Ugrás a tartalomhoz

Clinton Davisson

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Clinton Davisson
Életrajzi adatok
Született1881. október 22.
Bloomington
Elhunyt1958. február 1. (76 évesen)
Charlottesville
Ismeretes mint
HázastársCharlotte Sara Richardson
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • fizikai Nobel-díj (1937, George Paget Thomson, 79 231 kr)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1931)
  • Hughes-érem (1935)
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Comstock Prize in Physics (1928)
  • honorary doctor of Purdue University
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
A Wikimédia Commons tartalmaz Clinton Davisson témájú médiaállományokat.
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra)

Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22.Charlottesville, Virginia, 1958. február 1. ) Nobel-díjas amerikai fizikus. Nobel-díját George Paget Thomsonnal megosztva az elektrondiffrakció felfedezéséért kapta.

Élete

[szerkesztés]

Clinton Joseph Davisson 1881. október 22-én született az Illinois állambeli Bloomingtonban, Joseph Davisson és Mary Calvert gyermekeként. 1902-ben, középiskolai tanulmányai befejezése után a Chicagói Egyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, tanulmányait azonban egy év után anyagi okok miatt meg kellett szakítania, ekkor a bloomingtoni telefontársaságnál vállalt állást. Tanulmányait a Princetoni Egyetemen folytatta, ahol 1911-ben kapta meg a Ph.D. tudományos fokozatot a fizikában. Még ugyanezen évben megnősült.

Nobel-díja

[szerkesztés]

1937-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki az elektrondiffrakció jelenségének felfedezéséért. A Nobel-díjat megosztva kapták George Paget Thomson angol fizikussal, aki Davissontól függetlenül, vele párhuzamosan folytatott munkásságával jutott eredményre.

A Davisson–Germer kísérlet

[szerkesztés]

Clinton Davisson a fizikatörténet e fontos kísérletét Lester Germer amerikai fizikussal végezte el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist, mely szerint az anyagi részecskék (például az elektronok) hullámtulajdonsággal rendelkeznek. Ez a Davisson–Germer-kísérlet fontos lépés volt a kvantummechanikai elvek és a Schrödinger-egyenlet létrejöttében.

További információk, források

[szerkesztés]