhD fokozat megszerzésénél Hans Albrecht Bethe professzor volt a tanára. A Californiai Egyetemen és a Birminghami Egyetemen tanított, majd 1980-tól a Washingtoni Egyetemen lett fizikaprofesszor.[12]

Részt vett több elméleti kutatásban az atomok, elektronok és nukleonok kiterjesztett rendszereinek megértésében. Kutatóként fejlett matematikai eszközök segítségével tanulmányozta a halmazállapotokat. Elsősorban azokat, melyek gyökeresen másképp viselkednek, mint a közismert három (a szilárd, a folyékony és a gáz) halmazállapot. Ilyen területek a szupravezetés, a szuper-folyadékok vagy a vékony, gyakorlatilag kétdimenziós síkként értelmezhető mágneses filmek. 2016-ban megkapta a fizikai Nobel-díj felét, míg a másik felét megosztva F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapta. A díjat azért érdemelték ki, mert az indoklás szerintː „ajtó nyílt az anyag korábban ismeretlen állapotainak (fázisainak) világára”.[12][13]

A kutatási eredmények szerepet játszhatnak a jövő elektronikai eszközeinek kifejlesztésénél, mivel olyan méretskáláig jutott az iparág, hogy a klasszikus fizika lehetőségei tovább már nem használhatóak,[nincs a forrásban] és így már csak a kvantumos világ tulajdonságait lehet figyelembe venni,[nincs a forrásban] azonban az anyag korábban ismeretlen állapotainak felfedezésével mára közelebb kerültünk a mai kor kvantumszámítógépének megalkotásához.[14][15]

Válogatott publikációi[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. a b Store norske leksikon (norvég (bokmål) és nynorsk nyelven), 1978
  5. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven), 1999
  6. a b c David J. Thouless (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  7. Lars Onsager Prize. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  8. The Nobel Prize in Physics 2016 (angol nyelven). Nobel Alapítvány
  9. The Nobel Prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány
  10. Le Nobel de physique attribué à trois Britanniques pour leurs recherches sur la matière, 2016. október 4.
  11. ‘THOULESS, Prof. David James’, Who's Who 2016, A & C Black, an imprint of Bloomsbury Publishing plc, 2016
  12. a b The Nobel Prize in Physics 2016. www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  13. Molnár Csaba: Az anyag Nobel-díjas egzotikus állapotai. mno.hu. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  14. Az anyag különleges fázisainak leírásáért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. mta.hu. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  15. Nobel physics winners defined new class of exotic matter. pbs.org. (Hozzáférés: 2016. október 4.)

További információk[szerkesztés]