Clinton Davisson
| Clinton Davisson | |
 | |
| Született | 1881. október 22.[1][2][3][4][5] Bloomington[6] |
| Elhunyt | 1958. február 1. (76 évesen)[7][1][2][3][5] Charlottesville[6] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Charlotte Sara Richardson |
| Gyermekei | Richard Davisson |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Clinton Davisson témájú médiaállományokat. | |
Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1. ) Nobel-díjas amerikai fizikus. Nobel-díját George Paget Thomsonnal megosztva az elektrondiffrakció felfedezéséért kapta.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Clinton Joseph Davisson 1881. október 22-én született az Illinois állambeli Bloomingtonban, Joseph Davisson és Mary Calvert gyermekeként. 1902-ben, középiskolai tanulmányai befejezése után a Chicagói Egyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, tanulmányait azonban egy év után anyagi okok miatt meg kellett szakítania, ekkor a bloomingtoni telefontársaságnál vállalt állást. Tanulmányait a Princetoni Egyetemen folytatta, ahol 1911-ben kapta meg a Ph.D. tudományos fokozatot a fizikában. Még ugyanezen évben megnősült.
Nobel-díja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1937-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki az elektrondiffrakció jelenségének felfedezéséért. A Nobel-díjat megosztva kapták George Paget Thomson angol fizikussal, aki Davissontól függetlenül, vele párhuzamosan folytatott munkásságával jutott eredményre.
A Davisson–Germer kísérlet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Clinton Davisson a fizikatörténet e fontos kísérletét Lester Germer amerikai fizikussal végezte el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist, mely szerint az anyagi részecskék (például az elektronok) hullámtulajdonsággal rendelkeznek. Ez a Davisson–Germer-kísérlet fontos lépés volt a kvantummechanikai elvek és a Schrödinger-egyenlet létrejöttében.
További információk, források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Letölthető interaktív Java-szimuláció az elektrondiffrakció jelenségéről a PhET-től, magyarul
 |
Ez a fizikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Encyclopædia Universalis". Encyclopædia Britannica Inc. 1968. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дэвиссон Клинтон Джозеф, 2015. szeptember 28.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дэвиссон Клинтон Джозеф, 2015. szeptember 27.
- ↑ "About the Comstock Prize in Physics". Nemzeti Tudományos Akadémia (USA). Hozzáférés: 2018. október 7.
- ↑ "www.fi.edu/en/laureates/clinton-j-davisson".
- ↑ "The Nobel Prize in Physics 1937" (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2020. május 4.
- ↑ "Table showing prize amounts" (PDF) (angol nyelven). Nobel Alapítvány. 2019. március. Hozzáférés: 2020. május 4.
- ↑ "gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5652739q/f20".