Owen Willans Richardson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Owen Willans Richardson
Owen Richardson.jpg
Életrajzi adatok
Született1879. április 26.
Dewsbury
Elhunyt1959. február 15. (79 évesen)
Alton
Sírhely Brookwood temető
Ismeretes mint
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • elméleti fizikus
Házastárs Lilian Maud Wilson
Henriette Rupp
Iskolái
  • Trinity College
  • Batley Grammar School
  • Londoni Egyetem
Szakmai kitüntetések
  • Royal Society tagja
  • Royal-érem (1930)
  • fizikai Nobel-díj (1928, for his work on the thermionic phenomenon and especially for the discovery of the law named after him, för hans arbeten rörande termjonfenomenet och särskilt för upptäckten av den efter honom benämnda lagen, 156 939 svéd korona)
  • Hughes-érem (1920)
  • Knight Bachelor
A Wikimédia Commons tartalmaz Owen Willans Richardson témájú médiaállományokat.
Niels Bohr (felül), Owen Willans Richardson (alul) 1927-ben a Solvay konferencián

Sir Owen Willans Richardson, a Királyi Társaság tagja (FRS) (1879. április 26.1959. február 15.) brit fizikus volt, aki 1928-ban a termikus emisszió területén végzett kutatásai során felfedezett Richardson-törvényért fizikai Nobel-díjat kapott.[1]

Életrajza[szerkesztés]

Richardson Angliában Yorkshire-ben Dewsburyben Johna Henry és Charlotte Maria Richardson egyetlen fiaként született. Először a Batley Gimnáziumban, később pedig a cambridge-i Trinity College-ben tanult, ahol a természettudományok területén elsőrangú elismerésben részesült.

Miután 1900-ban tanulmányaival végzett, a cambridge-i Cavendish Laboratóriumban elkezdte forró testek elektromos kisugárzását vizsgálni. 1901-ben bemutatta, hogy egy forró vezetékben folyó áram az Arrgenius-egyenlethez hasonlóan leírható formulával függ a vezeték hőmérsékletétől. Ez Richardson-törvény néven vált ismertté. "Megfelelő hőmérsékleten a fém néhány vezetési elektronjának termikus sebessége elég ahhoz, hogy az elektron kiszabaduljon a fém kristályrácsának kötelékéből ."[2]

Richardson 1906 és 1913 között a Princetoni Egyetem professzora volt. Ezt követően 1914-ben visszatért az Egyesült Királyságba, ahol a King’s College London fizikaprofesszora lett. Később itt kutatásvezetővé nevezték ki. 1944-ben nyugdíjba vonult, 1959-ben pedig meghalt.

Ezen felül kutatott még fényelektromos jelenség, témakörben. Tanulmányozta ezeken felül a kémiai reakciók elektronkibocsátását, a gyenge röntgensugárzást és a hidrogén spektrumát.

Richardson 1906-ban Lilian Wilsont, a Cavendishben vele együtt dolgozó Harold A. Wilson lányát vette el feleségül. Két fiuk és egy lányuk született. Richardson testvére Clinton Davisson amerikai fizikushoz, az 1937-es fizikai Nobel-díj kitüntetettjéhez ment feleségül, aki Princetonban Richmonds doktorandusztanítványa volt. Lilian 1945-ös halála után 1948-ban újraházasodott. Ekkor Henriette Rupp fizikust vette el.

Elismerések[szerkesztés]

Richardson 1913-ban a Royal Society tagja lett, s 1920-ban kitüntették a Hughes-éremmel. 1928-ban a termikus emisszió jelenségéért és különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért fizikai Nobel-díjat kapott.[3] 1939-ben lovaggá ütötték.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Owen Willans Richardson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Bibliográfia[szerkesztés]

Források[szerkesztés]